Maróti P. LászlóMesterséges gravitáció! Soha olyan nevetést nem hallottak még a Tudományház nagytermének falai, mint amikor a fiatal tudós hallgatósága elé tárta a gravitáció mibenlétének tényleges megfejtését. Sokan homlokukat csapkodták és örömükben, vagy ámulatukban, de legtöbben talán mérgükben nevettek, hogy miért nem jöttek rá maguk a szinte kézenfekvő megoldásra. Egyesek szerint azért, mert túlságosan nagyra becsülték a … Olvass tovább
Két cica vagyok és egymással játszom Gáthy Miklós laptopján bement a kedvenc irodalmi honlapjára és beküldte legutóbbi versét, majd egy rövid novellát is, amelyet már napok óta javítgatott. Nagyon szeretett írni. Verseket, rövidebb-hosszabb novellákat. Akarta, hogy minél többen olvassák műveit. Szinte minden elalvás előtt arról ábrándozott, hogy könyvesboltok kirakatában látja könyveit, itt-ott képeket, amelyek őt, … Olvass tovább
Itt van az ősz* 2. „Itt van az ősz, itt van újra, S szép mint mindig énnekem”, De azért a nyár is jó, mert A meleget szeretem. A telet a tavasz váltja, Így megy ez már réges rég, Ha Petőfi nem lett volna, Mennyi szépet írhatnék most én is… *(Petőfi Sándor verse után) 2022, Göteborg
Nudista történetek 1. A magyarokat többnyire az egykori jugoszláv tengerparton érte a meglepetés, amikor séta közben a strandon azt tapasztalták, hogy a napozók között feltűnnek ruhátlanok is, majd pedig csak meztelenek. Ezrével. Ez volt a nudista strand, vagy nudista telep. Voltak kisebbek, de voltak olyanok is, ahol egyszerre húszezres létszámmal sátoroztak, vagy bungalóztak meztelenül; az … Olvass tovább
Fekete-fehér Két szarka-pár szállt le egymással szemben egy fa koronájára. Nem ismerték egymást, de az egyik férj máris megszólalt: – Nahát, de jól áll magának ez a fekete-fehér – mondta a másik feleségének. – Jaj, köszönöm szépen. Igazán kedves – jött a hölgy válasza. – Te meg miket beszélsz? – mordult rá a férje. – … Olvass tovább
Harminc éves a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör – Nyáron voltatok otthon? – Igen. – Meddig? – Csak egy hétig, aztán jöttünk haza. Igy hangzik ez gyakran. Ezt a fogalmazást a „külföldi magyarnak” nem kell elmagyarázni. Magyar volt a szó, ahol és amikor kinyílt a szemünk. Mire felcseperedtünk, háború és politika zúgott át a fejünk … Olvass tovább
Szia, Imre. Itt voltam a közelben, gondoltam, bejövök hozzád. Francos időket élünk. Hitted volna, hogy ez megtörténhet az emberiséggel? Voltak filmek arról, hogy őrült bűnözők halálos vírusokkal fenyegetőznek, ha nem kapnak száz millió Dollárt. De ez most nem mozi. Ez most komoly. És még pénzt sem kérnek. Azt sem tudjuk, kire haragudjunk. Még azt is … Olvass tovább
Vakci-náció Mostmár elmúlt két hete, hogy Jól bevakcináltak. Néha kissé szédelgek, de Eddig semmi láznak Nincsen jele, piros sem volt Ott, ahol megszúrtak, Dehát miért néztek azok, Akik megfordultak Utánam a járdán, mikor Mellettük elhúztam? Női mellem nőtt vagy talán Máshol is változtam? Szarvam nőtt, a szemem ferde? Hadd égjen a képem! Sietek, hogy hazaérjek, … Olvass tovább
Magkaptuk, beszúrták Megkaptuk, beszúrták, be a vakcinánkat, mehetünk boldogan, bár azért a szánkat nem árt, ha takarjuk, táncolj velünk egy jót, Az Astra Zenekar játssza majd a tangót! 2021.03.04.
Vakcina Lélegeztetőre Tettük a világot. Kapkodunk egy kósza Szalmaszál után. Köhögnénk, ha tudnánk Levegőhöz jutni, Pedig az nem kerül Egy fillérbe sem. Cina, Cina, Cina, Merre jársz, Csillagom? Megoldhatnád minden Ember gondjait. Fájdalmára gyógyírt Vár ma minden ember. De mit kezdhetünk, ha Vak vagy és hideg?
