Siposné Marica

Hozzászólás Szeretetnyelvek című előadás sorozat 3. részéhez értünk. Valószínű, sokan nem értették mi a problémám. „ Szeresd felebarátodat, mint önmagad!” /A szeretet himnusza 1Kor. 13,4-7./ „Ha szeretni akarsz másokat, előbb önmagadat kell szeretned” /Kim Nam Joon/ De, hogy kell szeretni önmagad? Teszem fel magamnak a kérdést számtalanszor. Azt teszed, amit szeretsz? Azt eszed, amit szeretsz? … Olvass tovább

Lelki segítség Esti gimnáziumba jártunk együtt, barátnők is voltunk, aztán évtizedek óta nem találkoztunk. Néhány éve, egyik közösségi oldalon „futottunk” össze. Ott derült ki számomra, művész hajlamai vannak, gyönyörűen fotózik, rajzol, ír. Ma, szinte egyedül van, minden családtagját, szüleit, testvérét, nem rég vesztette el férjét, ezt egy saját, gyönyörű verse olvasása útján tudtam meg. -Nem … Olvass tovább

Írói alázat Olyan jó, hogy megismertelek! Jóindulatú lakótársam mutatott be, pár évvel ez előtt. Valahogy úgy éreztem, /bár teljesen mások vagyunk, még is/ van valami közös bennünk. Ismerkedésünk után többször találkoztunk nálam, közben kiderült, testet, lelket bénító, évekig tartó súlyos betegség, tönkrement házasság „padlóra” tett. Anyagi gondok közt kínlódva, kis híján földönfutóvá tettek. Közben, Te … Olvass tovább

AGGÓDÁS Itt ülök elsötétített szobában, mint pandémia idején karanténban, csakhogy most a hőségriadó miatt, s azon töprengek, mi lesz ezután? Küszöbön a háború, az infláció, az emberek többsége még sem érzi milyen nagy a baj! Utaznak, költekeznek felelőtlenül, mintha semmi nem változott volna. Az ötvenes években cseperedtem, abban az „átkosban”, szó szerint éhezve kenyérre, szó … Olvass tovább

Őgyelgő gondolatok Gondolatok kavarognak fejemben, várják, hogy sorba szedjem őket, szegénység , gazdagság, pénz, vállalkozás, politika, empátia, meg még ezer minden. Gyötröm magam rajta éjszaka, mivel is kezdjem. Pénz, politika, vagyon, ami ma legjobban érdekli az embereket. Régen történt, ismerősünk köréből nem túl okos kamasz fiú /apja szélsőséges pártban politizált/ „politizálni kell, abból lesz pénz” … Olvass tovább

Bűntudat Bizonyára nem vagyok egyedül azzal, hogy egyszer-egyszer megbántottuk édesanyánkat. 2009-n történt, s hazaérve bűntudatomat papírra vetettem. Bocsánat, hogy türelmetlen voltam, nem mondtam mindenre: igaza van! Gonosz voltam Mama! Simogatni, ölelni kellett volna! Lehet… utoljára. Látom összeesett kicsi arcát, ami valamikor kerek, s telt volt. Félt a haláltól, soha nem akart meghalni. Most nem bánná… … Olvass tovább

Alig vártam, hogy agyonhasznált, öreg kanapémtól megszabaduljak, de aki öreg és egyedül van, nem olyan egyszerű. Most van itt az alkalom, a város lomtalanítási akciót hirdet, minden olyan haszontalan dolog elszállítására, amit a háztartási hulladékra rendszeresített kukába nem lehet belerakni. Kivételt képez az építési törmelék, a síküveg, elektronikai dolgok. Így került a kuka mellé az … Olvass tovább

Találkozás a Földmérővel Tudom, sok ember /”mert a markában, vagy tenyerében van” / köszönheti neki ingatlan ügyei elrendezését. Pénz kérdése az egész. Nos, ezekkel a szavakkal ajánlották, s én megbíztam őt föld-ügyem rendezésével . Korombeli úr. Hogy milyen szakember akkor tudtam meg, miután én fogtam a mérőszalag másik végét. Nagy szakértelemmel csináltam, hiszen 45 évvel … Olvass tovább

