Új nap: Tizennegyedik történet: Semmi közöd a magánéletemhez

A hajnal kezdte felemelni az éj szürke fátyolát, már keleten világosodott. A szobában még sötét volt, de Verának megremegtek a pillái. Bezárult az álom, Tudatra ébredt, bár a szobában érzékelve a sötétet. – Van még időm – át dobta magát a másik oldalára. – Keze a férje oldalára nyúlt, üresnek találta a helyét. – Biztos … Olvass tovább

Új remény: Kilencedik történet: Öreg fát is át lehet ültetni

Kertészkedés közben kicsit felnyújtózkodva néztem a Mátra hegyorom fölötti napkorongra. Onnan leesett a tekinteten a hatalmas öreg diófára. Annak az árnyékát kerestem. Körülbelül öt óra lehet. Előre mentem az eper ágyáshoz és elkezdtem csipegetni a szép nagy sötétpirosra érett szemeket. Mikor már tele lett a tenyerem, bevittem megmosni és uzsonnának szánva kistányéron tálalva beléptem anyósom, … Olvass tovább

Macska kő

A kispesti panelház egyik nappalijában az ötéves Gabika egy plüss macskát simogatott, és megnyugtatón biztatta, hogy meggyógyítja. Étellel kínálta, kis csészéből tejet adott neki. Az ajtó nyitására felkapta a fejét és rohant az előszobába. – Apuci, Apuci! – csimpaszkodott az apjára – hoztál nekem kiscicát? – Jaj kislányom! Még le sem vettem a kabátom és … Olvass tovább

A természet porszemei

A természet porszemei Szemet szemért, fogat fogért Honnan ismered a régi törvényt? Szemem világát akartad Ág újaiddal arcomat megmartad. Sebeimből a vérem serkent Ráhullott a fűrész rágta törzsre. Beittad vérem cseppjeit magadba, Hogy ítélkezz jogos haraggal. Ember vagyok. Neked tudom nem vigasz. Tudd, hogy nekem sokszor szégyen az. Ide jöttem megbecsülni megmaradt ágaid Otthonomba vinni, … Olvass tovább

Könyvajánló: Tátos Gyöngyi: SISI – egy kis galamb igaz története

Megjelent Tátos Gyöngyi: SISI – egy kis galamb igaz története c. regénye. A kemény borításban 120 oldalon, gazdag képanyaggal megjelent kötet, megrendelhető a szerzőtől. A magazinunkhoz érkező megrendeléseket továbbítjuk. „Bizonyára sokan emlékeznek még gyerekkori olvasmányaikra, amelyeknek főszereplői állat figurák voltak, önálló, szerethető karakterek, szinte már emberi tulajdonságokkal felruházva. Aki szívesen olvasta Fekete István Vuk, vagy … Olvass tovább

Karácsonyi fények

Karácsonyi fények Közeleg a karácsony és én félek. Sorban gyúlnak ki az ünnepi fények. A látványra megnyílnak a lelkek. Szeretetre, ölelésre készülnek. Van egy másik világa is a fénynek Ahol bezárul és retteg a lélek. Nyílt szemekben fájón égnek Szomorú gondolatok előtörnek. Sokaknak csak rég múlt emlékek Mikben ott volt az ajándék az ölelések. A … Olvass tovább

Örömtánc

Örömtánc Megdörrent az ég a felhőközt kugligolyók gurultak Az én kutyáim loholva lábamra gunnyadtak. Láttam félelmük, éreztem testük reszketését S vártam a mérges felhők könnyező keservét. Ott lökdösték egymást feketék, fehérek A levegőég szemlátó terében. Villám szikrát szót mérgük. Hidegnek, melegnek. A kutyáim a lábamon remegve hevertek. S megnyíltak a felhők könnycsatornái Nagy cseppekben hullottak … Olvass tovább

Romantikus találka – ELSŐ TÖRTÉNET

A hegyorom csipkéibe kapaszkodik már a nap. Délutáni melege megüli a tájat. Nem elég a megrekedt hőség, még a méreg is hozzáadta a magáét, hogy most kapkodnia kellett a levegőt, és a dühtől elhomályosult szemét véresre dörzsölte. Napok óta ezt a feszültséget kell átélnie. Ez a gyütt-ment idegen egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, mint a … Olvass tovább

Különös ajándék – TIZENHATODIK TÖRTÉNET

A belváros egyik magas bérházakkal szegélyezett utcájában egyre erősödtek a reggel hangjai. Elkezdődött a szorgos hétköznapi élet, amiknek zajait ide-oda pofozták és visszhangozták a falak. A busz indulásakor olyan erősen csattant be az ajtó, hogy még a negyedik emeleti lakás hálószobájába is betolakodott és elkergette az álmot a szemeimből. Álmosan és morcosan ébredtem. November vége … Olvass tovább

Őszi búcsú

Őszi búcsú Kicsi fecskék, csicsericskék, üres lett a lámpaernyőnk újra Elindultak, elrepültek a hosszú útra. Vége van a derűs nyárnak, ködös minden hajnal. Szórja magját minden növény földanya fogadja. Hullik az alma, körte a szilva Kék lett a bodzának bimbaja. Fenn az égen nem csak felhők Madár rajok is napsugarat takarnak. Elmentek már rég a … Olvass tovább

