T. Tamás Ferenc Összes megtekintés: 12
Összes megtekintés: 12 T. Tamás Ferenc: A légiós dala Üdvözlet a pokol kapujában! A mindennapok kínjában. Küzdhetsz napra nap, Hátha lesz még másnap. Szórakozásod csak a csontkocka, Meg néha egy bárány-lapocka. Ne ijedj meg soha semmitől! Törj elő a néma semmiből! Nyíl és bárd vár minden percben, Az életed egy csepp a tengerben. Katona vagy, római … Olvass tovább
Összes megtekintés: 10
Összes megtekintés: 10 Ünnepelni jöttem… Ünnepelni jöttem a NŐT, Az örök Istennőt, A tündérkirálynőt, Egyszóval: a NŐT. Amikor úgy fél évszázada Kitárult előttem a Nap világa, Anyámon kívül nem volt másom Ő volt az egész világom. Aztán ahogy cseperedtem, Egyre csak botladoztam, Nem volt, ki utamat egyengesse, De jött a kedvenc tanárnőm, Emese. Úgy húszegynéhány évesen … Olvass tovább
Összes megtekintés: 6
Összes megtekintés: 6 (Vers Szintai Kati: Vízió c. festménye alapján) Mester! Te vagy az űr mélységes mélyében, ’Ki szóltál hozzám a fejemben. És kiskoromtól neveltél engem, Te irányítottad nagy tetteim. Mester! Adj újabb látomást az agyamba, Hadd zárjam be önmagamba! Vagy öljem meg azonnal És ne legyek irgalommal? Mester! Irányítsál engem kedved szerint, Érted bármit megteszek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 14
Összes megtekintés: 14 Éjt nappallá téve robotolsz, A sok munkától fuldokolsz. Az óra túl sokszor körbejár, A nap lassan-lassan lejár. Kora reggel a munkába sietsz, Késő este talán hazamehetsz. Robotolsz gyakran a semmiért, Kiteszed a lelked, de vajon miért? Robotolsz a magányos szívek szállodájában, Dolgozol a jelen szomorú valóságában. Te, kinek világmegváltó tervei voltak, De a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 6
Összes megtekintés: 6 T. Tamás Ferenc: Ici-pici versike Ici-pici ház áll a kis dombocskán Arra járva megláttam lassacskán. Sokat mentem, fáradt voltam és éhes Ólomlábam volt már oly’ nehézkes. Ici-pici kecske legelt a ház előtt, A kertben egy szál gaz sem nőtt. Apró vetemény: egy kis ez meg az, Amit csak megtermel a tavasz. Ici-pici fácskán … Olvass tovább
Összes megtekintés: 60
Összes megtekintés: 60 Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy csillag. Valaha az idők homályos elején született porból és gázokból. Amint kijárta a csillag-bölcsödét, elkezdett világítani. Át-átnézett a szomszédos csillagokhoz. Többeknek is volt közülük bolygója. Neki nem volt még egy kis holdacskája sem. Magányos volt. Millió és millió évig volt teljesen egyedül. Néha a közelében … Olvass tovább
Összes megtekintés: 18
Összes megtekintés: 18 Álmok szárnyán Szende szellőkön szárnyalva, Magas ménekkel menetelve, Képzelt környékeken kóborolva, Csak kalandozz, ábrándozva! Te legyél a leges-legboldogabb, Messze földön a legvidámabb, Kalandorok között a legmerészebb, Híresek között a leghíresebb! Éld békés életed boldogan, Cselekedj mindig jóságosan, Harag kerüljön el szorgosan, Maradj fiatal, mosolygósan! Párod szeresd tiszta szívvel, Örömötöket színezd rózsaszínnel, Egyetek epret … Olvass tovább
Összes megtekintés: 12
Összes megtekintés: 12 T. Tamás Ferenc: Modern hegyi idill Hegyek ormán, zord bércek között, Ahová a csend gyakran beköltözött, Áll egy kis faház, gondozott szépen. Takarosan, sok odaadással, békességben. Látszik rajta gazdája keze nyoma És a ház urának gondos asszonya. Szép virágok a konyhaablakban, Frissesség árad a reggeli fuvallatban. Délben napsugár ontja fényét-melegét Semmi sem gátolja … Olvass tovább
Összes megtekintés: 12
