Életek múlva..

Szát élet múlva lesz majd mert pontosan annyival elötte van most.., hogy kettő ember búcsút vesz egymástól egy busz pályaudvaron. Bárgyú mosollyal, fürkésző tekintettel, csókokkal és félig rideg öleléssel. És ugyanekkor egyikük kétszer annyira szenved moslyogva. Mert valami más. Valami érzés, hogy mástól is búcsúznia kell majd. És bizony két emberből valaki elbúcsúzik most, Önnön … Olvass tovább

Fekete Főnix

Kezdődik ùjra. Èrzem. Elmùlt a vihar elötti csend. Most robban ki minden. Itt màr nincs hàtra, nincs visszaùt többè. A lelkem elenyèsz most vègleg. Rodhadt ès sötèt. Akàr az elmèm, mely nem csitul. Szüntelen kong az a vèszharang de èn nem vagyok ijedt a hallatàn. Nem fèlek mert a dühöm mintha ezzel a kongàssal indùlna … Olvass tovább

Magànyos bùcsùzàs

Kettő hònapja pontosan itt kezdődött minden. Besètàltam a “kertedbe” ès elvesztem kèt szemed vilàgàban. Mintha csak most èbrednèk fel. Most, hogy visszatèrtem ide. Utoljàra, elbùcsùzni de te nem vagy itt. Te nem vagy itt de a baràtaid egy csalàdkènt invitàlnak asztalukhoz most is. Az emlèkek itt vannak mèg..kìsèrtenek mint kòsza szellem kìsèrti gyilkosàt. Vannak dolgok … Olvass tovább

Talàlkozunk mèg

Az utolsò naplementèmet egy nagy felhő takarja. De mèg làtom, hogy festi a horizontot, aranyba meg bìborba a Fensèges Nap, alatta! Furcsa. Ez a felhő sűrű de nem fekete. Egyben ùszik az ègen. Nagy, hatalmas ès fehèr. Alatta most, szìvesen feküdnèk èn. Azon a ponton, hol a Nap melege àthatòl s kùszik alà a fèny. … Olvass tovább

Nem messze tőled..2

“Nem messze tőled!” Most ùjra itt vagyok. A sötèt fàk àrnyèkolta sikàtorban ūlve..azon merengek, hogy ma mennyire nehèz nem a karjaidba rohannom. Ma nagyon vàgyom azt az ölelèst. Ma nagyon vàgyik ràd a lelkem. Ma csak elveszni lenne jò kèt karodban. Hallom ide a sok ember kacaj közt is; tièd a legkedvesebb nekem. De most … Olvass tovább

Nem messze tőled..

“Nem messze tőled.” Azt hiszem ez a legszörnyebben mellkast szorongató érzés. Igen. Számomra biztosan. Òhh, nem volt kellemes érzés. Ahogy az időjárás sem..azon a nyári hajnalon. Elindultam hozzád valami váratlan érzéstől vezérelve. Csak mentem és mentem és nem tudtam miért s merre is visznek most lábaim. Egy sötét, tölgyfák árnyékolta, kavicsos vízparti sikátor volt. Mikor … Olvass tovább

Nem messze tőled..

“Nem messze tőled.” Azt hiszem ez a legszörnyebben mellkast szorongató érzés. Igen. Számomra biztosan. Òhh, nem volt kellemes érzés. Ahogy az időjárás sem..azon a nyári hajnalon. Elindultam hozzád valami váratlan érzéstől vezérelve. Csak mentem és mentem és nem tudtam miért s merre is visznek most lábaim. Egy sötét, tölgyfák árnyékolta, kavicsos vízparti sikátor volt. Mikor … Olvass tovább

Örök szabály

Hullj most eső, égi erő! Mosd el nékem terhemet. Légy utolsó, jéggel verő, törd szét sötét énemet. Rideg szellő, gyilkos angyal szárnyaidat úgy suhintsd, hogy érezzem azt csíp majd csattan, arcom rosszán úgy szakítsd. Sűrű sötét, porladt agyag, hintsd most reám hamvaid. Mik földre hullva, mennydörögve szétzúzzák rossz magvaid. És te bátor, tűzzel játszó, jöjj … Olvass tovább

Örök szabály

Hullj most eső, égi erő! Mosd el nékem terhemet. Légy utolsó, jéggel verő, törd szét sötét énemet. Rideg szellő, gyilkos angyal szárnyaidat úgy suhintsd, hogy érezzem azt csíp majd csattan, arcom rosszán úgy szakítsd. Sűrű sötét, porladt agyag, hintsd most reám hamvaid. Mik földre hullva, mennydörögve szétzúzzák rossz magvaid. És te bátor, tűzzel játszó, jöjj … Olvass tovább

Az én világomban..

