Könyv és E-kötet ajánló: Polnai Gábor: A csendes pokol

MEGJELENT:  Polnai Gábor: A csendes pokol c. kötete. Oldalszám:  100 oldal A kötet szerzőjének írói profilja a Holnap Magazinon és elérhetősége: https://holnapmagazin.hu/profile/polnaigabor A könyv megrendelhető a szerzőnél! Az E-kötet megrendelhető a Holnap Magazin webáruházában! Kedves agorafóbiás beteg, hozzátartozó vagy a betegség iránt érdeklődő olvasó! E könyv, mit a kezedben tartasz, nem egy orvosi szakkönyv, nem … Olvass tovább

A magány tengere

A magány tengerében úszva látom, Magamat, ahogy szétfoszlik álmom. Hogy hajó jöjjön a nyílt vízen felém, De egy sziklát látva csillan remény. Odaúszván megtörten felmászok arra, Kérem Istent; segítsen kijutni a partra! Sirály száll a horizonton levelet hozván, Egy pálmalevél formájában ejti hozzám. Tudom jól, e növény a győzelem jelképe Ezt küldte nekem, hogy sose … Olvass tovább

Mi utánunk megmarad

Palotába születünk, vagy éppen le a porba, Gazdagságban tele hassal, vagy éhes nyomorba, Nem az számit honnan jövünk, az számit mit teszünk, Ha Isten előtt elszámolunk, jó emberek leszünk. Sokszor elesünk, de mindannyiszor felállunk, Kínok között sárban mászva, új utakat találunk. Felállunk, és megyünk tovább bármily rögös utak jönnek, Fajdalmaktól, boldogságtól hullanak szemünkből könnyek, Alkotunk, … Olvass tovább

Tovább nem várhatok!

Sokszor céltalannak tűnve látom, Ürességet érezve élem világom. Nézve a sok elvesztegetett évet, Melyet visszakapni sosem vélek. Mert múlté vált, és szertefoszlott, Pillanatok amiket sosem mondok. Magamban őrzöm, szívembe zárom, A jelenben fogva kulcsát várom. Hogy megnyissa újra ajtaját az élet, Hol szeretetben, nem magányban élek, Hol mindig jut kis nyugalom bennem, Ott újra élem, … Olvass tovább

Szárnyaszegett kismadár

Sokan nem értik, s kérdőn nézve nézik, Szabadnak születve, szíve miért vérzik? Kalitkába zárt madárként élve, s félve, Keresi annak kulcsát, segítséget kérve. Hogy szárnyalhasson, újra lássa a fényt, Küzd a ráccsal ő, míg van benne remény. Nem adja fel soha, hite erős,mindhalálig küzd, Ezért Isten hozzá segitségül, jó angyalt küld. Szárnyaszegett kismadárnak megfogja tollát, … Olvass tovább

Szárnyaszegett kismadár

Sokan nem értik, s kérdőn nézve nézik, Szabadnak születve, szíve miért vérzik? Kalitkába zárt madárként élve, s félve, Keresi annak kulcsát, segítséget kérve. Hogy szárnyalhasson, újra lássa a fényt, Küzd a ráccsal ő, míg van benne remény. Nem adja fel soha, hite erős,mindhalálig küzd, Ezért Isten hozzá segitségül, jó angyalt küld. Szárnyaszegett kismadárnak megfogja tollát, … Olvass tovább

Polnai Gábor – Félelem

Hogy mi a legfélelmetesebb talán az életben? Ha nem találja az ember a helyét ebben a világban. Ha fogalma sincs, hogy mire született, miért is él… Valami irtózatos érzés. ha nem találja a célt. Akik megijednek attól , hogy másképp is élhetnének, Mert hozzászoknak a rossz dolgokhoz, és félnek, Berögződésekhez, melyen nem mernek változtatni, Az … Olvass tovább

Fogadalom: Második történet: A változás lapja

Sokan nem gondolnák milyen körülmények között kell élnie embereknek. De tán azt sem, hogy egy hajléktalan ember élete, milyen gyorsan meg tud változni, ha nem adja fel az álmait. Ilyen álmai voltak Jánosnak is, a nagyon rossz körülmények között élő fiatalembernek. Minden reggel elindult, körbejárta a konténereket, hátha talál valamit, de érezte, hogy nem ezt … Olvass tovább

Hazánk nem adjuk

Baljós árnyak szállnak, hideg napok várnak, Lelkünk nem eladó, mert szabadon szárnyal! Magyar szív lobog bennünk, olthatatlan lánggal, Nem vagyunk hajlandóak, egyben bőgni a nyájjal! Harcban a világgal, tűz a vízzel szembe száll, Évszázadok dicső múltját, nem fedi homály! Nem engedünk a sok bitorló gaz zsiványnak, Hazánk nem adjuk, se neki, se senki másnak ! … Olvass tovább

Polnai Gábor – Arany tollal írva

Az életemből jó pár lapot kitépett az élet, Próbálgatom összerakni a szertefoszlott képet, Itt hevernek lában alatt, csak taposom ezeket, Észre veszek egy darabot, s kinyitom a szememet. Egy kis darabka nem sok, de többet ér mindnél, Saját mosolyt látok rajta, boldogságot, s reményt. Felnézek az égre lassan, kezemben a tépett lappal, Sötét felhő szertefoszlik, … Olvass tovább

Polnai Gábor – Miénk ez a föld!

