Radmila Markovic

Tavasz, szerelem: Első történet: Kilóra vásárolok és a szuvárák

Szerző:

– Réges-régen történt ez meg velünk,– kezdett el Nandi beszélni az egyetem folyosóján, ahol a diplomavizsga írásbeli részére várakoztunk. Munkaakcióra hívtak egyetemistákat. Baráti társaságommal úgy gondoltuk, jelentkeztünk mi is. A gondolatot tett követte. Dél-Szerbiába vittek bennünket. Minden köztársaságból voltak ott fiatal egyetemistákból verbuvált brigádok. Nagyon nehéz munkába állítottak be mindenkit. – Soha sem felejtem el … Olvass tovább

Évszakokra emlékezek

Szerző:

Évszakokra emlékezek Elmúláson ülök, az igazságot keresem. A természet mennyire tökéletes volt egyszer, mint a mesében, ma szeszélyével táncol velem. Volt bámulatos négy évszak: tavasz, nyár, ősz és tél, ma ugrabugrálva télből nyarat zúdít belénk. Most keresem a saját emlékeim, azok nem incselkednek velem, mert ők ott vannak, ahogyan jöttek sorba, hol csendesen, máskor meg … Olvass tovább

A bánat illata

Szerző:

A bánat illatába burkolózó életből kilép a mindennapok szürkesége, mint szeplő tavasszal, száll, mosolyog a derűs hajnal, amit fölvált a sötét éj, félelem kavarog, kering a kétség és remény, édes csók, minden ami fáj. Egy fénylő fekete hajtincs gyorsan fehérre vált, bevilágítja az ajtót, az ablakot, szobát, de nem érezteti sehol, senkivel sem a bánat … Olvass tovább

A bánat illata

Szerző:

A bánat illatába burkolózó életből kilép a mindennapok szürkesége, mint szeplő tavasszal, száll, mosolyog a derűs hajnal, amit fölvált a sötét éj, félelem kavarog, kering a kétség és remény, édes csók, minden ami fáj. Egy fénylő fekete hajtincs gyorsan fehérre vált, bevilágítja az ajtót, az ablakot, szobát, de nem érezteti sehol, senkivel sem a bánat … Olvass tovább

Vágyaim vándorútja

Szerző:

Vágyaim vándorútja meddig tarthat még? Itt-ott virágcsokor, amin napfény honol, valaha sós ízű tenger hulláma fenyegetett, valaha sós ízű tenger lágyan magába ölelt, ma hideg vizű folyó titkolja előlem: mennyi még a mennyi, a holnap mit rejteget. Vágyaim vándorútja, ha mögöttem lesz, megújulok, kisded leszek, és ott él majd a szeretetem: fűben, fában, Bennetek. Vándor … Olvass tovább

Valaha régen

Szerző:

Valaha régen Valaha régen az ég kéken ragyogott, mint a te vized anyám, amikor a teknőben mostad a fehér inget, bugyit, gatyát. Fenn az égből szeretet-mosolytól csillogott rád a lég, melléd álltam, én, a mosást segítő bakfis lány, kezem kezedhez ért, megszólaltál: „Így mosd a ruhát, ne a kezed dörzsöld össze, tudod, kisebesedik, ruhát ruhára … Olvass tovább

Parki hajnal

Szerző:

Ott volt, az utca túl oldalán a sötétbe burkolózva, úgy, hogy a kocsmaajtót jól láthassa. Várt. Kabátja gallérját felhajtotta, fejét a válla közé húzta, már amennyire tehette, kezével nem tudott mit kezdeni, így a zsebébe dugta. Türelmesen állt a házfalnak dőlve, vagy néha pár lépést tett jobbra, balra, a járda széléről rá-rálépett az úttestre, és … Olvass tovább

Elrejtettem

Szerző:

Elrejtettem Elrejtettem feledés homályába kövült volt-létemet, mégis neszek kukucskálnak rendületlenül, kíváncsian, láthatatlanul is láthatóan, semmit sem árulok el, senkinek, magamnak sem, titokban szövögetem a hozzám csapódó régmúlt perceket.

Titokban dédelgetem

Szerző:

Titokban dédelgetem Virágillat tengerében megfürdettél, égő lelked bársonyával szárítottál, keblemre terítetted szerelmed leplét, csillagokkal sejtelmesen mosolyogtál. Nyári éjszaka, mint a szentjánosbogár égő szenvedélyel csak neked fénylettem, Hold a lámpásával bölcsen másfelé járt. Vágyaddal ringattál és beteljesedett. Lettünk az ürbetöltő hajnalhasadás, mindenség felé röppenve szállt életünk, első éjszakánkon szebben suhantunk át, mint ahogyan hárfán az égi … Olvass tovább

Tél és tavasz

Szerző:

Tél és tavasz Avar felett csupasz ág szürke felhő simul reá, álmában csivitelő madárdal zeng, az ég hó paplannal álmát vigyázza csendesen. -.- Tavaszi rügyfakadás, bimbó mosolyáról visszaverődik a napsugár, reggelre virágruhába öltözik, méhekkel kéjjel szeretkezik, bölcsőt készít, legszebbet, piros arcú almákat ringat anyai szeretettel.

