ÉLETKÉPEK IV.

ÉLETKÉPEK IV. (A villamoson) A hatos villamos csikorogva, csörömpölve rótta útját a Körúton. Az emberek egykedvűen, fáradtan bámészkodtak az ablakokon kifelé. A csukló részen egy óvodáskorú, barna loknis kislány ült az édesanyja ölében: – Elhiszed Anyuci, hogy tudok már olvasni? – Olvasni? Te? Hiszen még nem is jársz iskolába! – Az, mindegy! Az a fő, … Olvass tovább

Karácsonyi csodavárás

Karácsonyi csodavárás A családi házunk úgy van építve, hogy egy része galériás. Föntről – a mi hálószo-bánkból –, szükség esetén le tudtunk tekinteni az „aprótalpúakra”. Ez az építési mód nagyon gyakorlatiasnak és hasznosnak bizonyult: külön voltunk, mégis együtt. Lentről csigalépcső vezetett fel, alul kis rácsos ajtó, hogy ne másszanak fel a picinyeink. A gyerekszoba padozata, … Olvass tovább

HÉT ÉV A HEGYEK KÖZÖTT

HÉT ÉV A HEGYEK KÖZÖTT (Átirat) A sorozat címére már nem emlékszem, de nem is érdekes. Egy fiatal házaspárról szólt, aki fent az Alpokban, 1700 méter magasságban élt, távol minden urbanizációtól. A cselekmény nem volt túlságosan izgalmas, de a tájképek csodálatosak voltak: ilyen szép, virágos rétet még életemben nem láttam! Hihetetlenül tarka mező, szállongó lepkék, … Olvass tovább

ÚJ A CSIZMÁM

– Jó napot! – Tiszteletem uram! Miben lehetek szolgálatára? – Minőségi reklamációm lenne! – Éspedig? – A múlt héten vettem Önöknél ezt az új csizmát! – Iiigen! Emlékszem Önre uram… És? Szorítja? – Nem, de nézze meg legyen szíves a sarkantyúját! – Nézem uram, nézem… Igen… De nem látok benne semmi kivetnivalót! Azt hittem, letörött, … Olvass tovább

ÉLETKÉPEK VI. (A gyors javítás)

Betértem egy multiba. Közvetlenül nyitása után. Ez a pár szó még nem szolgál hírértékkel. Az sem, hogy fel kellett ke-resnem a mosdót. Ez eddig magánügy. Az előtérbe belépve látom ám, hogy tócsában áll a víz. Előfordul az ilyen jobb ház-tartásokban is: vagy beázott, vagy az ál-mennyezet fölötti tér-ben futó vízvezetékek közül valamelyik kilukadt, vagy, az … Olvass tovább

A HALÁL TORKÁBAN

– Mondd drágám, mi ez a kék folt az ülepeden? – kérdezte tőlem a feleségek gyöngye zuhanyozás közben. – Mármint a fenekemen? – Igen! A jobb popsid közepén. Nem ütötted be valahova? – Nem tudok róla. Mekkora a folt? – Jó tenyérnyi! Gondolkozz csak! Minek mentél neki, vagy ki/mi ment neked, mi okozhatta a sérülést? … Olvass tovább

MUNKAHELYEK

Három barátnő beszélget. Azt mondja az első: – Már tíz éve vezetem a trolit, tele van a hócipőm vele! Hajtani kell, mint az állat, a végállomásokon alig van pihenő, az utasok nagy része bunkó, a francba kívánom a munkahelyemet! Azt mondja a második: – Már húsz éve foglalkozom kisgyerekekkel. A legtöbbjük rosszabb, mint az ördög, … Olvass tovább

AZ ELESETT ASSZONY

(Egyperces) Vasárnap volt. Nagytakarítás. Az asszony nagyokat szu-szogva, előre görnyedve cipelte ki a hintaszéket a szobából, és vitte volna a fürdőszobába, hogy a kádban lezuhanyozza. A rafiából font sűrű mintás háttámlát ugyanis, nem lett volna élő ember, ki tökéletesen letakarította volna a finom portól. Az előszobába érve, férje kiszólt a konyhából: – Segítsek, drágám? – … Olvass tovább

AZ ÚJ LÁNY

A bajorországi Alpok-alji piciny hotel éttermében szemér-mesen nyújtotta kezét az új lány, a szakácsnak: – Kamiklaudia vagyok. Holnaptól kezdek, mint pincérlány. A főnök úr hol van? – Elment árúért. Amúgy Tamás vagyok Magyarországról. Egészen pontosan Budapestről. Remélem, jól fogunk tudni együtt dolgozni. Te a főnök barátnőjével leszel kint a placcon, illetve a pultban, én a … Olvass tovább

EGY KIS BORZONGÁS

Átirat Ülök a fotelomban, és nézek ki a fejemből: valami primitív krimi-sorozat megy a tévében. Nem is becsülöm ezeket sem-mire, de ha már véletlenül odakapcsoltam, belenéztem… Négy, megnyerő arcú, értelmes tekintetű pozitív hőst (eb-ből egy nő, – természetesen szőke), kerget négy borostás ké-pű, marcona alak. Négy elvetemült, aljas, mocskos disznó! Tipikus bűnözők, ránézésre is minimum … Olvass tovább

