Rapi.Szandi Mindig azt hittem, hogy a gyomromban lévő pillangók azt jelzik, hogy szerelmes vagyok. Az általam olvasott könyvek, amikben gyakran megfordult a „pillangók repkedtek a hasamban, mikor megláttam” kifejezések nem igazán cáfolták meg ezt a hitemet. Pedig az, ha a hasad görcsbe ugrik, mikor meglátod őt, az sosem jó jel. Ha szerelmes vagy, akkor nem akarsz … Olvass tovább
Nem tudom, hogy készen álltam-e az igazságra. Az igazságra, ami valószínűleg mindent meg fog változtatni. Már az felkavart, amikor anya ügyvédje átnyújtott nekem egy kulcscsomót és egy anya által írt levelet. A levélben őszintén bevallotta, hogy megcsalta apát és, hogy van egy második családja. A kulcs egy Balaton parti háznak a kulcsa, amit most megörököltem. … Olvass tovább
Valószínűleg furcsának tűnhet, ha azt mondom, hogy arra tettem fel az egész életem, hogy elérjem, valaki játssza el nekem Oasistől a Wonderwallt. Természetesen nem YouTube-on elindítva, hanem úgy tényleg. Gitárral és a hangjával. Voltaképpen ez volt az egyik fogadalmam, amit minden évben megfogadtam. Eddig nem jártam sikerrel, de ahogy a mondás tartja a remény hal … Olvass tovább
Ez lenne a megoldás? Gyűlölni a lényedet, hogy jobb legyen? Gyűlölni, hogy létezel, gyűlölni, hogy szeretlek? Gúszba köt egy álom Egy álom, ami a halálom. De álmok nélkül mond van-e tovább? Felszínen maradni e komor világban Sötétségben vakon tapogatódzva Álmok nélkül elveszni a káoszban. Ez vagyok én nélküled Egy bolyongó lélek ki megrekedt. A valóság … Olvass tovább
Kedves Laura! Sajnálattal közöljük, de pályázati anyaga elutasításra került! A vonaton ülve könnyes szemekkel olvastam el az imént kapott e-mailt miközben az arcomon könnycseppek csorogtak végig. Hónapok óta erre a napra vártam, a naptáramban piros betűkkel véstem bele, hogy ma eredményhirdetés. Annyira biztos voltam benne, hogy sikerülni fog, hogy ez lesz az én nagy áttörésem. … Olvass tovább
Szinte hallottam, ahogy több ezer ember velem együtt énekelt. Úgy hallottam, mintha csak tegnap lett volna és nem 4 éve. A mai napig gyakran eszembe jutott életemnek az az időszaka, amikor azt hittem, hogy legyőzhetetlen vagyok. Hogy az én életem tökéletes. Testem a zene ütemére mozdult, a színpad megtöltött energiával és szárnyakat adott. Megrészegített az … Olvass tovább
Nem tudom mit kerestem itt, sose voltam az, az ember, aki csak úgy követett egy idegent. Most se kellett volna ezt tennem, de az volt az igazság, hogy ő nem egy egyszerű idegen volt. Ő volt az a srác, aki 1 évvel ezelőtt megkapta a szerelmem szívét. Aki kapott egy második lehetőséget az élettől, úgy, … Olvass tovább
2073. 04.17 – Gyorsan, mars, az ágyba – szóltam rá Kittire, aki még mindig a kanapén össze gubódzva egy könyvet olvasott. A fiatalkori önmagamra emlékeztetett. Én is mindig napestig a kanapén fetrengtem és az aktuális kedvenc könyvemet olvastam. Örültem, ha már a gyerekeim nem szerettek olvasni, az unokám igen. Megsimogattam a szőke fürtjeit és közben … Olvass tovább
Nincs annál rosszabb, mint amikor elveszíted önmagad, hogy megfelelhess egy olyan embernek, aki nyilvánvalóan kevés hozzád. Ezt most már tisztán látom, de akkor… akkor rajta kívül nem érdekelt semmi és senki más. Egy naiv kislány voltam, álmokkal, amiknek a beteljesülésében reménykedtem, de az édes álmok sosem váltak kézzel fogható valósággá. Augusztus 27. Ez a dátum … Olvass tovább
A szobám falai közt önmagam lehettem. Nem az a tökéletes lány, akinek az iskolában hittek. Hanem csak én a teljesen átlagos Lucy, aki igazából voltam. Nem bálkirálynő jelölt, nem a suli leghelyesebb srácának a barátnője, csak én egy problémákkal küzdő tinédzser. Kívülről magabiztosnak mutattam magam, azt mutattam, hogy az én életem tökéletes. De a makulátlan … Olvass tovább
