Csend(-)élet

Csenddé lett Ez a csend most más. Olyan üres. Veled a csend: társ. Lobog, tüzes. A csend Veled: ojtás. Lüktet. Buján rügyez. Nélküled: rút csapás. Ordít. Büntet. Emlékszem, mily sokáig féltem ezt a csendet. Ítélet volt. Lánc. Mindenből kirekesztett. És íme! – Látod? Most vágyom már a csendet. Szabad lettem tőle, de béklyóm nehezebb lett. … Olvass tovább

Szerelem-haiku

Szerelem-haiku Haiku-szerelem Eltörpült a gond, szebb volt a szép, jobb a jó, szerelmed dajkált. Hiányod megöl. Senkit így nem szerettem. Indulj el felém! Míg élek, látni és érezni akarlak, óvlak, vigyázlak. Repülök feléd. Engedj újra magadhoz! Tárd ki a szíved! 2018. július 2.

Nem talállak

Nem talállak Reggel.Köszön.Elmegyek. Megjövök.Köszön.Késő éjjel. Telnek az évek… de mi van a szenvedéllyel? Csoszog, horkol, zörög… vagy a csend üvölt át a szobán. Nem érem el. Ólom a láb, rozsdás vas a kar. A sors tőlem vajon még mit akar? Elvett tőlem apát, férjet, nem egy szeretőt. Adott keservet bőven… és adott temetőt. Végül elváltam … Olvass tovább

Szeress!

[url] Szeress! Szeress meg nyáron, mikor szép vagyok, mikor harmatban fürdetnek a hajnalok! Ölelj át, amikor csak akarod, mikor tekintetemben a nap ragyog, és ringass öledben bársonyos éjeken, mikor szerelmünket lesik a csillagok! Vagy… szeress meg ősszel, ha fúj a szél, mikor a száguldó levegő szerelmet zenél! És ölelj át, mikor szomorú táncot lejt millió … Olvass tovább

Koldussá így lettem

Koldussá így lettem Már nem tudom, hová s merre menjek, de egyszer megtalálom a hozzád vezető utat, mert nem maradhat eredmény nélkül, ki ilyen kitartóan keres és kutat. Tűvé tettem érted az egész világot, nem találtam – rajtad kívül – olyat, kit ennyire kívánok, …pedig segítségül hívtam az angyalokat. Mikor enyém lettél, jobb emberré tettél, … Olvass tovább

Hol vagy?

Hol vagy? Átlényegültem… és már mindegy lett, merre visz az út, – csak hozzád vezessen. Nem számított többé, milyen mély gödrökbe esem, mekkora kövek fájdalmát kell viselni, amit a szemrehányás, a közöny, a megvetés ütött. Őket nem TE szeretted. S ők nem TÉGED szeretnek, mint ahogyan én – időtlenül, feltételek nélkül és mérhetetlenül. Gyűrött lelkemet … Olvass tovább

Hozd vissza…

Hozd vissza… Hozd vissza a kertek minden virágát, hadd érezzem csókod ízét, bőröd illatát, hadd halljam újra madarak víg dalát, hadd lássam megint szemed tüzes villanását! Ízleljük együtt gyümölcsök zamatát, hozd vissza a veled töltött idő varázsát! Add vissza a boldogság édes pillanatát, az éjek bársonyát, reggelek friss harmatát, a napok fényét, álmok szép reményét… … Olvass tovább

Azt hittem, én leszek…

Azt hittem, én leszek… …ki fénybe vonja a maradék éveidet, …ki simogat, vagy csak fogja a két kezed, …ki bicegve is melletted lépeget, mert az jó neked, …ki – ha szomorú vagy – letörli a könnyeidet, …ki az élet jó és rossz tréfáin véled nevet, …ki kékebbé festi a kék eget, …ki a sötét égre … Olvass tovább

(N)Apevák

(N)Apevák A Nap lett szerelmem – mindörökké hűen követem. Rőt fényed elvakít – mégis kellesz mindennél jobban. Hőd forrón égető – izzásodban elégni vágyom. Kék égen létedet mindhalálig féltve őrzöm majd. 2017. augusztus 21.

