Április virágai

Összes megtekintés: 34 

Összes megtekintés: 34  Április virágai A tavasz itt jár a téren, ‘s kergetőznek kóbor szelei. Mosolyra, könnyre fakaszt… Április vihogva űzi a felhőket, egyszer esőt facsar, máskor jeget, havat. Roppan a száraz, halott ág lábam alatt, a gyöp még kapaszkodik, nem enged e rög…. nyújtózik a látóhatár, messze szalad, a homályban hegyek állnak, védelmezőn. Varjak gyűlnek … Olvass tovább

Adni jó!

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  – Hej, az anyád ne sirasson! A vásári forgatagban a mézeskalácsárus sátra körül állók felkapták fejüket. Habár az embereket különös révületbe ejtette a végtelen emberáradat sodrása, az áruk tömkelege, az illatok egyvelege, az ordítás egy pillanatra mindannyiukat meglepte. A kiáltást követően szutykos rongyokba öltözött apró kölyök bukkant elő, hihetetlen gyorsasággal szaladva az emberi … Olvass tovább

Volt egyszer: Tizennyolcadik történet: Volt egyszer… (Gyerekszáj)

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  – Volt egyszer… – Mi, mi volt, nagymama? Az óriási kék szemek és a mosolygó száj láttán Böske mama elnevette magát. Böbi, az unokájuk öt éves, és a világot hihetetlen gyorsasággal szeretné megismerni. Kérdéseire komolyan kell felelni, mert megsértődik. – Egy kislány…. – De miért csak volt? – Hát… a mese így kezdődik … Olvass tovább

Volt egyszer…

Összes megtekintés: 96 

Összes megtekintés: 96  Nem hiszek már a mesékben, megcsúfolt a délibáb, tündér álmok messze tűntek, és megnőtt a kicsi lány. Pedig régen hogy szerettem a “királyfis” meséket, naphosszat csak azt olvastam, ‘s az unalmas estéken. Kedvencem lett minden sárkány, habár gonosz valahány, nem számított hány feje van, nálunk otthonra talált. Nem volt tévénk így a könyvek … Olvass tovább

Találkozások: Huszonhatodik történet: Örök harag

Összes megtekintés: 104 

Összes megtekintés: 104  A férfi vigyorogva kuncogott. – Te leszel a menyem! A kislány válasza dühösen csattant: – Azt ugyan lesheti! Az öreg láthatóan meglepődött, dadogni kezdett, szájáról leolvadt a vigyor. – Neem? És …. ugyan miért? – A maga fia gonosz. A gyermekből egyetlen szuszra szaladt ki a mondat, majd ijedten pillantott az apjára, aki … Olvass tovább

Álmomban

Összes megtekintés: 88 

Összes megtekintés: 88  Álmomban harmatos réten jártam, hűs fűszál hajolt meg talpam alatt, kacagó szél nyomában szaladtam, s ő kibontotta őszülő hajam. Szárnyára emelt a felkelő Nap, bíbor tűzében elolvadtam én, cseppként hulltam az óceán vizébe, és felettem dalra fakadt az ég.

Tükörben: Tizenharmadik történet

Összes megtekintés: 86 

Összes megtekintés: 86  Már megint csörög az óra. Hhhhh… de utálom! Az ablakon át látom, odakint szél csavargatja a fákat, és esik az eső. Ilyen ítéletidőben menjek be a suliba? A városban bizonyára őrült káosz uralkodik, autósorok kanyarognak az utakon, vezetőik türelmetlenül dudálnak, egymás felmenőit szidják, és jobb kezük középső ujját felemelve jelbeszéddel mutogatják jókívánságaikat. Amíg … Olvass tovább

Tükörben 2.

Összes megtekintés: 46 

Összes megtekintés: 46  Ha tükörbe nézek, anyámat látom, tengerkék szemei súgják: részem vagy! orrom hajlatával is őt formázom, és bevallom , természetem harcias. Ha tükörbe nézek, apámat látom, magas homlokán megcsillant a derű, a szája körül futó néhány mély ráncot, ‘mely elárulta, az élet nem egyszerű. Ha tükörbe nézek önmagam látom bizalmatlanul felvont szemöldökkel, de szívembe … Olvass tovább

Tükörben 1.

Összes megtekintés: 34 

Összes megtekintés: 34  Bamba pofák belenéznek, fintort vágnak, szőrszált tépnek, lát naponta sok csúf dolgot, ne kívánd a tükörsorsot! Az őszinteség erénye, mégis hogy utálják érte! szegényt hányszor szemen köpik, ‘s tudja, egyszer majd eltörik. Léte csupa átlátszóság, nem burkolja mondandóját, az ablakot ki nem állja, mert a napfényt kokettálja. Eldöntötte, homályos lesz, izgalmas, új életet … Olvass tovább

Tavaszi ígéret

Összes megtekintés: 82 

Összes megtekintés: 82  Megvillan a lágy fény az ablakon, puha ujjával kopog a tavasz, körbeszalad a fázós udvaron, leheletére gyönge rügy fakad. S bár rohan, de mellettem még megáll, fülembe súgja féltett titkait: hogy az öreg hárson nő majd virág, és a rózsa kibontja szirmait. Patak partján karcsú fűzfa zöldül, barkát nevel a fényes, puha ág, … Olvass tovább

