Tibor Winczheim1. Mint a mókus, fenn a fán Az úttörő oly vidám, Ajkáról ki sem fogy a nóta… Tábortűznél valahol Sok kispajtás így dalol, Fújja estig, kora reggel óta… Ki ismeri ezt a dalt? Természetesen csak az „öregek”. Ők, akik eltakarították a II. világháború utáni romokat, ők, akik közben rendbe tették az ipart, a kereskedelmet, és … Olvass tovább
Este sokáig buliztunk, reggel nehezemre esett a felkelés. Viszont, a nap már a hasunkra sütött, nem volt mese, ki kellett mászni a jó, puha ágyikóból. A galériáról a gyerek szobára letekintve meghűlt bennem a vér: lányom ágya üresen tátongott. Hova tűnhetett a kis Tündérem, hiszen, másfél-két éves lévén, – elméletileg -, még nem tudott kimászni … Olvass tovább
Fekete volt, mint az ördög. Az istálló utolsó bokszában állt az udvar felöli sarokban. Furcsán nézett a belépő istállófiúra. Kint feltámadt a szél, villámlott, majd azonnal dörgött. Mintha a pokol szakadt volna le! A ló megremegett, s ha lehetett, még jobban összehúzta magát. A fiú nem tudta eldönteni, tőle, vagy a közelgő vihartól fél, esetleg … Olvass tovább
Ó, azok az áldott 60-as évek! Lehet, hogy emlékeim tárházában kutatva nem találom meg a pontos árat, de ez idő tájt olyan olcsó volt az áram, hogy ihaj! Ma már elképzelhetetlen, de akkoriban villanykályhával fűtöttünk. Bizony, így volt, talán igaz sem volt… Nem hősugárzóval, hanem hőtárolós elektromos üzemű szerkezettel. Igen, annyira olcsó volt akkoriban az … Olvass tovább
1. – Szervusz szomszédasszony! Szép időnk van! Mi jót csinálsz? – Hát nem látod? Gyomlálok. Csak a derekam, meg a lábam nem bírja már. Hiába: hatvan fele, haza fele… – A te bajod! Minek ültettél annyi gazt! – He-he! Hogy te ma milyen vicces vagy! De biztos nem ezért jöttél! Na, mondjad, ne kímélj! – … Olvass tovább
Jancsika édesapjára, Jánosra, Juliska, édesanyjára, Júliára ütött. A két szülő olyan szerencsétlenül esett, hogy halántékukat beütve, életüket vesztették. Most, a két vásott kölyök a fiatalkorúak börtönében tölti napjait. Látják, ezt teszi, ha valaki valakire üt. De, a gének már csak ilyenek!
– Gyerünk Józsi, húzzunk bele! A főnök ma megint elszarta az időt az állomány-gyűléssel, félek, nem marad már nekünk pacalpörkölt a kifőzdében! Indítsd a szirénát! – mondta a főtörzs a beosztottjának a kerületi kapitányságról kilépve, miközben a nagy sietségében majd feldöntött. A sziréna bekapcsoltatott, és a rend két őre őrült tempóban száguldott a megnevezett címre. … Olvass tovább
Dél-Budán épült. Egyszerűen csak Söröző volt a neve, noha finom borokat, ill. akkortájt ritkaság számba menő szeszesitalokat, úgyis, mint Vilmos körte vagy Unicum volt mindennap kapható benne. Meg néhány egyszerű étel, mint a rántott hús vagy a sült csirke. De a slágerük a vörösboros birkapörkölt volt, hiszen a 70-es években Budapesten csak nagy nehézségek árán, … Olvass tovább
M E G H Í V Ó A Kisalag Café irodalmi szalonest-sorozat első műsorára WINCZHEIM TIBOR ESTJÉRE 2013. október 30. napján, szerdán, 18.00 órakor a Kisalagi Fiókkönyvtár és Közösségi Ház termébe (Fót, Béke u. 33.) Az est házigazdái: Barócsi Istvánné Ibolya, a fiókkönyvtár vezetője, valamint Luzsicza István költő, újságíró, a FótCafé főmunkatársa. Régi-új irodalmi programsorozatunk … Olvass tovább
