szeleczkylilla Néha eszembe jut, hogy itt vagyok még, Őszi esték szomorú fényében, Hogy könyörögtél, maradjak, Miközben már távozni akartam. De nem vitatkozom, maradok, Hiába sürget az idő, kitartok. A kezed melegét még mindig érzem, Bár már el kellett volna mennem. Terveinket álmodtuk, kezünket összekulcsoltuk, Egymás szemébe néztünk, És csak álmodtunk. Fájó szívvel elbúcsúztunk, Nem szóltunk semmit, … Olvass tovább
Az Őszi szél járja a testem Hideg van megfagyok. Lassan már nem érzem, Mit egykor még igen s Hiába lépek érzem, Egy helyben maradok. Madarak szállnak az égen Még utoljára, ez évben Ők is elrepülnek messzire Ó, én bárcsak lehetnék a helyükben. Az ég szürkéje rám borult, Csak vagyok magamnak szótlanul. Az évszak hamar változik, … Olvass tovább
Látom a képeken, ahogy nézel, felesleges tenned magad, tudom mit érzel. Nem beszélünk már pár hónapja, de mégis értünk mindent, ahelyett, hogy megbeszélnénk, mindketten csak vérzünk. A csend fájdalmasabb, mint bármi, amit mondhatnánk, csak a múlt maradt, és a dolgok, amiket megváltoztathatnánk. De nem keressük már egymás tekintetét, mégis tudjuk, hogy minden egyes kimondott szó … Olvass tovább
Bánt ez a dolog engem, mégsem érti senki, mintha hibáim köveiből építenék hidat, amiről valaki mindig le akarna lökni. Talán én vagyok az, ki ezt meg akarja tenni, de kezeim már nem tudnak kapaszkodni, érzem, csúszik alólam a talaj, nem bírom tovább tartani. Bánt ez a dolog engem, mégis lépek tovább, akkor is, ha már … Olvass tovább
Gyönyörűen ragyog a Hold fénye mindenre, és minden annyira szép, de a csillagok a legszebbek. Nézem az eget, és néha rád gondolok, de ez most nem erről szól, hanem a gyönyörű éjszakai mámorról. Annyira csodás most ez, csak az a baj, hogy még ez is rád emlékeztet. Nem tudom anélkül nézni a Holdat, hogy a … Olvass tovább
Szemeid tekintete most az ami hozzám szól, Azt sugallják a kék színek, ha így folytatod nem jutsz messze. Gyönyörű arcod, most felém néz, és olykor eszembe jut Mikor még fiatalon kergettük az álmokat, s nem is igazán érdekelt minket semmi Csak mi egymást. Szótlanok vagyunk néha, jól esik a csend Olykor már felszívódik mindaz amit … Olvass tovább
Késtem, most tudom, én voltam a hibás, Nem is kérem, hogy megbocsáss, Csak érjünk haza. Féltem rád nézni is, mikor megérkeztem, Hirtelen én meg sem tudtam szólalni, s csend falai közt csak álltam, Nem akartam már mondani, sem bocsánatot kérni, Ez volt az első alkalom, hogy elkezdtem pánikolni. Akaratlanul is kimondtam, hogy sajnálom, bár akkor … Olvass tovább
Megmondtam már az elején, hogy én csak bántani foglak, Mert tudod hogy szeretni én sosem tudtam. átkozott vagyok, és rád adom sorsom Bánt a gondolat hogy ez kell fojtson. Megmondtam már az elején, hogy ez így nem fog menni De te mégis erőltetted, mondtad te jobbá fogsz tenni. De azt is mondtam átkozott vagyok, és … Olvass tovább
Nem haragszom rád, de millió okot adtál rá Nem tudlak utálni, még akkor sem ha te bántottál. Szeretni se tudlak már, bár te sose akartál Úgy ahogy én szerettelek téged, senki nem fog már. Úgy ahogy te bántál velem, talán egy ember sem fog már. Nélküled kell tovább lépnem, De menni fog érzem, Hisz mindent … Olvass tovább
Megmondtam már az elején, hogy én csak bántani foglak, mert tudod hogy szeretni én sosem tudtam. Átkozott vagyok és rád adom sorsom bánt a gondolat hogy ez kell fojtson. Megmondtam már az elején, hogy ez így nem fog menni, de te mégis erőltetted, mondtad te jobbá fogsz tenni. De azt is mondtam átkozott vagyok, és … Olvass tovább
