Könyvajánló: Sepsi Sándor: Az angyal lelkű anya

MEGJELENT: Sepsi Sándor: Az angyal lelkű anya c. kötete Oldalszám: 230 oldalon Borító: kemény táblás MEGRENDELHETŐ A SZERZŐNÉL: Mankovics László írói profilja a Holnap Magazinon és elérhetősége: https://holnapmagazin.hu/profile/Sanyika „Hálám jeléül versekbe szőlek, hogy halhatatlan légy és örök angyal, könyvet írok rólad, így magasztallak, és örökké áldalak, szebbnél-szebb szavakkal.” Sepsi Sándor

Miért hagyjuk?

Miért hagyjuk? Pusztul a föld, hitvány az ember. Vallásháborúk, gyűlölet, s szűnő józan ész, és gyarlóság, okozza majd vesztünket, s ezt leírni, egy-két strófa kevés. Fuldoklik a föld, szennyben és mocsokban, a levegő, s a víz is mérgezett. az imák itt már nem segítenek, a ráeszmélés órája rég elérkezett. Haldoklik a föld, háborognak a tengerek. … Olvass tovább

Nem kell már…

Nem kell már… Nem kell már nekem ez a gyötrő, halálos szerelem. Nem hiányzik ismét, a folytonos, kínnal teli gyötrelem. Nem kell már nekem a reménytelen, ádáz küzdelem. Hisz mit ér mindez, ha nincs aki küzd velem. Nem kell már nekem se csoda, se ármány. S azt sem bánom, ha nem lesz több szivárvány.

Az örök szerelem, az örök múzsa

Az örök szerelem, az örök múzsa Köddé váltak a régi, áhított tervek, feledésbe merültek az egykor volt lányok, sajnálom, de már nem rátok várok, három esztendeje új múzsában hiszek. Őnéki, s Őróla szól legtöbb versem, őérte születnek gyöngysorok, rímek, bár kegyeit lesik nyálcsorgató hímek, s én mégis, ezt zokon nem veszem. Hisz őnélküle a szívem … Olvass tovább

A múzsám bűvöletében

A múzsám bűvöletében Az én múzsám különb bárkinél, s nem az elfogultság beszél belőlem, ha látnád őt, te sem kételkednél, hanem verseket várnál tőlem, melyekbe beleszövöm az Ő egész lényét, hogy megtudd, ki is Ő valójában, így talán megértenéd, s elhinnéd, hogy részem volt a csodában, amely őáltala adatott meg nekem, ahogyan egy vágyott álom … Olvass tovább

A Te áldott féned

A Te áldott fényed Szívemben őrizlek, s féltelek, mint egyetlen, csillogó kincset, csak Te maradtál nékem, melengesd hát, e szívet. Hisz csak teérted dobog, s a fényed beragyogja létemet, s ha veszítenél fényedből, majd én ragyoglak be tégedet. Tőled kapok ezernyi csodát, s ez szavakkal leírhatatlan, s ha olykor csönddé változol, az számomra kín, kibírhatatlan. … Olvass tovább

Függővé tettél

Függővé tettél Úgy kellesz nekem, mint haldoklónak a morfium, a legnagyobb kínok közepette. Most én is haldoklok, nélküled ezt az életet a fene már megette. Felzabálta ami ehető, a szépet, és a jót, a rossz dolgok maradtak rám. A poshadt, avas részt, s a silányt kaptam tőle örökül, de mégis tűröm, ám úgy kellesz most, … Olvass tovább

Örökké szeress

Örökké szeress Fakassz bennem rügyet télen is, forró nyárban hűtsd ajkaimat, legyél lombhullató ősz tavasszal, viseld szívedben zsarnok sorsomat. A csöndben légy megváltó muzsika, a versekben lelki megtisztulás, légy te a legutolsó esély, lélekbörtönömben a végső feloldozás. Mosolyoddal szárítsd fel könnyeimet, s úgy ölelj, ahogy az első éjszakán, ha elvágyódnék, csókokkal marasztalj, s így szerelmünk … Olvass tovább

Téged szeretlek!

Téged Szeretlek! Nagy betűkkel írom az égre: “Csak téged szeretlek!” S ha rút felhő takarja az eget, akkor sem feledlek. Ha napfény után vihar jön, én olyankor is szeretlek. Ha borúra derű jön, szívemmel-lelkemmel ölellek, s ha ettől szemeidből az örömkönnyek peregnek, én akkor vagyok a legboldogabb: mert téged szeretlek!

Egy halandó fohásza

EGY HALANDÓ FOHÁSZA Nékem itt nem terem babér, hiába húzom folyton az igát, hiába áldom sokszor az Istent, s hiába is mondok bármilyen imát. Ez itt az én hazám is, nem csak afféle megtűrt egyéneké, kik a semmittevésből jócskán megélnek, s így válnak közismert emberekké. Nékem itt miféle babér teremhetne, hisz én csak egy tollforgató … Olvass tovább

Nem adhatod fel!!!

Nem adhatod fel!!! Tudom jól, hogy igazságtalan az élet, hisz ezt én is megtapasztaltam, engem is büntetett, ahogyan téged, s volt, ettől hogy már-már besokalltam. De mégis, valami itt tartott, itt, ezen az átkozott földön, talán egy álom, ami feléd tartott, s hogy valóra vált, a sorsnak megköszönöm. S most te heversz kínok között, feladni … Olvass tovább

Nélküled az élet sem kell!

Nélküled az élet sem kell! Ha el kell hogy engedjem a kezed, ez olyan, mintha minden szépet eldobnék, életet, álmot, célokat, mintha egy múltat megtagadnék. Ha el kell, hogy veszítselek téged, akkor elveszítem a számomra egyetlen örömöt, mosolyt, nevetést, vidámságot, s mindazt, mi valaha is hozzád kötött. Ha le kell, hogy mondjak rólad végleg, akkor … Olvass tovább

Én és Te

Én és Te Amíg hallgattuk a csöndet, én itt, te ott, az élet ezalatt kettőnket egymástól elfordított. De éreztük egymás lelkét, én itt, te ott, szenvedtük legbelül mindketten, s a lelkünk ordított. Nem akartunk több sebet, s te, se én, mégis megsebzett minket az élet, s eltűnt a remény. S most feljajdul szívünk, neked és … Olvass tovább

Éber álom

Éber álom Felém szórja csillagok fényét az éj, a sápadt hold ablakomon betekint, s miközben egy kósza álmot kergetek, az éjszakai csönd őrzi álmomat megint. A testem alszik, de a szívem éber, s a vágyaim mind szivárvánnyá válnak, s ahogy az érzések bennem színesednek, az örömtől repesve tova szállnak, otthont keresve egy másik szívben, ott, … Olvass tovább

Örökké veled

Örökké veled Átvállalom tőled búdat, bánatodat, s minden gyötrő kínodat, csakhogy neked ne fájjon semmi, mennyországot akarok néked teremteni, olyat, melyben soha nincs elmúlás, se feledés, se fájdalom, de van valami más, amitől a szív repdes örömében, s a testünk, a szerelem vad tüzében összeolvad, minduntalan forró lázban, s élünk boldogan együtt, örök nyárban, ott, … Olvass tovább