Horváth Szabolcs Összes megtekintés: 12
Összes megtekintés: 12 Bepillantás Amikor véletlenül feléd jártam, már nem is tudom miért, az ablakodra néztem, Te akkor épp a teret csodáltad, tekintetünk egy pillanatra összeakadt. Én bepillantottam messziről a világodba, melyet bezártál, eltakartad, és hátat fordítottál nekem, más dologba kezdtél. 2021.03.25.
Összes megtekintés: 110
Összes megtekintés: 110 Hiba a falon Kitüremkedett darabja vagyok a falnak. Úgy felejtettek engem valamikor régen. Sok év múltán feltűnök önmagamnak a csendben. Ha majd eljön az idő, hogy újjávarázsoljuk a szürke hétköznapokat, akkor eltüntetem a darabot a falról. Nem lehetek hibás, hol hiba sincsen. Tömegbeolvadás lesz, és nem tűnők fel már senkinek. 2020.03.22.
Összes megtekintés: 120
Összes megtekintés: 120 Büszke vereség Párbajra hívott a kicsi lány, mert úgy gondolta eljött annak az ideje, hogy korábbi mesterének végre a fejét könnyedén levegye. Tanítottam is őt évekig. Sok álmatlan éjszakán néztem a fehér plafonra meredve, hogy jó sportoló lesz egy nap ha megnő eme apró csemete. A kihívása bátor volt, kemény és igen határozott, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 114
Összes megtekintés: 114 Lenyomat Már csak Önmagam lenyomata vagyok. Egy ujj, amit valamikor tintába mártottak, és egy elmosódott, szinte már művészi képet hagyott a papíron. A napok és az évek telnek. A festék halványul, a papír sárgul, de az egyszerű termék nem értékcsökkent. 2021.03.10.
Összes megtekintés: 90
Összes megtekintés: 90 Láthatatlan Köd ereszkedik rám a friss tavaszi éjjelen. Nem látom már jól emlékeimben a múltat. Libben a függöny, ahogy eltakarom a Holdat. Az ablak tükörképében sem lelem magamat. Láthatatlannak vélem a szunnyadó társamat. Ő másoknak, de még nekem is érinthetetlen. 2021.02.28.
Összes megtekintés: 110
Összes megtekintés: 110 Nyikorgás Lassan elfordul tőlem az egykedvű est. Hátat fordítani készül nekem a kényelmem. Tátott szájjal figyelem lassú körpályáját. Vékony hang töri meg a sötét némaságot. A halk sikoly fájdalmat kelt hallásomban, Aztán lassan elnémul a fájó nyikorgás. 2021.03.04.
Összes megtekintés: 118
Összes megtekintés: 118 Hidegrázás A szőrszálak között is gyorsan fut a hátamon. Sok bűnöm pereg át fejemben, melyet bánok. Takaróm testem fedi, egyszer majd a föld fogja, Néha félek a haláltól, mely tán lelkem elrabolja. Imádság hagyja el ajkaim, hogy múljon reszketés, Olykor egyre nehezebb, súlyosabb a belélegzés. Eszembe jut valaki, kit mélyen magamban őrizek, Ez … Olvass tovább
Összes megtekintés: 106
Összes megtekintés: 106 Legközelebb Volt amikor azt hittem, hogy jó férj, és ezáltal jó apává tudok válni, ám ebből úgy tűnik már csak ábránd marad, mint ahogy abból is, hogy égbekiáltáskor az eltávozottak hallanak. Legközelebb talán jobb szerető leszek, mint ami voltam annak a lánynak, aki még a nevemet sem tudta. Legközelebb tényleg igyekszem, hogy még … Olvass tovább
Összes megtekintés: 72
Összes megtekintés: 72 Lebegés Amikor láthatlak hevesebben Ver a szívem mellkasomban. Megszáll a melegség, az öröm, A csend, és a nyugalom ül rám. A földtől lassan elemelkedek, Olyankor az álom szimpla és mesés. Élvezem, ahogy lényedtől repülök, S bárcsak örök lenne eme lebegés. 2021.02.21.
