Koroknay Péter Szeretet Almanach “A szerelem ösvényei mind Hozzád vezetnek, Közel vagy, és mégis olyan távol, de én az Örökbe szeretlek!” Szóljon hát a végtelenül jó Mindenség szava! Önmagát írja a Szeretet Almanachja. Első ösvény Egy tünékeny illúzió a létem, és bár mindennél apróbb vagyok, mégis olyan végtelenül nagy, egy elképzelhetetlenül óriási gigász. Mindenütt létezem, vagy csupán … Olvass tovább
Szóljatok hát bárányos fellegek! Szent égieknek üzenünk most veletek. Itt lent az öreg Föld úgy sajog! félve, összehúzódva sír és vacog. Titokban felszületnek magukban, romlott férgek, sistergőn piszokban. Akaratot falva, mindent elemésztve, a sóhajtó világot teljesen felélve. De rettegés és homály, te nem kellesz! mert végül a tiszta fény a miénk lesz. Végül az óriás … Olvass tovább
Tiszta fény, és acél keret, Dobog benne ős szeretet. Senki e Földön nincs oly nagy, Mert szívszárnyalónk te vagy! Család szerető karodban, Társaid vagyunk az utadban. Minden tettedet szeretjük, Sugárzó léted követjük. Bölcseséged oly hatalmas! Életutad példát mutat. Ritmusra dobban a szíved, Ha gyermeked arcát nézed. Lelked húrjain keresztül, A szív hangja szól néked. Angyal … Olvass tovább
Bölcsességes életútja majd egy évszázad, és Ő bátran a végsőkig harcolt… mert elméje fénye sohasem fáradt, most léte örök, de már a teste holt. Tudását átadta nekem, és mindig figyeltem szavát. Mikor megszülettem, Ő már megette kenyere javát. Kis székében üldögélve pallérozta szép elméjét, de a szerszámait hőn kereste könyvei közt szerte szét. Többet tudott, … Olvass tovább
Tükör-Karma „Kvantumok kavargó örvénye mindent megteremtett. Válasszuk a dicső magast, vagy a mindent rejtő vermet!“ 1. „Jaj nekünk! Csupán páran maradtunk életben, hogy utolsó hírmondói legyünk az elbukott Emberiségnek. Nem sejtjük, hogy mi van a távoli hegy kopár szirtjei mögött. Talán ott is csak a sivatag száraz, pusztulásszagú, kietlen halálvidéke terül el? Találunk e valaha … Olvass tovább
„Jószerencse-Isten” kontra „Szeretet-Apó” A homo sapiens egy rendkívüli, csoportos intelligenciával megáldott társas lény, és eme faj a hihetetlen eredményeit az egyének közös munkájával és az együttes, kollektívan összedolgozó tudatával alkotta meg. Külön-külön kevesek vagyunk mi emberek, de összefogva olyan hihetetlen eredményeket tudunk elérni, mint például őseink piramisépítési tevékenységei. A családok, nemzetek, és a Föld bolygó … Olvass tovább
A Mindenség gondolatai A Világegyetem egy tökéletesen tervezett, zseniálisan precíz rendszerű valóság, amely valójában a létező legtökéletesebb műalkotás. Nincs a lényegénél nagyobb és fenségesebb csoda, mert összességében a „Van” a legfantasztikusabb értelmű isteni gondolat, és benne a lét a mindent kitöltő eszencia. A Mindenség nem létezhetne tudatosan gondolkodó elme nélkül, amely értelmezi azt, és fennmaradón … Olvass tovább
Így öltem meg Steve Hopkinst Sci-fi Novella Káprázatosan gyönyörű, csicsergő madarak dalától derűs ez a kora reggeli óra, nekem pedig tizenhét és fél perc múlva meg kell szüntetnem az élet szikráját Steve Hopkins professzorban, vagy különben megsemmisül a Multiverzum. Kegyetlen tettemnek minden részletét előre megterveztem, ezért nem csúszhat hiba a tervem precíz számításaiba. Egyszer már … Olvass tovább
Ábrándulás… Szeleken szárnyaló, szomorú szív szavak, szeretetről szépen, szerényen szóljanak! Honnan jöttél? Hová tartasz? Mond, szeretsz-e? Gondolsz-e rám mindent feledve, epedve? Szírt vagyok, s te hab, hullám, tengeri, mi testemet lágyan magához öleli. Fény vagyok, és te a látvány, mi jő hozzám, és a világ elé tárom óriásléptű csodám. Szülőm vagy és karjaimban a gyermekem, … Olvass tovább