Kocsis Antal

Apró repedés a lábazat aljában. Hajszálnyi. Nem csoda, eddig nem is láttam. Ebből következve probléma egy szál sem. Nincsen kihatással házamra sem, rám sem. Eltelik egy pár hét, hosszul a repedés. Észrevételeznem még mindig túl kevés. Pedig megláthatnám, ha épp odanéznék, Ha működne bennem legalább hét érzék. Újabb pár hét múltán szélesül is most már. … Olvass tovább

Felhők között repülőgép, Húzza maga után gőzét. Lentről nézve, lelassulva. Jó nagy lehet a gőz súlya. Utastérben bőrülésen Állandósul remegésem. Nem ültem még gépmadáron, A mostani is csak álom. Nem tagadom, nagyon félek. Tulajdonom egy szem élet. A semmiben, fémdobozban. Felszálltam, mert hülye voltam. Halkan hasítja az eget. Rémület meg a fejemet. Le s fel … Olvass tovább

Útba taposott hó, kemény jéggé fagyva. Kinyílik egy ajtó, kirepülök rajta. Visszavonhatatlan csukódik a kilincs. Ma már a kocsmában számomra pia nincs. Szikár csapos spiné, viharvert matróna Kidobó is egyben. Kilökött a hóra. Nem osztom nézetét, hogy tök részeg vagyok. Igaztalan, mégis útilaput kapok. Miután a lökés jól hátba támogat, Sebesebbnek érzem testem mint lábomat. … Olvass tovább

Szinte élvezem a monoton órákat, A nyugalmat, mit a magasztos csend áraszt. Gondtalanná válva bambulni a semmit, Ami ahogy átjár, mindent tompít, enyhít. Egyéb dolgom alig – éppen ezt műveltem. Láthatatlan burok köröttem, felettem. Ablakomtól srégen csapódik egy ajtó. Ki vagyok kapcsolva. Meg sem hallom. Tök jó. Hallhatatlan nesztől aztán egy kevésre, Bezzeg helyrebömböl csengőm … Olvass tovább

Nyugalmas este, még épp hogy ébren. Lankadni látszik a képzelgésem. Teljhatalmába kerít az álom Perceken belül. Épp erre vágyom. Hajnalra magam százasra töltöm. Akképp miképp a telóm a töltőn. Utóbbi lehet túl is csordogál. Ő lehet, de ez sajnos rám nem áll. Mai lapomra a nagykönyvemben A befejezés elég kegyetlen. Le sem fekszem ha olvastam … Olvass tovább

Kiskocsma tetején hókucsma Szenvedjük a téli hideget. Tisztelet mindnek ki kireked. Ma is mint minden nap, estére Megtelik a helység szentélye. Kiskocsma tetején hósapka. Melegen invitál oltalma. Bőségben borilag, sörileg, Töménnyel. Kinn tömény a hideg. Cégér a kéménye értéke. Megtelik a kocsma estére. Kiürül az üveg szaporán, Üveges tekintet tucatszám. Csapódik az ivó ajtaja. Fémből … Olvass tovább

Küldetés Hó borított mező nap sütötte hátán A semmi közepén állok egy szál árván. El nem mozdulhatok, le vagyok döngölve. Fejszével, derékig örökkön örökre. Nyáron tiszteltek meg, rongyot ruháztak rám. Madárijesztő a becsületes szakmám. Télbe fordult az ősz, megszűnt a szerepem. Kutyát sem érdekli, most épp mi van velem. Magamra hagyatva, idecövekelten, Vasakaratommal harc a … Olvass tovább

Majdnem Matuzsálem Jó pár évtizede kezdődött a dolog, Amiről most nektek végre beszámolok. Alig húsz ha voltam, most lehetek hetven. Vagy jóval több. Talán halhatatlan lettem. Visszapörgetek most magyarázatképpen. Pedig a lényeget én is alig értem. Ahol épp sétáltam, széles volt a puszta. Még szélesebb a szám a semmit bámulva. Távolban az égbolt összeért a … Olvass tovább

Jóllakatlanul Közel hozzám gyorsétterem. Mivel otthon nincs ételem, Sem italom, felkeresem. Zsebemben néhány ezresem. Meglepődöm némiképpen: Senki sincs a helyiségben. Benyomulok, tálcát veszek, Egyszemélyes sort képezek. Falra nézek – ínycsiklandó. Nagy választék ételtabló. Ilyen módra, olyan módra. Megkordul a polgár gyomra. Állom a sort kitartóan Az egy fősre duzzadt sorban. Szobrozok már vagy húsz perce. … Olvass tovább

