Nyakig sár(m)os

Volt valami, amit sokan nem tudtak rólam, de legfőképpen Medox nem ismerte ezt az oldalamat. Mégpedig azt, hogy verhetetlen voltam a farkasszemezésben a makacsságommal pedig simán bekerülhettem volna a Guinness rekordok könyvébe. Sőt még kiemelt helyet is kaptam volna. – Róza – emelte meg a hangját Medox és a kocsinak támaszkodva ingerülten kutatta az arcomat. … Olvass tovább

Tavasz, szerelem: Második történet: Puha szellő

A törtfehér színű, csillogó ruha pajzsként simult a testemre, ugyanakkor magabiztossággal is felruházott. Ma pedig különösen szükségem volt a magabiztosságra, ha fel akartam magamra hívni Konrád figyelmét. Nem csak a munkám múlott ezen, hanem a szerelmi életem is. Oké, a munkámat nem veszítem el, de ha beégek, előtte az nagyban megfogja nehezíteni a jövőben megejtésre … Olvass tovább

Palackba zárt üzenet

Megfogadtam, hogy egy nap odaadom ezt neked. Egy lapot, vagy akár több százat, rajta olyan kérdésekkel, amikre csak te tudsz válaszolni. De az az igazság, hogy elfáradtam. Elfáradtam abban, hogy küzdjek a figyelmedért, hogy bebizonyítsam már nem vagyok az a kislány, akit te egykor megismertél. Felnőttem, de te túl vak vagy ahhoz, hogy ezt észre … Olvass tovább

Vedd könnyedén

Ha valakit szerelmi csalódás ér, akkor mindent elkövet, hogy még a szerelem gondolatát is kitörölje az emlékezetéből. Nos, én nem ilyen voltam. Hiába ért véget a kapcsolatom, pár nappal Valentin nap előtt, hiába zokogott a szívem, nem adtam meg a világnak azt az örömet, hogy ne élvezzem a szerelmet. Sőt konkrétan kerestem a szerelmet. Repülőre … Olvass tovább

Töréspont

Ha valaki nekem évekkel korábban azt mondta volna, hogy egy napon felelsz vagy iszolt fogok játszani Pető Nolennel az holt biztos, hogy a képébe röhögök. Nolen és én soha nem jöttünk ki jól egymással, hiába, hogy évek óta belé voltam zúgva, ő messziről hárított mindenféle közeledést. Én pedig szépen kikosaraztam mindenki mást miatta. Talán a … Olvass tovább

Félhomály

Pontosan háromszor akartam sarkon fordulni és hazamenni, de mindannyiszor erőt vettem magamon és tovább mentem. Most viszont már negyedjére fordult meg a fejemben, hogy hagyom a kedvenc magyar színészem Vecsei H. Miklós legújabb filmjét és hazamegyek a francba. Majd le kalózkodom vagy valami. Ez a gondolat azért formálódott meg bennem, mert láttam, hogy rajtam kívül … Olvass tovább

Valóságos színpadi csók

Imádtam megbotránkoztatni a metrón utazó embereket, a színpadra szánt sminkemet viselve. De komolyan! Vicces volt látni a rengeteg ítélkező arcot. Nyilván mindenki azt gondolta, hogy prostituált vagyok és nem azt, hogy Budapest egyik legkiemelkedőbb színházának táncosa. Az emberek már csak ilyenek voltak, tele előítélettel. Ám, ahogy a színházhoz közeledtem, minden rossz érzésem semmivé lett a … Olvass tovább

Jelmezbál: Negyedik történet: Értékeld

Van, hogy az ember csak késve döbben rá arra, hogy elpazarolta az tini korát. Olyankor pedig már kár kapálódzni és követelni vissza azokat az éveket, amiket nem élt át igazán. A tiltakozásnak nem volt helye, bele kellett törődni, hogy a sors ezt a lapot dobta és nincs mód arra, hogy ezen változtass. – Egy olyan … Olvass tovább

Gyerünk kisasszony!

Szerelmes voltam belé, de attól még az órait gyűlöltem. Már nem rettegtem, de gyűlöltem, mert tudtam, ha eljön a tesi óra nekem végem. Ő, pedig naná, hogy élvezte minden egyes pillanatát. Nem mondta, de láttam rajta, hogy élvezte azt, hogy gyötörhet. Elviseltem, komolyan, becsülettel a saját tempómban megcsináltam, amit kért, de most a megbeszéltekhez tartani … Olvass tovább

Álomvilág: Második történet: Élj tovább!

