Lovag

Letűnt idők, hős lovag Nem indulsz a csatába. Siratod a múltadat, Pihenteted lovadat. Csendesek a paripák. Istállóban a szénát Ropogtatják, rágcsálják. Lovak ők, nem paripák. A pajzsod, a sisakod Díszként lóg fenn a falon. Nem indulsz a csatába, Nem véded a hazádat. Idejét múlt lett a múlt, A szíved még nem hazug. Ránézel a naptárra, … Olvass tovább

Kettőnk ősze

Kis katica ujjamon, A pettyeit számolom. Rezegteti szárnyait, Szeretne elrepülni. Kis katica ne szállj el! Unatkozom nélküled. Az idő bár őszre jár, Langyos még a napsugár. Élvezzük az ősz ízét. Még csak sárga a levél. Nincs avar a fák alatt. Nincsen, ami betakar. Üldögélek naphosszat. Nem vár engem a munka. Hét kis pettyed számolom. Addig … Olvass tovább

Nótázzunk

Vettem egy pár piros csizmát magamnak. Abban megyek a rózsámmal a bálba. Piros csizmám lakkos, fényes Az én rózsám nagyon kényes magára. Én kedvesem ne légy büszke magadra. Szegény szívem nagyon sokszor becsaptad. Ha még egyszer megcsalsz engem Elmegyek én messze tőled, elhagylak. Ha a szívem megszakad majd, A hegedű húrja pattan nem bánom. Nem … Olvass tovább

Új Világ-ról álmodom

Új világról álmodom, Hol kevés a giz-gaz, s gyom. Színes virágunk fölé Nem nő folyondár, repkény. Nem dördülnek fegyverek. A vírus sem fenyeget. Leveheted maszkodat, Mi takarja arcodat. Bátran lépsz az utcára. Látogathatsz színházat. De nem színház a világ. Létezik az igazság. „a jognak asztalánál” Helyet kapsz, mint bárki más. Ne csak betégy, kivehess Kosarából … Olvass tovább

Kicsi lány

Ring a bölcső, sír a baba. Ismerkedik családjával. Nem fáj semmi, csak kíváncsi: Szaladnak-e megnyugtatni. Fújja a szél gyöngyhaját, Hajában a pántlikát. Plüssmaciját szorítja, Mamája kezét fogja, Elindul az oviba. Polcon pihen a maci. Sulikaput átlépi. Gondolatát rendezi. Mit is mondott a mami? Ha tanulok, figyelek Én is, mint a testvérem, Írni, olvasni fogok. A … Olvass tovább

János bácsi

János bácsi borozgatott. Mindkét lába rogyadozott. Eljutott a kertkapuig, Ott szokott ő megpihenni A kispadon elmélázni. Le is rogyott oda menten. Hova tűnt a kispad innen? Kérdi János ijedtében. Délután a pad helyére Kaktuszbokrot tett a nejem? Asszony, asszony, jaj mit tettél Tán a padba szöget vertél? Nem is egyet, hanem százat. Rég láttam a … Olvass tovább

Anyák napján emlékezünk

Van, mikor a simogatás Az emlékek fátyolán át Talál miránk Anyák napján És az évnek minden napján. Az a dolgos két kicsi kéz Itt pihen a kezünkben még. Szorítanánk szeretettel. Segítene, szívvel érzed. Gyorsan repültek az évek. Közös, sok szép emlékünket Szél próbálta elsodorni, Múló idő megfakítni. Puha fészket építettünk A szívünkben, s dédelgetjük. Rózsafáról, … Olvass tovább

A kis korsó meséje

A kis korsó naponta Vízért indult a kútra. Először csak ballagott, Lépteire vigyázott. Mindig gyorsabb lett lépte, Nem használt az intelem: Vigyázz, korsó, összetörsz, Az út, min jársz, göröngyös. Szaladt, futott a korsó, Fiatal volt, és mohó. Fel-felugrott magasra, Visszaesett talpára. Egy szép napon nagyot ugrott, Fenn is akadt egy faágon. A fa ága hintáztatta, … Olvass tovább

Csend van….