Véget ért, miben sosem hittem, Már nincs mi fájjon, mi megriasszon, Mi a sötétben visszatartson. Elmentél, végre, Teljesen itt hagytál, Nem szólsz, nem keresel, És én sem várok már rád. Nyugalom lett nélküled, Megtanultam élni, Számtalan emlék, De egyik sem volt szép. Mégis mindig rád vártam, Ha fájt én akkor is csak rád gondoltam, Nem … Olvass tovább
Mindig jön egy új, a másik után, Mindig azt érzem, hogy ez már a halál. De hogy is érezhetném, ha sosem éreztem még? Talán csak képzelem, mint mindent, mi veled szép. Búslakodom, szomorú vagyok és depis, de mégis rád várok, Kérdem én magamtól, miért halucinálok? Tetszik ez a kín, már megszokta a testem? Azt az … Olvass tovább
Annyira ég itt bent valami, De már nem a szerelem miatt. Ez most más érzés, Nem hoz reményt, és jó érzést sem, Csak a fájdalmat érzem itt bent. Eddig te adtad a tüzet, de amióta elmentél, Minden jéggé vált. Talán csak azt érzem, ahogy tönkre megyek, És már nem ég bennem semmi, Csak a hiányod … Olvass tovább
Rád gondolok, pedig nem szabad Fáj a szívem érted, ezért kéne, hogy maradj. Te nem velem vagy, nem gondolsz rám, Más adja már a boldogságot neked, Fáj a szívem érted, de el kell Hogy felejtselek. Az emlékek azok, amik még egyben tartanak, Soha nem akartam ezt kimondani: de kérlek, maradj. Ne menj el tőlem soha, … Olvass tovább
Csalódtam benned, de talán magamban még jobban, hogy lehettem ennyire bolond, hogy elhittem neked mindent a káoszban. Fel sem fogtam hazugság volt minden szó, mit mondtál, ha segítségért könyörögtem, te eldobtál. Csalódtam benned, de talán magamban még jobban, már nem tudok bízni senkiben, a lelkem ott áll megroppant nem tudok segíteni magamon, a világom felrobbant. … Olvass tovább
Pontosan te vagy az, ki nem találja helyét, ki másokban keresi, az egész felét. Pontosan te vagy az, ki mindig kér kinek soha nem elég csak a fél. Pontosan te vagy az, ki tönkretett mindent kit ez soha nem érdekelt, csak részben engem. Te vagy az akiért én mindent feladtam, ki szerethetetlen volt én azonban … Olvass tovább
Alkalmak adtán, eszedbe jutottam, Néha-néha megkívántál. Alkalmak adtán, engem akartál, Máskor ezerszer eldobtál. Alkalmak adtán igazat mondtál, De többször volt, hogy hazudtál. Sokszor elhagytál, Sosem akartál. Alkalmak adtán, kihasználtál, Úgy gondoltad, miért ne? – Úgyse bánja ő, hisz csak egy lány. Egy lány a sok közül, Ki csak téged akart, Te pedig sosem őt. De … Olvass tovább
Remélem, hogy megtalálod azt, amit keresel, Hogy soha el nem felejted, Hogyha végül semmid se lesz, Én ott leszek neked, Még akkor is, ha elfelejtesz. Minden álmod váljon valóra, Ha szerelmes leszel egyszer, Kívánom, találd meg a másik feledet, De ne felejtsd el, hogy én mennyire szerettelek. Nem kívánok semmit neked, Csak minden jót az … Olvass tovább
Ordít a magány a házban, Hiányod már fáraszt. Csend van nagyon, Meg sem szólalok, Ha kell, kibírok még pár napot. Sietni kéne, hogy megtaláljalak, Le kéne foglalni az agyam, Hogy ne rád gondoljak. De mindig itt vagy az eszemben, És ez már szinte beteges. Nagyon szeretlek, Tudom, már sokszor leírtam, Csak kár, hogy nem tudod … Olvass tovább
Gyönyörűen ragyog a Hold fénye mindenre, és minden annyira szép, de a csillagok a legszebbek. Nézem az eget, és néha rád gondolok, de ez most nem erről szól, hanem a gyönyörű éjszakai mámorról. Annyira csodás most ez, csak az a baj, hogy még ez is rád emlékeztet. Nem tudom anélkül nézni a Holdat, hogy a … Olvass tovább