Túlgondolom. Mindíg mindent. Mondták már páran. És igen most már belátom igaz. Felismertem magamban végre ezt az eget rengető nagy és igazán “gyerekes hibát”. De akkor most itt álljunk meg picit. Ez miért is lenne hiba? Azért mert mások azt éreztetik vagy mert kinevetnek, szánalmasnak és butának gondolnak? Vagy mert ha kicsit mélyebben érzel át … Olvass tovább

Azon az estén

Azon ez estén veled,  én egy vad, zavaros folyóba zuhantam. Nem értem mi történt és nem tudom miért lettem hirtelen ilyen jó úszó de ez a folyó magával ragadott. Nem fullaszt és nem nyomja mellkasom. Bár vadsága kegyetlen tél látszatát kelti, mégis gyengéd melegséggel ölel körül csendesen.  Még nem is ismerlek, éppenhogy. De hazugság parazsa … Olvass tovább

Őrűlt szabad lehetn…

Vannak őrűlt dolgaim. Ezt beismerem. De nem úgy mint ahogy a bűnöket szokás. Nem lehajtott fejjel, komor arccal. Nem. Mert ez Én vagyok. Most az egyszer nagy betűvel. Igen. Nem nagyképűség hanem a saját hitem magamban. Abban, hogy nekem igenis ilyennek kell lennem és nekem igenis jogom van hozzá, hogy szeressem ezért magam.  És a … Olvass tovább

Holnap

Szeretnék holnap úgy ébredni, hogy már nem gondolok rád.., hogy már nem fáj a hiányod. Szeretném nem a te arcod látni ha lecsukom a szemem vagy nem a te hangod hallani a fejemben mikor elér az este. Szeretném ha elmúlna már. Eddig nem akartam. Kapaszkodtam ebbe. Görcsösen szorongattam az emlékeket rólad..rólunk. De már nem ad … Olvass tovább

Egy lélekkel

Egy lélekkel Két szempár volt, mindkettő oly tenger kék. Egyik sekély, átlátható, a másik mély, sötét éj. Egymást nézték, vad hullámok csaptak fel. Két tengerből  nagy robajjal  óceánként jöttek el. Két pár kéz volt, fehér felhő halovány. Egyik sűrű elrettentő,  másik vonzó papma bár. Egymást fogták,  nagy viharok léptek fel Két felhőből szélnek szárnyán, villámokkal … Olvass tovább

Én vagy Mi?

Mikor két ember először találkozik, akkor még idegenek egymás számára. Semmit nem tudnak a másikról csak a külcsíny mi egymáshoz vonza őket. Aztán elkezdenek beszélgetni. Szép lassan kialakul a szimpátia.. Hasonló érdeklődési körök kerülnek felszínre vagy épp az ellentétek melyek miatt még izgalmasabbnak látjuk a másikat. Ilyenkor még mindketten zavarban vagyunk, finomkodunk, kedveskedünk, viccelődünk. Látjuk … Olvass tovább

Feladom

Az ember küzd. Az ember nem adja fel. Próbálja nem feladni. De vajon mia az a pont amikor azt mondja elég. Nem megy nem bírom és már nem is akarom tovább csinálni? Mi az a pont? Talán mikor elfogy a pénze? Nem..ez még nem elég ok? Talán mikor elveszti az otthonát? Hmm..nyomós indok feladni de … Olvass tovább

Tükör

Azt kérted engedjelek el. Neked is szügséged van a szerelemre. Én nem akartam megérteni, hogy ezt velem miért nem tudod elképzelni. De már mindent értek. Azért mert nem tudsz szeretni egy olyan embert aki szeret téged. Mert te sem szereted magadat. Vagy mert annyira szereted magadat, hogy azt hiszed neked minden jár. Nem is tudom … Olvass tovább

Hiszem.

Szeretnélek utálni, szeretnék rád haragudni de nem megy. Szeretnélek elfelejteni, kitörölni az utolsó csepp emléket is rólad de nem tudom. Nem tudom, hogy mehetne. Hiányzol. Nagyon fáj, hogy kizártál, hogy elhagytál. Fáj, hogy feladtad és nem akarsz szeretni. Pedig tudnál. Tudom, hogy tudnál. Nehéz elviselni, hogy nem akarsz engem többé ölelni, csókólni, érinteni. Nem tudok … Olvass tovább

Megöl

Megöl Megöl belül Úgy feszít a düh a harag Miért hagytam hogy Leomoljanak a falak? Engedtem neki Átadtam mindenem Most pedig lassan belátom Megint én vesztettem  Hülye vagyok és naív Ő is csak mostoha Miért is hittem benne úgy Egek én ostoba. Csak játszik Táncot jár szívemen Én pedig hagyom és Most elvesztem életem. Környékez … Olvass tovább

Mosoly

Mosoly Melletted ébredve Mosoly ül arcomon. Lelkem megpihenve Túl esztelen harcokon. Ma más nekem a világ Gyengéd, nem folytogat. Szívem mint egy virág Szeretve szór szirmokat.. Ma ragyog bennem a nap És nem mar úgy a hideg. Karjaidban meleg van Ott nem talál mi rideg. Ma nincs ami elvenné Szívemnek tavaszát Most az élet is … Olvass tovább