Jocóka

Összes megtekintés: 50 

Összes megtekintés: 50  – Állj, ez nem ér! Most én akarok a Napkirály lenni! Te leszel Délibáb! – Buta vagy – hallatszott a dühös válasz -, nem lehetek Délibáb, mert fiú vagyok! – De az sem igazság, hogy te legyél mindig a Napkirály! A két gyermek elszántan vitatkozott. Családjaik háza egymás mellett állt, egy évben születtek, … Olvass tovább

Fény és árnyék: Huszonötödik történet

Összes megtekintés: 92 

Összes megtekintés: 92  A férfi a kispadon üldögélt, gondolataiba merülten. A tavaszi napfény üdítően simogatta arcát. Eszébe jutott, amikor apró gyermekként a mezőn futkároztak Lilivel. Hanyatt vetették magukat az illatos fűben, körülöttük pillangók repkedtek, akik, ha sokáig mozdulatlanok maradt, rászálltak a kislány pipacsos mintájú ruhájára is. – Becsapod a pillangókat – pillantott ő félig lehunyt szemei … Olvass tovább

Fény és árnyék

Összes megtekintés: 60 

Összes megtekintés: 60  Látni vágyom ismét a tündöklő eget, zöld domboldalon vetni cigánykereket, holdsugáron lebegni csillagos este, s elmerülni egy új, édes szerelembe. Megszámlálni, hányat kiált a vén kakukk, bokrok mélyén keresni, az út hova fut, Göncölszekér rúdja, vajon merre vezet? elröpülni a havas hegycsúcsok felett…. S nem csupán a felét, de mindet akarom: a napfény … Olvass tovább

Hópehelytánc: Hetedik történet

Összes megtekintés: 94 

Összes megtekintés: 94  Hópelyhek keringenek, szállnak a szél karján, amely elegáns ifjúként táncba viszi őket, fel a fenyőfák tetejéig, ahonnan azután zúgó repüléssel bukik alá a szirtig, nekiütközve egy ott álló lányalaknak. A hópelyhek megkapaszkodnak annak kibomlott, sötét hajában, fehér csíkokat rajzolva bele. Viola az, Végh miniszteri tanácsos harmadik, legkisebb gyermeke. Egy évvel ezelőtt ilyentájt különleges … Olvass tovább

Hóleső

Összes megtekintés: 72 

Összes megtekintés: 72  Hóleső Dühöng a szél odakint, csavarja a fákat, bújnak erdő vadjai, dideregnek, fáznak. Kandallóban ég a tűz, fel-fellobban lángja, ablakban les egy gyermek, hófelhőkre várva. „Miért nem esik a hó?” kérdi anyját halkan, „hej, szánkózni volna jó, s futni a szabadban!” Csillagtalan kint az éj, „pihenj kicsi szentem! Karácsony, ha ideér, hó lepi … Olvass tovább

Hópehelytánc

Összes megtekintés: 64 

Összes megtekintés: 64  Hol sziklás földben álmodik a mag, sanyargatja hideg, gyötri a fagy, a kék égen át felhőraj suhan, hófehér habként lebeg, súlytalan. Előhírnökök. Hószagú a levegő, sápadt levél ül az ágon, reszketőn. Bújik a vad, odvában megremeg, érzi, valami jön, valami közeleg… S onnan, hol a látóhatár összeér, sötét felhő indul fenyegető, nehéz, hasa … Olvass tovább

Sodródó emlékek

Összes megtekintés: 102 

Összes megtekintés: 102  Elmúlt már halottak napja, a megfeketedett virágokat leszedik a sírokról. Furcsa hangulata van az ősznek, ilyenkor télváró időszakban. Hajlamossá teszi az embert, hogy belemerüljön az emlékek folyójába… Visszaemlékezve gyermekkorom helyszínére, az utcára, hol felnőttem, számba vettem a házakat a minap magamban, és az egykor bennük élő embereket, kiket mind olyan jól ismertem. A … Olvass tovább

Nyári kaland

Összes megtekintés: 80 

Összes megtekintés: 80  Anyuka a strandra ballag, körülötte gyerekek: Jóska, Pista, meg a Panna, egy egész kis hadsereg. Fönn a Nap is jót mosolyog, kergeti a felleget, a pénztárnál sor toporog, szünidő van, gyerekek! Fáradt anya, s annyi a baj, úszógumi kilyukadt… férje szerint: – ez jó kaland – majd leli a kiutat. Telefonon szól párjának: … Olvass tovább

Ősz

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  Szürkévé fakult fátylát lengeti az ősz, cseppenő könnyeit hullajtja a tájra, fekete, halott levelek fölött időz, s befonja az elmúlás koszorújába. Átizzadt föld mélyén álmodik a mag, tavaszi napsugár üzenetét várva, tombolhat bár fölötte a téli fagy, megbúvik a dunnaként ölelő ágyban. Tar ágak fölött varjú lomhán rebben, hangja éle a kopár tájba … Olvass tovább

Egy pipi….pillanat

Összes megtekintés: 120 

Összes megtekintés: 120  „Az udvar szép, tágas. Egyik felében pázsit zöldell, a másikon laza homok leterítve, s mindezek megkoronázásaként egy óriási szemétdomb a kerítés mellett. Szemétdomb, melyen úgy érezheti, övé az egész világ. Ha felrepül a tetejére, kidülleszti mellkasát, és tollait a szikrázó napfény felé fordítja, torkából érces hang harsan: – Kukurikúúú! Kakas nyelven nyilván ez … Olvass tovább