Smitnya Enikõ Összes megtekintés: 32
Összes megtekintés: 32 Sírdogál a kis fenyőfa, havas ága, havas lombja. Erdő népe körbe zsongja, feldíszíti mosolyogva. Ágaira dió kerül, lombjaira gömböcske ül. Felvidul a kis fenyőfa, boldogság és csupa pompa. Domboldalon gyerekzsivaj, szánkót húznak – angyalkacaj -, hóembert is építenek, nevetnek a tűlevelek. Kis fenyőből karácsonyfa! Mennyi fénylő csillag rajta! Fejét büszkén égre tartja, csendben … Olvass tovább
Összes megtekintés: 26
Összes megtekintés: 26 Ha majd mi is messze járunk, mint, ágtól-levél tovább szállunk. Szomorú lesz, értelmetlen, a havas ház az édenkertben. Behavazott kapuin túl, ajtó résén hideg szél fúj. Esti ködben fáradt árnyak, nem játszanak több színházat. Ablakain fehér dér ül, sápadt, árva köd sem enyhül. Kandallóban fahasábok, sírva álmodják a lángot. Elfelejtett képek között, papír … Olvass tovább
Összes megtekintés: 60
Összes megtekintés: 60 December érkezett – karácsonyi mese II. Télapó Beesteledett.A hold előbújt a felhők mögül és erőtlen mosollyal a föld felé tárta karjait. A legelők, az erdők és mezők szürkeségbe burkolózva, szomorúan várták, hogy beköszöntsön a tél és fehérbe öltöztesse a tájat. December volt. A házakban az ünnepi fények már teljes pompájukban vártak a karácsonyt. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 56
Összes megtekintés: 56 Hiába pompa, a zöldellő rét, hiába napsütés, ha árnyékba vész. Hiába gazdagság, kedvesség, a jó szó. Hamisan csengő és a füledbe búgó. Hiába az ajtó, a ki nem nyíló, hiába a remény, a mámorító. Hiába a hűség, megfagytak a szívek, elkopnak mögötted lassan a színek. Hiába az ember, ha lénye közömbös, látszat csupán … Olvass tovább
Összes megtekintés: 26
Összes megtekintés: 26 Volt az élet! Kinevettem. Volt a halál! Eltemettem. Volt a fény! Árnyékká tettem! Az árnyékot megmentettem. Árnyékkal beszélgettem. Szavára felébredtem, Kérleltem a sötétségben, Őszi égbolt szépségében. Árnyék nem szólt, tova illant. Szemében a fény megcsillant. Néha eljön, árnyat villant, Reményt hozón, visszapillant: Van az élet, vigasztaló, Szívünk mélyén álmodozó. Van a halál, feloldozó, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 13
Összes megtekintés: 13 ..és ha vétkeztem, vétkem az égig érjen, feloldozást nyer hitem a mindenségben.. ..és ha jó voltam, jóságom szívekben éljen, ragyogjon örökké, ezüst hold fényében.
Összes megtekintés: 11
Összes megtekintés: 11 Évek, mily’ kegyetlenek. Most érkeztek és már sietve mennek. Nem állnak meg, ők törvényei a rendnek. Embernek, végzetnek, az elmúló, néma csendnek.
Összes megtekintés: 18
Összes megtekintés: 18 Kristályvize álmokat sző, partján hűvös fenyő erdő, kövei közt mesés sellő, medre mélye titkot rejtő.
Összes megtekintés: 18
Összes megtekintés: 18 ..mint gyémánt harmatcsepp, ki gördül céltalan, néma, ében éj foszlik, tűnő hajnal megcsillan.
Összes megtekintés: 25
Összes megtekintés: 25 ..mint zúgó, kristály folyó, ki szélnél is sebesebb, végtelen medrébe kövek ékelődnek, így üzen a létnek testünk hadat de eszménk, mint kő, örökre itt marad.
Összes megtekintés: 14
Összes megtekintés: 14 Hófehér lelkeden betűnyi értelem, soraidba vésett végtelen érzelem. Lapjaid lepkeként szárnyalnak szívemen, kezemmel érintvén elragad képzetem.
Összes megtekintés: 23
Összes megtekintés: 23 – másodpercek – Barátság, mi el nem múlik, évek múltán sem búcsúzik, gyermek szívén tovább úszik, jövő útján randevúzik.
Összes megtekintés: 20
Összes megtekintés: 20 Pille-fehér felhők között, végtelen-kék égbolt mögött, őszidőben színtelenül, elszenderül erőtlenül.
Összes megtekintés: 18
Összes megtekintés: 18 Elmúlik – másodpercek – Majd elmúlik az éj, a nyár sem énekel. Ősz lehajtott fejjel, tél elé térdepel.
Összes megtekintés: 27
Összes megtekintés: 27 Hiába – másodpercek – Meghasadt szívek óráján, törött bizalom mutatóján, elsárgult papír óralapján, már hiába nézzük az időt.
Összes megtekintés: 23
Összes megtekintés: 23 Félelem – másodpercek – Majd nézd, ahogy a nap nyugszik és féld, amikor felkel. Majd nézd, ahogy éveken át, a rút sötétség elnyel.
Összes megtekintés: 38
Összes megtekintés: 38 Karácsonyi rege másképp Nagybátyám emlékére Megkondult harangok, Kisfalumban maradtok, A Csendes éj alább száll, az Életem tovább áll. Én itt leszek veletek, Harangszóra keljetek, Szívekbe reményt vigyetek, Ápoljátok hitemet. Csendes ősz beköszönt, Sorsom némán elköszönt. Az Életem sírkövön, A Halálom fényözön.
Összes megtekintés: 32
Összes megtekintés: 32 Magány másodpercek …mint fáról lehulló levél, kit felkapott az őszi szél, vándorbotjára tűzte magányomat a bús remény.
Összes megtekintés: 33
Összes megtekintés: 33 Est – másodpercek – …mint hűvös alkonyat, Kire leplet húzott az éj, Elcsitul csendben a föld, A Hold ezüst kezén.
Összes megtekintés: 50
Összes megtekintés: 50 Távol a hazától – másodpercek – Gyökeret vernék itt, gyönyörű hazám, Szívem dobbanna falevelek dalán, De mélyen, ahol rügy sem fakad a fán, Remény madara alszik a semmi kapuján.