GYÖNGYSZEMEK 2.

GYÖNGYSZEMEK 2. Gábor unokám kérdezte egyszer, hogy Nagyi, te az első vagy a második világháborúban éltél? Ezért kénytelen vagyok most elmondani, hogy az elsőről nagyanyám és anyám, apám emlékeiből tudok, én a másodikban éltem. Az 1940-es évek legelején még voltak tankönyveink, ajándékba és iskolai jutalomként kapott szép könyveink, de később ezek ritkán kerültek még antikváriumból … Olvass tovább

SZÜLETÉSNAPOMRÓL

SZÜLETÉSNAPOMRÓL Úgy szoktam mondani, ez már a kilencvenötödik. Nekem. Dédunokámnak, Flórának a második, kivárta, hogy egy napon szülessünk. Nem vártam és nem terveztem semmit erre a napra, mivel a fiamnak az egymásutáni ügyeletek után valamikor aludni is kellett, unokámékat meg nem akartam utazással fárasztani. Telefonon szólt valaki, hogy csomagot szeretne kihordani, mikor alkalmas az időpont? … Olvass tovább

A SIROKI VÁR

A SIROKI VÁR Gitka barátnőmék már többször nyaraltak Sirokon. Anyám úgy határozott, hogy első közös nyaralásunkat mi is Sirokon töltsük. 5 éves voltam, akkoriban még nem voltak az országban olyan luxus nyaralási lehetőségek, mint ebben a században. Kis hegyi falukba mentek az alföldi emberek, személyvonattal, fapados harmadosztályú kocsikban. Sirokra is kétszeri átszállással indultunk. Debrecenben az … Olvass tovább

AZ IGAZGATÓKRÓL

AZ IGAZGATÓKRÓL Első alkalommal 3 igazgatóval találkoztam a munkahelyemen. A megígért lakás felől érdeklődtem megérkezésem után, szerettem volna tudni, hol is fogok aludni, illetve valójában majd lakni. Az igazgató úr feje céklavörös lett és elkezdett kiabálva intézkedni, hogy ürítsenek ki a városban egy helyiséget, 28 orvos jött dolgozni a megyébe, köztük családosok is vannak. Hát … Olvass tovább

Albérleteim

Albérleteim Az első albérletbe szívességből kerültem. Mivel a család nálunk vészelte át a nyarat 1944-ben, a bombázás hónapjait, befogadtak az új tanévre. Akkor még négy szoba volt a családé, hát elfértem egy fekhelyen. Stráfkocsi vitte az évi albérleti díjat: egy kettéhasított sertést, egy mázsa lisztet, több bödön zsírt, tűzifát, kacsát, csirkét, cukrot, hetenként kétszer vizeskanna … Olvass tovább

Zsűri

Zsűri Ha nagyon egyedül van az ember és dolgozni már nem nagyon tud, mit csinálhat a hosszú estéken? Főleg hétvégén, megnézi a televízióban látható szórakoztató műsorokat, mint a vetélkedőket. Ha talál benne olyan szerepelőket, akikért érdemes aggódni, az már egy estét betöltő programm. Örömmel láttam, hogy már 7óra 15 perckor elkezdődik az egyik ilyen műsor, … Olvass tovább

ÖRÖKRE TÁVOL

ÖRÖKRE TÁVOL „Ha valakit igazán szerettél, annak az érzelemnek a halál sem tud véget vetni, mert szereted akkor is, ha már testileg nincs melletted. Van, akinek a simogatását sok év után is érzed, bőrének melege ott marad veled, akár egy soha nem változó illat, a szélé, az óceáné, a hegyeké. Mert ő jelenti a Mindent!” … Olvass tovább

„SÍROMRA NEM BORUL SENKI”

„SÍROMRA NEM BORUL SENKI” Hétvégén délután egyedül vagyok itthon, gondolatban együtt vagyok hozzátartozóimmal, akik már nem lehetnek köztünk, csak lélekben. Régi kis számítógépem mellett meghallgatom kedvenc dalaikat, Judit lányomé a Time to say good-bye, vagyis “Ideje istenhozzádot mondani.” A 4 tenor gyönyörű hangjában mindig örömömet lelem. Talán ez az egyetlen dal, amelyikhez jobban illik az … Olvass tovább

Hegedűszó a toronyban

Hegedűszó a toronyban Mácsai Sándor (1858-1924) híres karnagy volt, a kabai művelődési ház névadója. Munkásságáról Fekete Károly püspök úr nagyon szép megemlékezést írt, én még a múlt században inkább a kabai éveiről, gyerekkoráról maradt adatokra voltam kíváncsi. Rokonommal, Papp Elekkel felkerestem a Mácsairól elnevezett utcát, de a házuknak már csak a házszámát tudtam azonosítani, a … Olvass tovább

A nyárvég közel

A nyárvég közel A július és augusztus hónap olyan forró volt, mint 1950-ben, kicsit mér rátett a napsütés egy pár fokot. Huszadikára lett olyan esős idő, amelyik elmosta a budapesti ünnepi készülődés óráit, csak a tűzijáték nem lett meg a légi parádé, de így is sokan voltak kíváncsiak az Országházra, a szent koronára, és a … Olvass tovább