Összes megtekintés: 106
Összes megtekintés: 106 A felszín kapargatása Erősen nyomom ujjaimat a betonba. Véres vésetek látszódnak a kőben. Felfesthetném nevemet, de szegények zuhanya hamar felmosná a sima utat. Sikolyok hallatszódik a süvítő szélben. A hajnal sugara reményt ébreszt arcomra. Újból erőre kapok, mert hiszem, hogy a segítség figyel, és sietve érkezik. Nem tudom milyen mélyen van, amit szeretnék … Olvass tovább
Összes megtekintés: 120
Összes megtekintés: 120 Álmom Átkaroltad belül szívem, mint hullámok a sziklát. Simultam hozzád, mint nyári szellő a fához. Simogattalak, míg le nem hunytad szemeid. Csodáltalak, mint édesanya újszülött kisgyermekét. Én csókot adtam arcodra, Melynek látszottak vonalai, Majd egy pillanat múlva tovaszálltak, mint a madarak. Mosolyogtál lehunyt szemmel, mint egy önfeledt kisgyermek. Én ekkor a valóságra ébredtem, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 132
Összes megtekintés: 132 Elmúlunk Sorakoznak búsan a próféták a halál kaszájával szemben. Magam is beálltam bátran, rezzenéstelen arccal a nem túl hosszú sornak a legvégére. Hiába tekintgetek magam mögé, Nem érkezik fiatal utánpótlás. Így múlunk el, és így fogyunk el. Az igazságra válasz keresők soránál is egyre kevesebben állnak. 2021.01.15.
Összes megtekintés: 168
Összes megtekintés: 168 Lesöpört Folyton morzsa próbálok lenni szülőhazám kulturális asztalán, de lesöpörnek a földre. Oda hol nem lel engem más, mint a por és a kosz. De ott ami lel az szeretettel teljesebb, mely az asztalon terül el évek óta. 2021.01.12.
Összes megtekintés: 106
Összes megtekintés: 106 Isten kép Amikor megjelenik arcod lecsukott szemeim előtt, Akkor igyekszem azt úgy megjegyezni, hogy soha ne tudjam azt elfelejteni, mert az arcod számomra a sors által nekem tökéletes vonalakkal festett kép. Azokra a vonulatokra mindennap képes lennék imádságos csókokat adni, addig míg belepirulnak. 2021.01.11.
Összes megtekintés: 130
Összes megtekintés: 130 Víztükör A tiszta nyugodt víztükör Szemeidből ez sugárzik reám, S ami én lenni szeretnék: Vízparton a zsenge fűszál. 2021.01.05.
Összes megtekintés: 116
Összes megtekintés: 116 A darts metodikája A dobóvonalhoz állok, és alaposan megnézem a táblát, levegő beszív, majd kifúj. Átveszem az első nyílat az egyik kezemből a másikba. Felemelem, erősen lendítek, elengedem a dárdát, és találat. Ezt megismétlem kétszer, közben számolok, aztán a táblához megyek, és gyorsan kihúzom a vesszőket táblából. Hogy ezt meddig csinálom? Amíg a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 116
Összes megtekintés: 116 Rogyadozó támasz Vállakra állhattam, melyek alatt egy erős szív, egy öreg, és rogyadozó derék bírja el terhemet, azért, hogy karom nyújthassam az ég felé. Egy napon magam is elvállalom a feladatot Vállamra veszek egy tüzes szívű fiatalt. Próbálom majd magasba nyújtani, hogy kezével megpróbálja elérni a magasba tett igazságot. 2021.01.01.
Összes megtekintés: 114
Összes megtekintés: 114 Séta a vízen A Népház liget tiszta Víztükrű vizén sétálok. Számolom a lábam által Keltett apró hullámokat Egyre távolodnak tőlem, Ahogyan a mindennapok. Apró lépés, apró hullám. Úszik, siklik a víz tetején. Leguggolok megnézem Közelebbről az iszapot, ahol Akár most lehetnék, és ahová visszasüllyedhetek. Élvezet fogja át lényemet. Egy fénylő és ragyogó Önkívület, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 124
Összes megtekintés: 124 Művészet nélkül Művészet nélkül az ember csak így szívtelen ragadozó, amely csak a rothadt húst tudja fogyasztani, mert nem érzi táplálékának az ízét és szagát. Vak, mert képtelen színeket látni, és a sötétben tapogatja az ismeretlent. Süket, mert nem hall érző szívű dallamot, mely szeretettel táplálja. Felakasztott, akit soha többé nem ringat a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 110
Összes megtekintés: 110 Kristálytermészet Jégcsapokká váltak a gesztenyefa gyökerei. Kristályosodnak a rét egykori zöld fűszálai. Lassú és hangos léptek törik össze az apró jeget, A gyümölcsfákon rügyezni kezd a kristálytermészet. 2020.12.07.