A FASÍRT

– No, lányok, ha készen vagytok a feltakarítással, gyertek be az irodába! – kurjantotta el magát Katalin, az üzemi konyha főnöknője. – Mi az? Fejtágítás lesz? – kérdezte Marika. – Dehogyis! Szabadnép félóra! – komolytalankodott Éva. – Ne találgassatok lányok, hanem igyekezzetek! Mindjárt három óra! – Mi van? Nem mehetünk haza? Ha nem érem el … Olvass tovább

A LOVARDÁBAN

– Sajnos, még nem lehet Mártikám! Még nem értétek el azt a fokot! Lassan haladunk, mivel te még komoly nehézségekkel küzdesz! Értsd meg, ezt nem lehet elkapkodni!… Minden elemet rendesen be kell gyakorolni, és számtalanszor elismételni. Ehhez viszont idő kell, és nem is kevés! S mindezt kemény önfegyelemmel! Mert, anélkül egy fabatkát sem ér az … Olvass tovább

A FA-BRIKETT

(Átirat) A kapucsengő dallamára kíváncsian dugta ki fejét a ház ura. A telek előtt egy leereszthető hátsó-falú, zárt kocsiszekrényű teherautó állt. Egy 35 körüli magabiztos férfi és egy alig húsznak kinéző, hosszú, fekete hajú, szerény, ázsiai szépség állt a kapu előtt… – Tiszteletem uram! – szólt a férfi, és keletiesen meghajolt. A lány követte a … Olvass tovább

A lúzer 2/2. rész

De a szórakozást mégsem hagyta abba a rajparancsnok: – Mi lenne Kopárovics úr, ha egy gyűszűnyi ultrát, és egy ujjbegynyi klórmeszet is szétszórnánk, csupán a tisztító hatás intenzitása, valamint a kellemesen friss illat megteremtése érdekében? – Muszáj? A klórmész nem takarító –, hanem fertőtlenítőszer, a benne lévő klóratomok kieszik az ember tüdejét! – És? A … Olvass tovább

A LÚZER 2/1. rész

Amikor Kucsera Lajos első időszakos honvéd június első napjaiban bevonult a nagyatádi laktanya „tyúkbél-húzogató üzemébe”, a híradós alegység másod időszakos katonái fellélegeztek: „Végre megjött a kopasz, aki a továbbiakban majd helyettük fogja „idomítani a fókát”! Ha éppen nem lesznek kiképzések, lehet dekkolni orrvérzésig, majd a kopaszka megcsinál helyettünk mindent! Már azt hittük, ide nem is … Olvass tovább

AZ ÚJ LÁNY

A bajorországi Alpok-alji piciny hotel éttermében sze-mérmesen nyújtotta kezét az új lány, a szakácsnak: – Kamiklaudia vagyok. Holnaptól kezdek, mint pincér-lány. A főnök úr hol van? – Elment árúért. Amúgy Tamás vagyok Magyarországról. Egészen pontosan Budapestről. Remélem, jól fogunk tudni együtt dolgozni. Te a főnök barátnőjével leszel kint a plac-con, illetve a pultban, én a … Olvass tovább

IGAZ BARÁT

– Köszi Balázs, hogy átugrottál hozzám! Már hetek óta vajúdok a problémámon, de segítség nélkül nem tudom megoldani! Gyere, ülj ide az árnyékba, bontok egy sört, aztán mesélek a Magdiról. Ugye, ismered őt? – Ha a volt csajodról beszélsz, akkor képben vagyok. De hozd azt a sört, mielőtt kiszáradék, mint a tapló, azután, megdumcsizzuk a … Olvass tovább

IGAZ BARÁT

– Köszi Balázs, hogy átugrottál hozzám! Már hetek óta vajúdok a problémámon, de segítség nélkül nem tudom megoldani! Gyere, ülj ide az árnyékba, bontok egy sört, aztán mesélek a Magdiról. Ugye, ismered őt? – Ha a volt csajodról beszélsz, akkor képben vagyok. De hozd azt a sört, mielőtt kiszáradék, mint a tapló, azután, megdumcsizzuk a … Olvass tovább

HIRDETÉS FELVÉTEL

– Kézcsókom kisasszony! Szeretnék egy házassági hirde-tést feladni! – Semmi gond! Kérném, fiatalember, ezt a lapot értelem-szerűen töltse ki, majd hozza vissza nekem! Tollakat talál a pulton. – Parancsoljon, készen vagyok! – No, lássuk a medvét! Azt mondja: HUSZONNÉGY ÉVES, 172 CENTI MAGAS, BARNA SZEMŰ, BARNA HA-JÚ, BAJSZOS, BUDAPESTI INFORMATIKUS KERES KOR-BAN HOZZÁ ILLŐ LÁNYT … Olvass tovább

ARANYLÓ HÚSLEVES

– Minden dicséretem a ház asszonyának! Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az éttermi munkahelyemen ezerszer is főztem húslevest, de amit Te, Krisztina, a mai baráti összejövetelen feltálaltál, az legalább olyan jó – ha nem jobb –, mint az én eddigi húsleveseim! – dicsérte meg a ház úrnőjét Zsuzsi. – Nana! Annyira azért nem vagyok jó a … Olvass tovább