H BORÚ
Ülj le a kőre, ha vége, de éjszaka töltsed a tárat, alszik a szörny, ne feledd, hogy a karma bizony sose fárad. Olvad a fémsisakod, de fölötte az ég gyönyörű ma, kék madarunknak a szárnya törött, vele tétova béna. Annyira tetszik e felleg, a gombaalak csuda éles, ébred a Föld, ezer évre jegyezd meg e … Olvass tovább