Hogyan beszéljük le feleségünket arról, hogy mi mosogassunk…

ÉLETKÉP Hogyan beszéljük le feleségünket arról, hogy mi férfiak mosogassunk? Úgy, hogy egyáltalán nem beszéljük le őket róla. Sőt! Kissé álszentnek tűnően, de kellő elővigyázatossággal, hogy gyanút ne fogjon a nej, önfeláldozóan magunkra vállaljuk, mintegy mártírként, a konyhai munka eme utálatos melléktevékenységét. Ha már elvállaltuk, mint már említettem volt, önként a hivatalt, minden valószínűség szerint … Olvass tovább

ADVENT KEZDETÉN..

ADVENT KEZDETÉN.. Vágyódva várjuk Hogy négy gyertya égjen Koszorúba fonva A díszes asztalon, S megtestesüljön az ige, Letérdelhessünk Megváltónk elébe. Lángoló csillag Vezet az égen Mutatva utat Rongyos istállóba, Fénylőn, ragyogva, S a három királyok Elindulnak sietve, Messze, Betlehembe. Ajándékot visznek a Kis Jézus elébe, Tömjén füstje száll A mennyország felé, S a csillag megáll, … Olvass tovább

AZ ASSZONY ÉS AZ EMBER

AZ ASSZONY ÉS AZ EMBER Az asszony és az ember, Akár a Föld s az ég, Két összetartozó egység. Tűz s s a víz, A fény, s a sötétség. Vonzzák, s taszítják egymást Mint mágnes pólusai akár Akadályozva, sürgetve az összetapadást. egy van miben mindenki egyetért, az a pénz. ha azt csinálod amit szeretsz soha … Olvass tovább

KOPÁR FÁK KÖZT..

KOPÁR FÁK KÖZT.. Kopár fák közt kotor a szél fehér leplet lehel a tél nászágyán elvérzik az erőtvesztett erény. puha dunyhával betakarja a szemetet s a koszt piros orcával nevetve elűzi a gonoszt. várja a megváltót adventjét bevégezvén eltölti lelkét a hit és a remény. varjak ülnek feketén némelyik fészkére száll onnan néznek le ránk. … Olvass tovább

ÖLELNI ÉS ÖLNI…

ÖLELNI ÉS ÖLNI… Hosszú életem során nemigen gyóntam csak nagy ritkán. vágyaimat, bűneimet nem mondom meg senkinek. akkor sem vallok be semmit hogyha ütnek. ez jó hír híveimnek. pedig sokszor loptam csaltam és hazudtam néha ölni is akartam. azzal a kezemmel melyikkel öleltem és gyermekem takartam. mindenkinek érdeme szerint vagy kezet fog velem, vagy rám … Olvass tovább

Márton napi vigalom

Márton napi vigalom Márton bátyám Olyan legény Feszül hasán A melles kötény Fénylő bársony Az ülepén pohár bor, kötény, nadrág mindenik erőt ád… Márton napján Libát eszik Kóstolgatja új borát Megkínálja jó borivó Barátját Az Isten tartsa meg a Szokását. Gondolatiba mélyedve nevén elmélkedve maga előtt látja a római katonát, ki a koldusnak alamizsnát ád … Olvass tovább

SÍRFELIRAT APÁMNAK..

SÍRFELIRAT APÁMNAK.. SZÍVEMBEN HORDOM…… Szívemmel érzem, Fejemmel értem lesz még kikelet. Zordul itthagytad hívedet. Tested újruhába öltözött. Mennyek országába költözött. Szívemben hordom szívedet Tested e sírban, Lelked a menyben, Szíved szívemben lakozik. Ráborul sírodra holtak csendes árnya, Hantjaid öntözi Könnyeimnek árja, Az örök világosság Dicső fénye ragyog, Bársonyos égbolt gyújt hozzá Millió csillagot. LELKÉBEN örök … Olvass tovább

a bohócorr (Álomvilág) – Nyolcadik történet

A múlt században, leírni is borzasztó, a hetvenes évek első éveiben kezdtem el írogatni, a magam, és fiókom számára, és a hosszú évek során rengeteg fiókból előkerült, és megjelent írás látta meg a napvilágot először mártogatós, majd töltő, utána golyóstollamból. Manapság már a számítógépen próbálom megváltani a világot, eléggé naivan, és a hatvan évemmel, illetve … Olvass tovább