Szívem darabjai, mint apró szilánkok hullottak a földre, De ezt te észre se vetted, hisz a nyüzsgés folyamatos körülötted. Néma sikolyomat, messzi vitte a szél, Életem darabjaira hullott szét. Egykor te voltál az ki a gödörből felemelt, Most te vagy az, ki közömbösen eltemet. Kétségbeesetten küzdök ellened, De a szívem érintésedért epedez. Várom, azt a … Olvass tovább
10. 9. 8. Telnek a másodpercek, A visszaszámlálás elkezdődött, Mégsem érzem azt, hogy minden rendben van. Könny szökik a szemembe, Egy könnycsepp az arcomon végigfolyva a karomra cseppen. Itthon vagyok, egyedül, A magány körbevesz. Szeretném hangosan világgá kiáltani, Hogy nem boldog az újév, mibe nélküled lépek át. Fájdalmasan szorul össze a szívem, Hisz tudom, nélküled … Olvass tovább
Még csak pár másodperce tettem közzé a legelső hotel kritikus bejegyzésemet, de már most a telefonomat bűvöltem várva, hogy az bármelyik percben megcsörrenhet. Minél tovább vártam a csalódottság és a fájdalom egyre inkább hatalmába kerített. A kényelmetlen reptéri műanyag székben ülve átkoztam a pillanatot, amikor nem mondtam igazat Danielnek. Mikor bejelentkeztem a hotelbe azzal kellett … Olvass tovább
Éreztem, hogy kezd kicsúszni a lábam alól a talaj. Az egyre jobban szakadó hóesést bámultam, ami mintha kárörvendően nevetett volna rajtam. Mintha még az időjárás is keresztbe akart volna tenni nekem, hogy ne sikerüljön megmenteni a hotelt a végső bezárástól. Lehetetlenség volt, hogy az emberek ilyen időben útnak induljanak, senkit sem érdekelt az, hogy a … Olvass tovább
A Karácsony volt a kedvenc ünnepem minden évben, ám az idei nem éppen sorolható a kedvenceim közé. Nem tudom kinek az ötlete volt, de szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy a két anyós jelölt beszélt össze, hogy 25.-én tartsunk egy közös ebédet. Tegnap mindenki a saját családjánál volt, ma pedig nővérem párjának a családjánál gyűltünk … Olvass tovább
Általában imádtam a csendet. A csendet, ami egy hosszú fárasztó, nyüzsgő nap után, mint két meleg kéz úgy ölelt át. Szerettem a békés csendet, amikor tudtam nincs szükség szavakra. Igen ezeket szerettem. De azt a csendet nem, ami most körülvett engem. A csend, a hallgatása szépen lassan meggyilkolta a lelkemet. Felemésztett mindent, kitöltötte a gondolataimat, … Olvass tovább
Hazudnék, ha azt mondanám, nem a fagyöngy miatt álltam ilyen közel az emelethez vezető lépcsőhöz. Mert, de igen pontosan ezért ácsorogtam itt jó pár perce ahelyett, hogy kötelességtudóan elvegyültem volna a tömegben. A szüleim elvárták volna, hogy beszélgetésbe elegyedjek a vendégekkel, mosolyogva meghallgassam a történeteiket és azt, hogy mekkorát nőttem tavaly karácsony óta. Ha nekik … Olvass tovább
A balesetem után az orvosok azt mondták, hogy kevés az esélye annak, hogy valaha újra lábra tudok állni. Akkor ez teljesen lesújtott, úgy éreztem, hogy az életemnek vége szakadt, hogy többé egy senki vagyok. Mit kezdjek az életemmel egy kerekes székhez kötve? Soha többé nem fogok tudni táncolni, nem válthatom valóra az álmaimat. Álmok nélkül … Olvass tovább
Azt hiszem édesapám, mikor azt mondta nekem, hogy hozzam meg az első intézkedésemet, mint leendő királynő, nem arra gondolt, hogy az egyik családi birtokunkat engedjem át az utcán lévő gyerekeknek. Fogta is a fejét rendesen, amikor elé álltam az ötletemmel, hogy a kihasználatlan hatalmas kastélyt, fordítsuk jótékony célra és hozzunk létre egy árvaházat, de nem … Olvass tovább
Vannak pillanatok, amikor az ember úgy érzi, hogy kezd megfulladni a rá nehezedő nyomástól. Amikor ezernyi érzelem kavarog benne, a szíve dolgozik az esze ellen és szépen lassan a rengeteg elfojtott érzelem egyre csak gyűlik és gyűlik, míg végül robbanni fog. És jaj, annak, aki a közelben van a robbanás pillanatában. Velem ugyanez történt. Az … Olvass tovább