Rohangáló agysejtjeim

Szerző:

Amikor az ember úgy érzi, nincs lehetőség, képtelen megoldani az elébe gördített problémáit, akkor az agysejtjei sebesen rohangálnak, keresik a kiutat. Görcsben a lélek, görcsben a szív, de az akarat az hajtóerő…A megoldás pedig elfogadhatónak tűnik Falum fia, aki akkoriban Németországban dolgozott, talált nekem egy munkahelyet, feketén kell dolgozni egy vendéglőben. Takarítás és mosogatás, segédkezés … Olvass tovább

Kabát, nadrág, cipő, ruha

Szerző:

Végigsöpör a világon az újfajta járvány, amelynek koronavírus a neve, kegyetlenül viszi magával a csecsemőktől a kilencven évesekig válogatás nélkül mindenkit, akibe belekapaszkodik. Megváltozott az életvitel. A közlekedés megbénult, családtagok ragadtak külföldön. Havi váltásra mentek sokan Ausztriába, Németországba időseket ápolni. Akiért nem jött a váltás, azzal a bizonytalansággal együtt a féltés és a félelem kavargott … Olvass tovább

Ami beborít

Szerző:

Ami beborít Keresve a lelki üdvöt, a magány tévútra vezet, az egyedüllét megszokott fogalom, tetteknek suttog önzést, gyávaságot, megbánás nincs, az élet legyen hangos szó, nem holmi pletykafészek, sorssal kis szerencsével keveredik az elmélet a változtathatatlannal, keménység mögött, még van befelé síró gyöngeség, de az idő fátyla beborít napot, esőt és hűteln szeretőt.

Tavasz szégyene

Szerző:

Tavasz szégyene A felkelő Nap vesztesként visszavonul az ég mélyében süvöltő szél félelmet keltve jéggel döngeti az ablakot. Tavasz szégyene, mit forralsz még? Hagyd a napfényt előbújni, szóljon a nóta, folyjék a bor, rózsát fessen arcra, orra, lélek – szerelemre, ajtón a nyár besurranjon, mindenki vére pezsegve daloljon.

Nem értem

Szerző:

Nem értem lehajtom fejem, részvétet nem lelek, vegyül félelem, szeretet, elmentél vérem vére, búcsút sem vettél, gyermeked rám testáltad, aki bennem nem talál téged értékelted a mindenkori lágy simulékonyságot, szememre hánytad keménységem, konok hallgatásom, nem értetted miért, ahogy én sem értem, a lányoddal, unokáim, még távolabbi úton… neveltem mindegyiket mint a kisfecskéket finom falatokkal feltöltöttem … Olvass tovább

Nevess!

Szerző:

Nevess! Tervekre, vágyakra acélhálót sző a lét, szövőszékén csattog a vetélő, ide-oda jár. Ígéret földjét már régen elnyelte a világ. Nevess, kérlek! A sírás semmit sem ér. Huszonegyedik század kezdetén ez a kék bolygó háború zajától reszket, remeg. Nemcsak golyó hasítja a szennyezett eget, most embereket, népeket áldoznak fel. Nevess, kérlek! A sírás semmit sem … Olvass tovább

Nem értem

Szerző:

Nem értem Nem értem lehajtom fejem, részvétet nem lelek, vegyül félelem, szeretet, elmentél vérem vére, búcsút sem vettél, gyermeked rám testáltad, aki bennem nem talál téged értékelted bennem a lágy, simulékonysagot, szememre hánytad keménységem, konok hallgatásom, nem értetted miért, ahogy én sem értem, a lányod, unokám, még távolabbi úton, neveltelek, mint a kisfecskéket finom falatokkal … Olvass tovább

Bácskai szerelem

Szerző:

Bácskai szerelem Bácskai titokzatos magas ég, alatta dobog két szerelmes szív, érzelmi síkon röpül a gondolat, test ritmusa vidám dalra fakad. Érzékien simogat két gyengéd kéz, csodásan csillog a szempilla alatti hév, bűvösen hangzik a tücsökhegedű, mesésen járja táncát tó vizén a szellő. Vadgalamb kitartóan búgva bókol, kedvese szégyenlősen félre fordul, csók csattan, elégedetten nevet … Olvass tovább

Téged keres

Szerző:

Ott ápoltam az anyámat az én lakásomban, mert agyvérzést kapott, de egy nap, amikor haza értem az iskolából, ezzel fogadott: haza akarok menni. Ne tedd ezt velem, kérlek! Hozzám közel van az iskola, az egészségház, az üzletek, az orvosod lakása. Ha innen elmegyünk a te házadba, ennek mindennek lőttek. – Lányom, otthon szeretnék meghalni, a … Olvass tovább

A jelen és a múlt dala

Szerző:

A jelen és a múlt dala Felfrissülést hirdet a kis patak, kavicsról kavicsra csobbanva halad, azt hiszi, útja örökös kacaj, nem sejti, elnyeli a nagy folyam. A természet rendje mily csodás, összhangban a szépséggel a vidámság. Az idillbe belefér a brekegő hang, úgy rémlik, már sokszor hallottam. Patakban úsznak a ficánkoló halak, a végzet Istene … Olvass tovább