A RAJZTANÁR MŰVEI

A RAJZTANÁR MŰVEI A sárga tearózsák még pompáztak a kerítés mellett, mikor beköltöztünk az internátusba 1939 őszén. Ezer csoda várt bennünket a következő években. Barátságok, nyelvtanulás, a város megismerése, amire mindig nagy súlyt fektettek a tanáraink. Tisztelettel voltak tanártársaik munkái iránt és fontosnak tartották még a tanrendben is, hogy mi is részesüljünk mindennek az ismeretében, … Olvass tovább

A DEBRECENI SZÍNHÁZ ALAKULÁSA

A DEBRECENI SZÍNHÁZ ALAKULÁSA Az 1800-as évek első felében egy 6 méter széles, deszkából készült Nagyhídon folyt a közlekedés a Piac utcán, amelyik először a Nagytemplomnál kezdődött, később a Fűvészkerttől indult a Fehérló szállóig. Négy deszkából épült színház volt Debrecenben. Az első a Fehérló szálló udvarán, a másik a Piac és Kossuth utca sarkán, a … Olvass tovább

A kockacukor

A kockacukor A „kockacukor” fehér faláról szikrázva verődtek vissza a késő nyári napsugarak. Szép volt, arányos, modern, a kékre festett ablakkeretek harmonikusan díszítették. Üvegezett oldala a Nagyerdei körútra nézett. Szívesen sétáltunk Irén barátnőmmel a villák között, céltalanul és gyönyörködve a zömmel 1930-as években emelt épületekben. Az utcák nem voltak zsúfoltak, virág és fa tette hangulatossá … Olvass tovább

VILMA NÉNI

VILMA NÉNI A pesti kalaposmesternő A Bérkocsis utcában lakott, egy pincelakásban a háború utáni 1940-es évek végén is. Ez számomra nem sokat mondott mindaddig, míg 1949-ben, pesti egyetemista koromban meg nem látogattam egy gyakorlati óra után. Szép, kora őszi nap volt, kedvem támadt sétálni. Egyik kollégám ajánlkozott, hogy elkísér öreg rokonom látogatására. Érdektelen dolgokról beszélgettünk, … Olvass tovább

A KISZ TITKÁR

A KISZ TITKÁR 1951-ben találkoztam vele, a strandfürdő medencéje mellett ült egy karosszékben, a fák lombjának árnyékában. Ez volt akkor a munkája, a medence felügyelete és talán a rendben tartása. Csak a medencéé, mert a körülötte levő terület már nem volt olyan gondozott, mint pár évvel ezelőtt, gimnazista korunkban. A változások az 1949-es évben évben … Olvass tovább

Kufstein foglyai

Kufstein foglyai A legfontosabb magyar fogoly Kazinczy Ferenc, a nyelvújító volt, őt a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel miatt börtönözték be. Először halálra ítélték, majd ezt az ítéletet enyhítették börtönre. Kufsteinen kívül raboskodott Budán és Munkácson is. Ezekről az időkről szól a Fogságom naplója. Kazinczyn kívül időzött a Kufsteini börtönben például Wesselényi Miklós, Lővey Klára, de … Olvass tovább

A CSEREHÁT MŰVÉSZE, DIENES JÁNOS

A CSEREHÁT MŰVÉSZE, DIENES JÁNOS Baktakék Dienes János (Abaújbakta, 1884. július 22. – Debrecen, 1962. október 3.) Munkácsy-díjas festőművész. Abaújbaktán született, a helység mai neve Baktakék. Később Pamlényban élt. Talán ez a szép vidék terelte a gondolatait a festészet felé. „Amilyen kicsi, olyan varázslatos a település” Pamlény. Itt nőtt fel Dienes János „Akadémikus stílusban festett … Olvass tovább

KÖLCSEY FERENC EMLÉKEK

KÖLCSEY FERENC EMLÉKEK fénykép forrása internet Kölcsey Ferencnek három nagybátyja volt, István (1744-1802. Cseke), Bálint (1758-1798. Cseke), Sándor (1752-1796.? Cseke) Testvérei: Ádám, Sámuel, Péter. Az elsőszülött gyermek, Bori féléves korában elhunyt. (Szücs Ferenc által küldött adatok, Szatmárcseke) Várhelyi Ilona írása: Volt Sámuel, Álmosdon élt, nagyapjának volt a testvére, nem az apjának. Előbb bérelték a debreceni … Olvass tovább

A HÁZAK SORSA

A HÁZAK SORSA Apróságok a régmúltból. Talán el se hiszik ma már, mik történtek a lakóházakkal az 1950-es években. Legkedvesebb albérleti otthonom története a következő: A nagy kaputól balra, ha szemben álltunk az épülettel egy család lakott, egy házaspár 3 gyerekkel. Jobbra a kapuhoz közel eső szobában szoktak lakni albérlő lányok, ebben az évben mi … Olvass tovább

VÁNDOR CIPÓ

VÁNDOR CIPÓ Égő homokban, itt a “város, – Amott a nagy kollégyiom Hátall ki, mint szamár a nyájból: Maradj te, zárt paradicsom! Hogy szem ne lásson, félre csaptam Egy útcán (neve is “Csapó”); Pénz nincs, kerűlöm a “kenyér-sort”: Pedig hol a vándor cipó!?… Arany János Debrecenben Debrecenben tanult. Most is előttem van osztályfőnöknőm alakja, aki … Olvass tovább