A kis fenyőfa

Összes megtekintés: 32 

Összes megtekintés: 32  Sírdogál a kis fenyőfa, havas ága, havas lombja. Erdő népe körbe zsongja, feldíszíti mosolyogva. Ágaira dió kerül, lombjaira gömböcske ül. Felvidul a kis fenyőfa, boldogság és csupa pompa. Domboldalon gyerekzsivaj, szánkót húznak – angyalkacaj -, hóembert is építenek, nevetnek a tűlevelek. Kis fenyőből karácsonyfa! Mennyi fénylő csillag rajta! Fejét büszkén égre tartja, csendben … Olvass tovább

Fagyott kis ház, domb oldalán

Összes megtekintés: 26 

Összes megtekintés: 26  Ha majd mi is messze járunk, mint, ágtól-levél tovább szállunk. Szomorú lesz, értelmetlen, a havas ház az édenkertben. Behavazott kapuin túl, ajtó résén hideg szél fúj. Esti ködben fáradt árnyak, nem játszanak több színházat. Ablakain fehér dér ül, sápadt, árva köd sem enyhül. Kandallóban fahasábok, sírva álmodják a lángot. Elfelejtett képek között, papír … Olvass tovább

Karácsonyi mese II. – Télapó –

Összes megtekintés: 60 

Összes megtekintés: 60  December érkezett – karácsonyi mese II. Télapó Beesteledett.A hold előbújt a felhők mögül és erőtlen mosollyal a föld felé tárta karjait. A legelők, az erdők és mezők szürkeségbe burkolózva, szomorúan várták, hogy beköszöntsön a tél és fehérbe öltöztesse a tájat. December volt. A házakban az ünnepi fények már teljes pompájukban vártak a karácsonyt. … Olvass tovább

Várakozás – egy szebb világra –

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  Hiába pompa, a zöldellő rét, hiába napsütés, ha árnyékba vész. Hiába gazdagság, kedvesség, a jó szó. Hamisan csengő és a füledbe búgó. Hiába az ajtó, a ki nem nyíló, hiába a remény, a mámorító. Hiába a hűség, megfagytak a szívek, elkopnak mögötted lassan a színek. Hiába az ember, ha lénye közömbös, látszat csupán … Olvass tovább

Àrnyék

Összes megtekintés: 26 

Összes megtekintés: 26  Volt az élet! Kinevettem. Volt a halál! Eltemettem. Volt a fény! Árnyékká tettem! Az árnyékot megmentettem. Árnyékkal beszélgettem. Szavára felébredtem, Kérleltem a sötétségben, Őszi égbolt szépségében. Árnyék nem szólt, tova illant. Szemében a fény megcsillant. Néha eljön, árnyat villant, Reményt hozón, visszapillant: Van az élet, vigasztaló, Szívünk mélyén álmodozó. Van a halál, feloldozó, … Olvass tovább

Karácsonyi rege másképp

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  Karácsonyi rege másképp Nagybátyám emlékére Megkondult harangok, Kisfalumban maradtok, A Csendes éj alább száll, az Életem tovább áll. Én itt leszek veletek, Harangszóra keljetek, Szívekbe reményt vigyetek, Ápoljátok hitemet. Csendes ősz beköszönt, Sorsom némán elköszönt. Az Életem sírkövön, A Halálom fényözön.