NOVEMBERI FÉNYEK

NOVEMBERI FÉNYEK (Halottak napja a szekszárdi újvárosi temetőben) Meghaltál! Jópár éve már, Elmúlt számodra az élet. Tested talán semmivé lett? Elporladt, s akár a hamu Szürkül lent a sötét mélyben? S hogy voltál, csupán e rideg Kőoszlop jelzi csak? A hantokon apró tüzek gyúlanak, Pislákolnak, ha lebbenti őket Lenge őszi szellő. Bágyadtan bólogat reá Nagyfejű, … Olvass tovább

KÉK CSILLAG

KÉK CSILLAG Kék csillag Ragyog az égen, Hideg fényben, Fénylő messzeségben. Áthúz az éteren Fekete sötétségben Egy messzi ismeretlen Kettős bolygó előtt, S az életet menekítő Csillagközi űrhajó már A féreglyukaknál vár, Majd a nagy Lófej köd Fényévnyi távolságba lök Egy fekete lyuk felé S a Kék bolygó távolodva Őrjítő honvágyra vált Kíváncsi létem messzeségbe … Olvass tovább

IDE SZÜLETTEM

IDE SZÜLETTEM 56. EMLÉKEZETE… Oda születtem hol az anyaföldet lánckerék hasogatta, hol vérünket idegen láb taposta, hol férfiakat és nőket gyereket, és időset lőttek halomra. Ide születtem. EMLÉKEZZ EZEKRE… Ide születtem hol nemzetünket oly sokszor feszítették gyalulatlan keresztre. hol becsapott emberek szebb jövőt reméltek, félre vezetettek Szuezt kerestek, lelőtt anya kezében még meleg volt a … Olvass tovább

2014 Karácsonyán

2014 Karácsonyán Kis karácsony, Nagy karácsony. Szép Karácsony Jó Karácsony. Sütögetem A kalácsom? Volt-e pénzem Lisztre, sóra? Édes mákra, Jó dióra? A mákot a Kertben szedtem, A diót a Fáról vertem. Dagasztottam Virradóra, Hajnal tájban, Kakas szóra. Venyigével Befűtöttem, Kemencébe Bevetettem. Ha ki sült már Ide véle, Had osszam szét Melegébe. 2014 12 22

VAK IRON

VAK IRON Tollamat kezembe hiába fogom, Vaksi szememmel nem láthatom, Fog-e az iron a papíron. Vannak rajta ákom-bákomok, Mégis fejemben állnak össze a gondolatok, Amit majd mindenkinek elmondhatok. S ha véletlenül versekké Állnak össze a sorok, Elégedetten lenyugodhatok, Voltak az én életemben is Szép, és jó pillanatok, Miket maradékaimra hagyhatok Hogy olvassatok. 2014 szept. 25. … Olvass tovább

Életkép

Életkép Hanyatlik a Nap A Kisbödői Öreg domboldalon Vöröslik fénye Sárga löszfalakon. Átsejlik még A zöld lugason. Utolsót pendül A fáradt kapa most, Kalapált élétől Hanyadt dől a gyom. Öcsém, s apám Vörösbort isznak A hűs teraszon. Bíborbársony színe Hamvaz a poháron. Fehér tanyafalon Lefolyik az alkony. Termését koppantva Bölcsen bólogat Az öreg diófa. Kötényébe … Olvass tovább

Bartina tánc

Bartina tánc Templom előtt zsibongva Gyűlik össze a nép. Sok színes szoknya, Tarka a kép. És jönnek a lányok, a szemrevalók Sárközi lányok, asszonykoszorúk. S ropják a táncot, a fergetegest Talpuk alatt porzik az út. Pattog a ritmus, a víg zene szól Brummog a bőgő, pendül a húr. Koppan a csizma, toppan a láb Perdül … Olvass tovább

Szekszárdi szüret

Szekszárdi szüret Szüretektől hangos a Bartina, Visszhangozza a Kisbödő, Gyermekzsivajtól lármás a dombtető. Tarkálló szőlőn Piroslik a levél, Létől duzzadt fürtből Lomhán csurog a vér. Ujjával, mint üstdobos, Bádogon dobol a puttonyos. Tompán morog a daráló, Musttal locsolják tengelyét Vidámabban lendül a kerék. Friss csömögét marcangol A henger a garaton. Meghal a szem, de Új … Olvass tovább