Elvadult kertek 45 éve, erkély nélküli panellakás negyedik emelete, körülötte emeletes házak, minden csupa beton, ami éjszakánként ontotta magából a forróságot. Zöld csak facsemete formájában, mert a városnak ez a része nádas volt. Neve nem is lehetett más, mint Sárberek. Innen indultam el sokszor a környéken levő szőlőket, kertecskéket csodálni, milyen jó is lenne ilyen … Olvass tovább

Drága Mártika! Éteren keresztül is éreztem a dühöt, amit kiváltottam azzal, hogy visszautasítottam a vakcinát, am ráadásul oly keveseknek adatik. Ne haragudj érte, tudom jóindulatod vezérelt. Egy ütődött öregasszony, aki már nem akar élni…. ne törődj vele! Öt idős embert kísértem utolsó útjára, végig néztem utolsó éveiket.. nem kérek belőle. Barátságban vagyok a fájdalommal… azért … Olvass tovább

Öregek tánca „Erzsébet, Katalin bál lesz a művelődési házban, mondja barátnőm, el kellene menni. Mindig nagyon jó a hangulat” Mióta egyedül vagyok, ritkán mozdulok ki. Beiratkoztam ugyan egy nyugdíjas clubba, de minek, ha soha nem veszek részt a programokon. A garázsban pakoltam, s látom, négy idős hölgy szépen felöltözve igyekszik a művelődési ház felé. No, … Olvass tovább

Szegény gyerek karácsonya Az ötször-ötös szobában két ágy összetolva, előtte asztal, rajta cin vödörben, szénnel kitámasztava pár fenyő ág. Talán szomszédok feleslegessé vált karácsonyfájáról került hozzánk, amin színes papírba csomagolt széndarabkák lapultak. Ebben a szobában nem volt szó Jézuskáról, mert Jézus születése örömünnep…de nálunk az nem volt. Nem volt karácsonyi ének, ima…mégcsak nem is beszélgettünk. … Olvass tovább

A színházterem zsúfolásig tele. Kissé hajlott hátak, ősz hajszálak. Ezek mi vagyunk: szép korúak. Közénk tartozik Marika, aki, megnyitja a I. Tatabányai Senior Művészeti Fesztivált. Ez a nagyszerű kezdeményezés a KPVDSZ művelődési ház, s vezetőihez fűződik. Köszöntőt mond: Schmidt Csaba, a rendezvény fővédnöke, s Szűcsné Posztovics Ilona polgármester asszony. Az előadók nem képzett művészek, ők … Olvass tovább

Az én városom. Környéke gyönyörű! A Vértes és a Gerecse ölében ül. Ide születtem, s élek kis híján 77 éve. Gyalog jártam iskolába az Alumínium-Kohótól a Táncsics Iskoláig. Sokszor álltam a vasúti sínek mentén várva, míg elhalad egy-egy szerelvény, vagy még a vasúti kocsikat rendezik. Az ötvenes években, Szénosztályzótól, lovas szekérrel szállították a szenet, róla … Olvass tovább

Pár éve történt, elindultam kerékpárral segíteni egy gyermektáborba. Körülnézek. Nagyon messze jön még egy kocsi, áttolom járgányom a négysávos út, menetirány szerinti oldalára. Tekerem Barbara lányom gyermekkori, Csepel kerékpárját az útmentén. Néhány perc sötétség, s arra eszmélek, hogy a járda mentén fekszem, egy fiatalember hajol fölém. -Beviszem a nénit a kórházba. Felülök…. kicsit szédülök. Megrázom … Olvass tovább

Mivel, nagyon fiatal korom óta szedek vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, felkeltette érdeklődésemet a NORMALIFE nevű csodagyógyszer. Nem vagyok orvos, még csak egészségügyi dolgozó sem és három hónap híján 77 éves leszek. Miután a hirdetést többször elolvastam, gondolkozni kezdtem. Ha egy öreg, agyonhasznált anyagot, legyen az szövet, korrodált vas, bármi, tökéletes állapotba tudnánk hozni? Szerintem nem! Az én … Olvass tovább