Drága mostani és egykori szerelmeink, ki vezetett a gondolatra, hogy hajatokból egy vastag tincset az egyik szemetek elé kell fésülni? Előre „dobjátok” azt, ami különben nem látszana. Pedig van, aki elölről néz rátok, mások meg hátulról, vagy oldalról. Ezeknek is kellene hagyni, hadd lássák szépségeteket. Közben pedig ne bízzatok a tükörben, mert ami ott nem … Olvass tovább
Maradj itthon Maradj itthon, úgyis régen Találkoztunk a múlt évben. Te vagy az a fajta, aki Négy fal között nem bírja ki. Rajtam ne múljon a helyzet, Mosom kezem, egészséget Kívánok, én jól megvagyok, Nem henyélek, csak maradok Itthon!
A tánc szinte egyidős az emberrel. Hangulatot, gondolatokat fejez ki, hogy lássa és értse az, aki nézi. Az egykori „hó-rukk” munkadalok mellé késedelem nélkül társult a mozgás, amely hamarosan a tánc nevet kapta. Az úgynevezett népi tánc a művészi tánchoz, majd a baletthez vezetett. A kiváló táncosok munkáját koreográfusok hangolták össze. A minap a Kőrösi … Olvass tovább
– Szia. Te. Figyelj. Há’ mindent tud, nem? – Kicsoda? – Hát a Tóth Vera. Láttalak a koncerten. – Az biztos. Minden stílusban.. – …és akkor még jól beszél a számok között… – Igen. Kellemes, közvetlen hangon… —————————————————————————————————————————- – Amit a pályám kezdetén vállaltam, az az, hogy az embereknek minőségi zenét adjak. A média már … Olvass tovább
Itt van az ősz ”Itt van az ősz, itt van újra, Szép mint mindig énnekem,” De azért a nyár sem rossz, mert A meleget szeretem. A telet a tavasz váltja, Így megy ez már réges-rég, Ha én egyszer költő lennék, Még verset is írhatnék erről… 2019, Göteborg * Idézet: Petőfi Sándor: Szeptember végén c verséből
A harcok elcsendesültek s a seregek elvonultak. Egy francia katonát Velencébe vitt a sorsa, ahol megismerkedett egy olasz hegedűkészítő mesterrel. Sokat tanult tőle, míg végül jobb és jobb hegedűk kerültek ki keze alól. 1750-ben egy különlegesen kiváló hangszert épített, amelynek sorsát nehéz lenne nyomon követni. Azt azonban tudjuk, hogy ma is épségben van és a … Olvass tovább
– Haver! Szia! Te, öreg! Gyere! Hallod? Figyelj! – Tessék? Mi van? – Semmi! Közbe’ elfelejtettem… – Hát akkor…? – Hallod? Gyere! Megvan. Azt akarom mondani, hogy rohadt az élet. – Erre mostanában jöttél rá? Tudod milyen szar lehetett a tatárjárás idején? Ahhoz képest ma te vagy a király. – Tatárjárás? Hol van már az … Olvass tovább
Magyarországon nem egyszer, sokszor kaptam már kérdést rólunk, külhonban élőkről, pontosabban a külhonban élő magyarok „magyarkodásáról”. Tényleg? Mi tényleg magyarkodunk? Néha főzünk egy gulyáslevest, vagy valami egyéb finomat; tudósokat, énekeseket, zenekarokat, színészeket hívunk meg Erdélyből, Magyarországról, vagy más magyarlakta területekről; gyermekeinket magyarul tanítjuk meg történelmünk fontos eseményeinek ismeretére, népi szokásainkra, dalainkra, az Otthon földrajzára, sportolóink … Olvass tovább
A kétezres évek eleje óta alkalmanként négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskaps (tudomány-) fesztiválokon. Emlékszem, az egyik alkalommal az atomenergiáról, a napenergia házi felhasználásáról és más egyéb „könnyed” témáról beszéltek nagy tudású honfitársaink. A nézőtéren ülő magyarok keble hatalmasra dagadt a büszkeségtől, miközben az egyébként nemzetközi közönség soraiból nem egyszer hangzott … Olvass tovább
Szóból ért az ember Nem írtam verset már legalább két éve. Letettem a lantot, hogy inkább zenére Pengessem húrjait hogyha kedvem támad, Az ujjam bírja még, jól mozog, nem fárad. Hadd zengjen a hangszer, hadd szóljon az ének, Örömükben hátha új dallamot kérnek Azok, akik olykor megnyitják szívüket, Csordultig töltik meg érzéssel lelküket. Ám egy … Olvass tovább