Megcsonkított országunk, meddig tűri még!? Meddig várja a csodát, e szép Magyar nép? Mikor török, tatár ellenünk rántott kardot, Töredékként szembeszálltunk, s vívtuk a harcot! Betört hozzánk veres csillag, s ezernyi hazaáruló, De hazánk veszni nem hagytuk, bárki is volt gyarló! Most csak ülünk némán, csendben nézzük az eget, Fohászkodunk az Istenhez; adj e népnek … Olvass tovább

Kisfiam

Kisfiam Felcseperedtél, nagyfiú lettél Apád szívében egy csoda lettél, Teltek az évek és nagyon vártam, Kisfiam huncut szemeid lássam! Vak voltam és nem láttam, Minden mire vágytam, Itt áll előttem még egy, Kicsiny testben bátran. Egyszer csak egy gondolat, Egy távoli látomás, Karjaimban foglak fiam Szemeidbe ragyogás Nem számít, hogy közel vagy, Messze vagyunk egymástól … Olvass tovább

Életem könyve

Életem könyve Életem könyvét lapozom, könnyes szemmel nézem, Hová tűnt a sok jó emlék, miért kell nekem félnem? Lapozgatok bánatosan, de lám, hova értem? Egy üres lapot találtam tisztán, megírásra készen! Mi lenne ez? Talán egy új élet kezdete éppen? Egy tiszta lap a jelenben, s nem kell többet félnem? Felírom a lap margóra, új … Olvass tovább

Fohász

Fohász Elvették az életem, a hitem, a reményem, Bízok benne Istenem, ezt visszaadod nékem! Boldogságom, gyerekeim, családom és otthonom, Legyen hova hazamennem, hol meleg étel asztalon. Az volt a bűnöm, hogy nagyon sok jót tettem? Mutasd meg Istenem, mindezt mivel érdemeltem!? Adj nekem egy tiszta lapot, hadd építsek újra várat, Hol jelenben építkezzek, szeretetben bátran. … Olvass tovább

A jelen kardja

A jelen kardja Előre tekint, nem néz vissza soha, Töri útját maga előtt, keményen harcolva! Harcosként küzd, rántja erős kardját, A nagy falak pengéjének sosem állják útját! Nem csorbítja se kő, se acélos fájdalom, Hősi erő lakozik benne, mi istentől kapott bizalom! Ez a kard a jelen kardja, erősebb a múltnál, Legyőz minden rosszat mindig, … Olvass tovább

Életem könyve

Életem könyve Életem könyvét lapozom, könnyes szemmel nézem, Hová tűnt a sok jó emlék, miért kell nekem félnem? Lapozgatok bánatosan, de lám, hova értem? Egy üres lapot találtam, tisztán megírásra készen! Mi lenne ez? Talán egy új élet kezdete éppen? Egy tiszta lap a jelenben, s nem kell többet félnem? Felírom a lap margóra, új … Olvass tovább

A jelen kardja

A jelen kardja Előre tekint, nem néz vissza soha, Töri útját maga előtt, keményen harcolva! Harcosként küzd, rántja erős kardját, A nagy falak pengéjének sosem állják útját! Nem csorbítja se kő, se acélos fájdalom, Hősi erő lakozik benne, mi istentől kapott bizalom! Ez a kard a jelen kardja, erősebb a múltnál, Legyőz minden rosszat mindig, … Olvass tovább

A múlt tükre

A múlt tükre Sokszor a tükör előtt állok, s megtört arcot látok, Emlékek tengere szememben, egy jobb világot várok! Várok? Várjak? Az idő gyorsan telik, mire várjak mégis? A múlt nem jön vissza, de a jelen egy szebb jövőt épít! Emlékek sötét völgyében, mélyen a fagyos talaj alatt, Arcomat nézve öreggé lett, a reményvesztett bánat … Olvass tovább

A LÁNYOM NYOMÁBAN

Szép nyári nap volt, mikor belépett Péter életébe Irina. Talán a nap is másként sütött, de pár hónap elteltével valami megváltozott. Jó hírem van Péter, terhes vagyok, kisbabánk lesz! -mondta örömittasan Irina – Oh drágám, csodás hír, teljesült az álmunk! – válaszolta Péter elcsukló hangon. – Igen szívem, a mi kis gyönyörűnk 9 hónap és … Olvass tovább

Kislányomnak

Kislányomnak Borongós esős este ültem az ágyamon, Miközben agyam féltő felén csak rád gondolva, Örökre szeretlek, hidd el! Te vagy a mindenem, Akármit is hallasz majd, akármit is hisznek! Hidd el! Én vagyok, kit egy nap, apának fogsz hívni, De addig kicsim várj, várj meg engem mindig, A képet melyet belém véstél nem veheti el … Olvass tovább