Boszorkány – KILENCEDIK TÖRTÉNET

– Pityú, Pityú ú ú – kiáltott a mama a túloldali magaslat felé, ahol a fiát látta több gyerekkel együtt lefele futni a tiltott kertben. A gyerek vékony válaszhangja visszhangzott a levegőben. – Megyek!- Mikor odaért az anyja kérdőre vonta. – Már megint a romos házban voltál? A fiú lesütötte a szemeit és motyogta – … Olvass tovább

Őszapó

Őszapó A természet tündére kirázta párnáit a légben. Poros szürke felhő, fehér pamacsok úsznak az égen. Felébredt Őszapó, sóhajt egy mélyet. S kifújja mérgesen, vége a pihenésnek. Ezer szín lombot ráz, táncolnak a térben. Takaróként terül el a sok levél a fák tövében. Hullik a szilva, az alma, barack, a dió a földre. Ki ügyesen … Olvass tovább

Idegen a házamban TIZENNEGYEDIK TÖRTÉNET

Mikor tudomást vett apukám pecázni szerető munkatársa arról, hogy a Velencei tó mellett van nyaralónk, mindenhogyan meg akarták ismerni a lehetőségeket, hátha ők is vesznek egy telket. Így történt, hogy egy hétvégén beleültek az oldalkocsis kerékpárjukba és lekarikáztak hozzánk. Nagyon tetszett nekik minden. A néni nem igen szerette a nagy vizet és fáradtságát is ki … Olvass tovább

Homokszemek

Homokszemek Évezredek fájdalmait tartom tenyeremben Vajon ide hozzám honnan kerültetek? Milyen kövek voltatok, s merre a földkerekén? Hogyan ropogtatott titeket a múló idő szét. Mily békésen simultok tenyeremben Bársonyos hűvösséggel borultok egymásra. Pedig ahányan vagytok, mind mások vagytok, S mégis együtt rohantok a széllel a magasságba. Vagy peregtek a mélybe száraz zizegéssel. Tapadtok a vízben … Olvass tovább

Vihar – 7. történet

Ragyogóan sütött a nyári nap. Már kora reggel forrósággal árasztotta el a nagy budai bérház udvarát. Julika, aki négy éves volt mégis fázósan álldogált a napsütötte oldalon, és egykedvűen nézte a reggeltől-estig a kimerültségig focizó Mészöly fiukat. „Ezek mindig rugdossák azt a szakad labdát, és közben ordibálnak” – gondolta magában morcosan. Unatkozott! Korán reggel kellett … Olvass tovább

A Dunában

A Dunában Egy emberöltő telt el azóta, mikor A Dunánál elúszott a dinnyehéj. S már csak emléke sírja vissza, hogy változik a felszín és a mély. A Duna mintha a múltjából köszönne vissza csak bőszebb, reménytelenebb és nagyon mély. Mérges szemei a lábaira tapadnak, míg a habos víz nyaldossa a talpát. Vasból van! Kalapja már … Olvass tovább

A nagy művész

A nagy művész A napnak elfogyott ezer szín festéke, Télen szürke rajzot készít, a hó fehér leplére. Megles minden fát, és bokrot, Míg csupaszon, lombruha nélkül alusszák a téli álmot, Hó palettára rajzolva megörökíti, kecses formájuk. Ha télen sétálsz, a hólepte földet nézd. Milyen szép egy alvó fáról készített akt festmény, Mikor álmában elnyúlva a … Olvass tovább

Fájdalmas jelen

Pár napja vizsgálatra mentem a Dél Pesti kórházba. Míg vártunk a buszra a megállóban, a párom észrevette, hogy van egy péküzlet. – – Nézd, ez az óta nyílt mióta elköltöztünk. Nem veszünk kenyeret? Mire haza érünk, már otthon bezár a bolt. Bementük az üzletbe és megvettük a kenyeret. Mikor kiléptem az ajtón a pénztárcám a … Olvass tovább

Anyák napján

Anyák napján Hová menjek köszönteni téged? Itt van a sok szép virág, Neked téptem ! Tudom, hogy elmentél régen, mégis itt vagy lelkemben nékem. Lefutok a kertből a zöld rétre. Forogva, pörögve kereslek az égen. Virágaimat földobom az égre Néked, Hogy megköszönjem Édesanyám Szeretőn, gondosan, féltőn nevelt énem. Kiskunlacháza 2013

Újra itt vagy!

Újra itt vagy! Miért jöttél már megint este? Miért raksz álomkötelet szemeimre? Derékba fűrészeled újra éltemet, Testemre erős álomköteled tekered. Kiragadsz megint az élő világból, Az élő hangok zavarából, Hogy álmomban hamis tetteket bízz rám, Míg peregnek a szemek a homokórán. Hiába dolgoztam annyit néked, Nem maradt semmi csak kusza képek, Melyek elfoszlanak, elszélednek, Az … Olvass tovább