Akkor is szeretlek…

Akkor is szeretlek… Akkor is szeretlek, ha nem akarod. Akkor is szeretlek, ha nem ölel, inkább eltaszít két erős karod. Szeretlek akkor is, ha fáj… mert fáj nagyon, hogy nem szeretsz. Szeretlek, mert Téged szeretnem muszáj. Erre születtem, …erről nem tehetsz. Szeretlek akkor is – nagyon – ha olykor bántalak. De a szívem szakadt meg … Olvass tovább

Ezért szeretlek

Ezért szeretlek Ahol Veled voltam – jó volt – nem akartam máshol lenni. Amikor Veled lehettem, nem akartam mással lenni. Áldottam a Sorsot…és már nem akartam tovább menni. Köszöntem az Istennek, hogy megismerhettelek. Minden percet élveztem Veled, s megszerettelek. Már soha, soha nem akarlak elfelejteni… Veled akarom a boldogságot, nem az emlékeddel. Küzdök érted, ha … Olvass tovább

Így szeretlek

Így szeretlek Szeretlek, mint apját a gyermek. Csodállak, példának tekintlek. Biztatásod, elismerésed sóvárgom. Biztonságot adó ölelésed vágyom. Szeretlek, mint anya egyetlen gyermekét, ki le nem veszi fiáról óvó tekintetét. Megbocsájtja csínyjeit, mindig haza várja. Gondozza, ápolja, ölelő két karjába zárja. Szeretlek, mint asszony a hitvesét. Izzó vággyal várva minden estét. Megosztva mindenét, odaadván testét. Eskü … Olvass tovább

Lehetne még

Lehetne még Azt kérdezed tőlem, hogy mi a szerelem? Mióta ismerlek, nekem ez nem talány, nem kell kérdeznem. Pontosan az az érzés, amit érzek irántad: …hogy megbocsájtom és még szeretem is minden hibádat, …hogy nem számít sem tér, sem idő, Tőled semmi el nem választhat, hiszen a sejtjeimbe ivódtál, már bennem létezel, a részem vagy. … Olvass tovább

Tűz

Tűz Bennem tűz lobog! Akik úgy éltek, mint én, nem voltak túl boldogok. Közülük a legjobbak máglyán égtek el. Engem a bennem izzó hő belülről éget el. A tűz lehet éltető, de ha pusztít, nem marad fejed felett tető. Míg magadat toronyban, elmédet, szívedet rácsok között tartod, addig csak pusztító tűz érhet el, s bennégsz. … Olvass tovább

Lepke a falon

Lepke a falon Meleg otthon vár rád? Puha, vetett ággyal? Terített asztalon finom vacsorával? Frissen vasalt inggel, vázában virággal? Izgalmas játék volt, öröme illanó. Rontja az idilli képet a falon a pillangó. Álarcod mögött boldogságot rejtesz. (?) Ártatlan versemben pajzánságot sejtesz.(?) Furcsa, hazug világ! – lassan minden talmi. Ne szeress hiába! – Ne szeress! Hiába! … Olvass tovább

Itt jártam

Itt jártam Messziről érkeztem… távolra készülök.  Úgy jöttem, úgy megyek, mint ártatlan újszülött.  Fájó egyedüllétembe magánytárs költözött.  Lelkem nem talál haza – csak lebeg föld és ég között.  Körülvesz zsibongás, emlékek csarnoka…  Én mégis oda vágyom… fel, fel, fel …magasra.  Fel, fel, fel… hozzád, a toronyba.  De nem lehet. Vár az út.  Angyalok kara már … Olvass tovább

Érted indultam el…

Érted indultam el… Érted indultam el Napként – évmilliárdokkal ezelőtt – hogy fénybe, melegségbe borítva megleljelek. Hegy mélyéből forrásként buggyantam elő, hogy tengerként ringó hullámommal lágyan öleljelek. Érted hulltam magként puha, termékeny földbe, hogy éltető kenyered asztalra tehessed. Érted születtem végül e világra nőként, hogy asszonyodként oltalmad, /- ha gyermekeid anyja nem is, de – … Olvass tovább

Szeretetedre kódolva

Szeretetedre kódolva Mi ez? – Lehet, hogy ez már nem is csak szerelem? Úgy érzem: génjeimben szeretetedre kódolva születtem. Ha együtt vagyunk, képtelen vagyok levenni rólad a szemem… Ha távol vagy, akkor is látlak… érintésedet bőrömön érzem… Ha nem írsz, meghalok a vágytól, hogy jöjjön egy levél… pedig gondolataidat is tudom, mert lelkünk az, ki … Olvass tovább

A SZÓ

A szó A SZÓ… lehet jó, simogató vagy bántó, Letaglózó vagy örömet és erőt adó. A SZÓ… erős. Néha erősebb, mint bármily fegyver, Általa szenved, megbetegszik, tán el is pusztul sok-sok ember… A SZÓnak ereje van… reményeket kelthet… Félre is vezethet, ha valaki általa csak álmokat kerget, De gyógyít, ha benne és mögötte szeretet van. … Olvass tovább

A férfiak dicsérete

A férfiak dicsérete Nem csak a nő az, a férfi is csoda, persze csak akkor, ha nem túlontúl ostoba. Legyen erős, okos, határozott, mutasson tehetséget, mit tanult, vagy születésekor magával hozott! Legyen sportos, derűs, békés! – ez egyik sem kérdés. De ne legyen makacs, dőre, és úgy nézzen rám, mint egyetlen istennőre! Halmozzon el bókkal, … Olvass tovább