Kriminális Az olcsó humornak immár véget vetek. Írok most egy krimit,egy rémtörténetet. Agyő poénkodás, jön az új taktika: Szaporuljon most a kriminalisztika. Helyszín kell és bűntény. És legyen egy tettes, Tettéből fakadva totál ellenszenves. Vagyok olyan nagy arc, vagyok olyan hiú, Azért is én leszek sztorimban rosszfiú. Félreeső utca, nagy forgalmú kis bolt. Listámat elnézve … Olvass tovább

Fél éjszakás kaland Kétes hírű éji lokál házamtól pár sarokra. Bárpultjánál iszogatok, vadászok a csajokra. Szóban forgó egyedeket tüzetesen megnézem, Pénzért vennék boldogságot.(Vagy ha lehet, félpénzen.) A kínálat gyenge-e, vagy búrámban még nincs elég? Egyelőre senki, kinek elcsavarnám a fejét. Szemlélődök, kortyolgatok, legurítva néhány sör, Na meg feles, hogy agyamban kellő legyen a légkör. Már … Olvass tovább

A fellegekben Házam körítése felemelő látvány. Tátva marad a szád jegenyefám láttán. Nevezetessége: égig ér a csúcsa. Ha engem kérdezel, még azon is túlra. Hogyha arra járnál, nézz majd fel és balra. Túlhaladva aztán ne csodálkozz arra, Visszavonhatatlan görcsbe rándul nyakad. Fejed balra és fel, örökre úgy marad. Fel kellene másznom jegenyehegyembe. A méltóságomat illető … Olvass tovább

Ma valahogy nincs kedvem…. Nyárnak nem nyár, de még ősznek sem mondható. Szelet jelzett elő mára a híradó. Na az biztos nem lesz, mindig melléfognak. Örülök a huszon-egynéhánnyi foknak. A nyitott ablaknál ülök a fotelban. Az asztalon papír, a kezemben toll van. Épp írni készülök az újabb kalandot. Sose tudd, hogy vajon kamu vagy adódott. … Olvass tovább

Zimme zumm Virágéknál ég a világ. Komoly gond szít komoly vitát. Elfogyott a rántott béka. Mi kerüljön ma kondérba? Közeledik a hó vége, Virágéknak nyista pénze. Esély sincs hogy húst vegyenek. Mi a jó fenét egyenek? Van a spájzban egy karaláb, Azt megfőzhetnék legalább. Nem vegák Virág, Virágné. Kell a francnak karalábé! Virágék bolhás kutyája, … Olvass tovább

2-e(jj)ly Vagyok jómagam és adott a kedvesem. Ennyi az össz, kinek a lelkét ismerem. Bocsánat a szóért: sötét ló a többi, Akiért nem tudok tűzbe menni-jönni. Hamarosan pedig események jönnek. Számítanak rám a kormányzat-jelöltek. Kire adjak voksot vak-tapogatózva? Kit érdekel tényleg egy régió sorsa? Ki pókerjátékos, és ki igaz ember? Ki hálál bizalmat, nem csak … Olvass tovább

Rózsaszín Újra megaláz az ital szenvedélye, Kivetett magából a kocsma szentélye. Némi segédlettel koppanok a járdán. Nem volt könyörület üres zsebem láttán. Bentről kirekesztve, kinn be nem fogadva, Rutinnal fordulok hasamról oldalra. Oldalvást is gyatra, tovább variálom. Némileg istenes, megmaradok háton. Szomjúságom közben újra felső fokon, Hisz amit megiszom, hamar feldolgozom. Főleg most van így, … Olvass tovább

Így jártam Korábban virradok, mint hogy megvirradna. Ledobott gönceim sebtében felkapva. Nem éppen véletlen kényszerébredésem, Munkanap lesz ez is. Csak nehogy elkéssem. Kávét szürcsölök a tűzhely lángja mellett, Élvezve még néhány hátralevő percet. Sápadt világosság vetül a falakra, Bárcsak töredéke gyúlna híg agyamba. Kihúnyasztom lángom, vár rám a rabóta. Csészém csörömpölve esik a padlóra. Előbb … Olvass tovább

Csipp-csupp egyveleg Túl rövidre szabta az ugrást a bolha, Belelandolt épp egy lavór bolhaporba. Iszonyatos módon csavarja az orrát. Őszintén sajnálom a pórul járt bolhát. Elfogyott Zénónak a cigarettája. Késő este lévén a trafik már zárva. Szomszédai közül egyik sem cigizik. Csikket szed. Vállalva, hogy majd kicikizik. Kocsmáztam egész nap, párom nem ereszt be. Ha … Olvass tovább

Csodák pedig vannak Nekem is, mint másnak, hóbortjaim vannak. Kora reggelem a fénypontja a napnak. Ma is, ahogy tegnap, mikor felébredek, Gatyába rázódom, futásnak eredek. Jó nagy kör a távom, házamtól házamig. Ki sem heverted még alvásod álmait, Én már rég túl vagyok pár kilométeren. Számomra a futás szó szerint lételem. Magányos futásom nem éppen … Olvass tovább