Csend van most, ki tudja, hol… felhők közt bujkál a Hold? Csend honol, ki tudja, hol élnek a fiatalok. Elmentek messzire rég, elfújta őket a szél. Álmodik mező s a rét, várja, hogy visszajössz még. Hangzik szép szó, ígéret, erre figyelj, megkérdezd: Lesz munkád, lesz kenyered, tető a fejed felett? Gondold át, azt ne feledd: … Olvass tovább

Gondolatfoszlányaim

Rózsa-bimbón gyöngyharmat, Mi éltette, hajnalra Felszáradt. Loch Ness-i tó kék vízén Mesebeli szörnyecskét Ki látta…? Kesereg a meggy a fán. Száguld a vihar tovább. Hová lett a nyár? Lepke szárnyán fájó folt, Tegnap még szívemen volt. Sajnálom. Két deci tej kifutott. Tejtengerben mért úszok? Kérdezem. Tisza parti szép emlék Ott úszik a víz színén. Nagyon … Olvass tovább

Elindultam…

„Elindultam szép hazámból Híres kis Magyarországból.” Félve féltem visszanézni, Ismeretlen útra lépni. Nem hoztam én el egyebet, Halkan síró emlékeket. Magyar földnek kevés porát Szakadt, régi cipőm talpán. Azt a kis port ma is őrzöm. Kopott cipőm le nem törlöm. El-elnézek feléd Hazám. Ködbe burkol a távolság. Adott Isten étket, szállást, Kis időre megnyugovást. Ha … Olvass tovább

Húsvéti nyuszis vers

Gondban van a kis nyuszi. Nem tud tojást festeni. Zárva van a festékbolt. A színtelen tojások Pedig kosárban várják. Hiszen régi hagyomány: Nyuszi festi a tojást Húsvétra. Kreatív a nyuszika. Hagyma héjat beáztat, Azzal festi sárgára A színtelen sok tojást. Elárulja a gondját: Szeretne még több színt is. De módját nem ismeri, Miből lehet kinyerni, … Olvass tovább

Örök titok

Szomorú dalt ültet vonó négy húrjába, Aztán tovább adja, sosem játszik rajta. Van, ki szívét adja, vissza sosem kapja. Ültetett száz rózsát, nem visznek sírjára. Palotákat épít, kunyhóba tér haza. Kinek álma boldog, mért szomorú napja? Ez az élet titka, senki meg nem tudja. Ha lehull az égről egy tündöklő csillag Mért változik úgy meg … Olvass tovább

Szárny nélkül repülni

Megszületsz, sorskönyved nem adják kezedbe. Lapok mit rejtenek, később sem ismered. Tán meg sem értenéd. A rózsa tövisét Szorítni mered még. Jövőt látsz, és remélsz. Utadon a rózsák, szirmukat hullatják. Megtorpansz, meg-megállsz, majd tovább visz a láb. Rád mérte azt a sors: Ne legyél átlagos! Nincs ki utat tapos. Élnéd az átlagos Egyszerű életed. Tehetség … Olvass tovább

Friss rózsát Nőnapra

A tavalyi rózsaszál, Amit kaptunk Nők napján Rég elszáradt, más nyílott. Apa és férj toporog, Hogy egy újat átnyújtson. A múlt évi Nőnapból Egy ölelést, egy mosolyt Átcsempész most a mába. Kis virág illatába. E tavaszi szép napon Szellő huncut és langyos. Ősz haját felborzolja, Ki ott áll a kapuban. Rétest sütött, kalácsot. Hogy hiába … Olvass tovább

Elkésnek-e betűink?

Ha a költő lelke sír Papírt keres, verset ír. Nem karcol a tolla most. Nem zúdít Rád bánatot. Nem a szirom hullását, A világnak száz baját Veti ekkor papírra. A sorai dalolnak. Ne higgyél a költőnek, Mert, ha boldog a szíve: Bánatodat megérzi. Szomorúak versei. Ő látja meg, hogy szenvedsz. Nincsen munkád, kenyered. Azt is, … Olvass tovább