Rengetegen eljöttek, de nem is csodálkoztam. Derek mindenkiben mély nyomot hagyott, akivel valaha is váltott pár szót. Néztem a feketébe öltözött gyászoló embereket, és a könnyek ellepték a szemem. Ez nem történhetett meg, ez csak egy rémálom volt. Nem halhatott meg! De a koporsó és az azt körül álló gyászoló család megcáfolta a tagadásomat. Elment … Olvass tovább

Fogadom: Negyedik történet: Nem fogadom

A fogadom, szó hallatán általában mindenkinek az újévi fogadalom jut eszébe. Megfogadom, hogy jövőre nem eszek csokit, megfogadom, hogy januártól eljárok edzeni. Talán egy hétig bírod, tartod magad a tervhez, majd minden ugyanúgy folytatódik, ahogy azelőtt. Ritka az, akiben kellő kitartás és elhatározás van, hogy nap, mint nap eleget tegyen. Aztán van, a másik fogadom. … Olvass tovább

Árnyak

Az árnyak körbeölelték a lány sápatag arcát, ahogy keresztülvágott a kihalt focipályán Nem nézett semerre, céltudatosan haladt előre, vékony ujjait ökölbe szorította Senki sem tudta, hová megy Mert célba sosem ért Csak ment előre, de mindannyiszor falakba ütközött Akárhányszor próbálkozott, elbukott De sosem adta fel Minden éjjel megjelent és megpróbált eljutni hozzá A férfihoz, aki … Olvass tovább

Ha film lenne

Mindig is szerettem a zenés filmeket. Ezekben a filmekben elég volt dalra fakadni és a problémák könnyedén megoldódtak. Nem kellett a szavakat keresni, nem volt kínos csend, hanem dalra fakadtál és énekelve mondtad el, ami a szívedet nyomta. Ha a való életben az utca kellős közepén énekelni kezdtél, akkor jobb esetben hülyének néztek, rosszabb esetben … Olvass tovább

Télvarázs: Negyedik történet: Popsztár Karácsonyra

Az ajtófélfának támaszkodva figyeltem az ébredező énekest és még most 2 hét után se akartam elhinni, hogy valóban itt volt. Pedig itt volt és ez nem egy újabb álom volt. Pető Dénes miután elcsúszott a fürdőszobájában és eltörte a lábát itt kötött ki a nagymamám vidéki otthonában. A menedzsere szerint Dénesnek szüksége volt erre a … Olvass tovább

Hatalmi játszmák

Ha valaki nekem 10 évvel ezelőtt azt mondja, hogy ma feleségül megyek egykori tornatanáromhoz biztos Isten, hogy a képébe röhögök. Milyen abszurd gondoltad már tényleg? Oké szigorúan véve nem tornatanár volt, csak egy csókos seggfej, aki focizott és ez már feljogosította arra, hogy tanítson, ha már az apukája az iskola igazgatója. Tehát öreg sem volt, … Olvass tovább

Őszi eső: Kilencedik történet: Soron kívül

Mindig is ki szerettem volna próbálni, hogy milyen érzés táncolni az esőben. Azt hiszem kiskorom óta erre vágytam. Táncolni akartam az esőben, érezni, ahogy a cseppek végig folynak a bőrömön, átnedvesítik a hajamat és a ruháimat. De aztán rendszerint, amikor elkezdett esni csak úgy, mint mindenki más rohantam valami száraz helyre, nehogy megázzak. Tulajdonképpen az … Olvass tovább

A pillangók elmehetnek a búsba

Mindig azt hittem, hogy a gyomromban lévő pillangók azt jelzik, hogy szerelmes vagyok. Az általam olvasott könyvek, amikben gyakran megfordult a „pillangók repkedtek a hasamban, mikor megláttam” kifejezések nem igazán cáfolták meg ezt a hitemet. Pedig az, ha a hasad görcsbe ugrik, mikor meglátod őt, az sosem jó jel. Ha szerelmes vagy, akkor nem akarsz … Olvass tovább

Egyszer volt… Tizenegyedik történet: Fényképalbum

Nem tudom, hogy készen álltam-e az igazságra. Az igazságra, ami valószínűleg mindent meg fog változtatni. Már az felkavart, amikor anya ügyvédje átnyújtott nekem egy kulcscsomót és egy anya által írt levelet. A levélben őszintén bevallotta, hogy megcsalta apát és, hogy van egy második családja. A kulcs egy Balaton parti háznak a kulcsa, amit most megörököltem. … Olvass tovább

Wonderwall

Valószínűleg furcsának tűnhet, ha azt mondom, hogy arra tettem fel az egész életem, hogy elérjem, valaki játssza el nekem Oasistől a Wonderwallt. Természetesen nem YouTube-on elindítva, hanem úgy tényleg. Gitárral és a hangjával. Voltaképpen ez volt az egyik fogadalmam, amit minden évben megfogadtam. Eddig nem jártam sikerrel, de ahogy a mondás tartja a remény hal … Olvass tovább

Álom, ami a halálom

Ez lenne a megoldás? Gyűlölni a lényedet, hogy jobb legyen? Gyűlölni, hogy létezel, gyűlölni, hogy szeretlek? Gúszba köt egy álom Egy álom, ami a halálom. De álmok nélkül mond van-e tovább? Felszínen maradni e komor világban Sötétségben vakon tapogatódzva Álmok nélkül elveszni a káoszban. Ez vagyok én nélküled Egy bolyongó lélek ki megrekedt. A valóság … Olvass tovább