Bizony, a 80–as évek elején még fehér hollónak számítottak Magyarországon azok a kórházak, ahol apás–szülés folyt. Hogy ez szeméremből–e, avagy a szülést levezetők nyugalma érdekében volt–e így, azt nem tudom, tény mindenesetre, hogy én, – sajnos – nem élhettem át egy új élet megszületésének csodálatos pillanatait… Manapság, amikor a kismamák választhatnak az ülve–, állva–, vízben–, … Olvass tovább
Azt hittem, már mindent elmondtam a vörösborok csodálatos tulajdonságairól, de ami velem történt, az mindennek a non plus ultrája! Éppen a postára mentem, mikor annak bejáratánál egy földön ülő, nagytestű cigányasszonyba botlottam. Egyik lába hiányzott, a térdből amputált bal lábának csonkján egy kétes tisztaságú zsákot emelgetett a téli szél. Kezében egy tejfölös pohár, benne pár … Olvass tovább
Ha valaki netán nem tudná, micsoda gyógyerő lakozik a jó minőségű vörösborokban, azt hiszem, itt az idő, hogy felvilágosítással szolgáljak nekik. Teszem ezt emberbaráti szeretetből, karitatív céllal, tehát senki se küldjön számlaszámomra 1-2 talicskányi pénzt! Nos, a vörösborokban nagy mennyiségű polifenolok találhatóak. Ezek olyan anyagok, melyek megkötik a szervezetben lévő szabadgyököket. De mik is azok … Olvass tovább
Az autós fékcsikorgatva állt meg a harcsabajszú, hajlott hátú, ősz öreg előtt, aki a juhait legeltette a domb oldalán. – Isten hozta bátyám! – Fogadj isten! – Úgy látszik, eltévedtem. Ismeri kend a környéket? – Hogy én-e? Mint a tenyeremet. Hová igyekszik? – Itt, valahol kellene lenni a Szent Barbara kápolnának. Az unokámnak lesz ott … Olvass tovább
A taxi csikorogva állt meg az étterem előtt. A közeli templom éppen akkor ütötte el az este tízet. Fizettem, és beléptem az étterem előterébe. Az üvegajtón át jól láttam, hogy tömve van, ember, ember hátán, a nagy kofferjaimnak egy talpalatnyi hely sincs, pedig szívesen ledobtam volna valamelyik asztal mellé, és rohantam volna leereszteni a „fáradt … Olvass tovább
Kedves Barátaim! Egy jó hangulatú, vidám kerti parti képeit küldöm most Nektek. Akik itt voltak, azoknak emlékként, akik akadályozva voltak, azoknak ízelítőként, hátha a következőre szívesen eljönnének… Még az idő is kegyeibe fogadott minket, igazán kellemes, nyár-eleji meleg volt egész nap, és eső sem rontotta hangulatunkat. A résztvevők igazán kitettek magukért, volt bőven inni – … Olvass tovább
Kedves Írótársaim! E hó 25.-én szeretettel várlak Benneteket a fóti telkemen, a 2. Holnap Magazin-találkozón. Jöjj, és hozd a párodat, barátaidat! PROGRAM: 10.00-től: vendégvárás mézes/mazsolás házi pálinkával (absztinenseknek ásványvíz) Közben főzöm a „diabetikus” csülkös bablevest Ha készen lesz, ebéd Utána: kávé, és csipegetés a magatokkal hozott rágcsálnivalókból (hamuban sült pogácsa, perec, chips, stb.). Ezután: aki … Olvass tovább
Ez a történet is olvasható Winczheim Tibor: Mese a legkedvesebb szomszédról c. Augusztusban megjelent kötetében! A könyv a Guinness sorozat 3. kötete. A rekordkísérletről részletesen itt olvashatsz: A rekordkísérletről részletesen Ezt a rövid történetet az egyik szomszéd fia mesélte el, aki szakács most a Margit-sziget egyik hotelében. A barátjáról szól a fáma. Ferinek hívták. Alázatosan … Olvass tovább