Összes megtekintés: 12 Ici-pici ház áll a kis dombocskán Arra járva megláttam lassacskán. Sokat mentem, fáradt voltam és éhes Ólomlábam volt már oly’ nehézkes. Ici-pici kecske legelt a ház előtt, A kertben egy szál gaz sem nőtt. Apró vetemény: egy kis ez meg az, Amit csak megtermel a tavasz. Ici-pici fácskán terem sok alma, Növelte a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 8
Összes megtekintés: 8 T. Tamás Ferenc: Csend szimfóniája Csendes magányban tekerem a pedált, Elhagytam messze a városi arzenált. Nem hallatszik semmi, csak a ciripelés. Diófa ágáról szól egy kis csiripelés. Száraz már az út, túl régen esett, Itt fut a betoncsík a kerék alatt. Menekülök a városból két keréken, Futok a betondzsungeltől merészen. Órák óta tekerek, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 12
Összes megtekintés: 12 Szende szellőkön szárnyalva, Magas ménekkel menetelve, Képzelt környékeken kóborolva, Csak kalandozz, ábrándozva! Te legyél a leges-legboldogabb, Messze földön a legvidámabb, Kalandorok között a legmerészebb, Híresek között a leghíresebb! Éld békés életed boldogan, Cselekedj mindig jóságosan, Harag kerüljön el szorgosan, Maradj fiatal, mosolygósan! Párod szeresd tiszta szívvel, Örömötöket színezd rózsaszínnel, Egyetek epret habos tejszínnel, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 23
Összes megtekintés: 23 T. Tamás Ferenc: Usama családja Pár éve Budapesten kellett vizsgáznom. Elég nehéz volt a vizsga a kemény anyag miatt, ráadásul negyvenes éveim végén járva a hátam közepére kívántam ezt. A vizsga a Keleti pályaudvarnál volt, az ott lévő egyik ragyogó szállodában. Reggel kezdtünk, úgy fél 9 körül, majd 11 után volt egy-másfél órányi … Olvass tovább
Összes megtekintés: 12
Összes megtekintés: 12 A fény völgyében A fény völgyében minden ragyog, Az emberek vidámak és gazdagok, Az égen csak apró felhőpamacsok, Még az odaút is fényesen kanyarog. A fény völgyében tágas, széles utak Kanyarognak; szépek, harmonikusak. Surrannak halkan a szép autók, Nem bűzölögnek a kipufogók. A fény völgyében évszakok nincsenek, Mindenkivel a ragyogó nyár incseleg. Tél, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 24
Összes megtekintés: 24 Sz. Mátyás emlékére Felajánlom megzenésítésre! Ím\’ mindannyian itt vagyunk, ahogy hívtál. Minden ismerős és barát, akit bírtál. Küzdöttél és megpróbáltattál ezerszer, Hisz\’ nem nyertél, csak vesztettél végtelenszer. Nem kell tovább senkinek teljesítened! Mindörökké legyen könnyű a föld neked! Apád sosem volt, anyád rögvest eldobott. Családod, rokonod neked sohasem volt. Nevelőszüleid nem törődtek veled, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 33
Összes megtekintés: 33 Enceladus Felajánlom megzenésítésre! Oly\’ rég indultam, messze van hazám, Rég nem látom, hol is élt nagyapám, Nincs meg az út, hol mentem hajdanán, Csak pár fényfolt pislog az ég vásznán. Körülöttem a sötét óceán, A messzi Enceladus vár reám. Öt hosszú év az út, tömény magány, Áldozok az egyedüllét falán. Hányszor álmodtam szép … Olvass tovább
Összes megtekintés: 14
Összes megtekintés: 14 Karantén idején Szemem lehunyva hegyeket látok, A hegyek ormán szilaj jégvirágok, Kőből, fagyból és hóból font alkotások, Szél formálta, dér edzette hófúvások. Mikor még emberek jártak az utcán, Az eljövendőkről semmit sem tudván. Boldogan mosolyogtak, nem kurtán-furcsán. És nem aratott a koronavírus-hullám. Gyerekzajtól volt hangos a liget, Horgászokkal teli a sziget, Szerelmeseket rejtett … Olvass tovább
Összes megtekintés: 25
Összes megtekintés: 25 A szerelemről szó sem volt Sz. Péternek! Felajánlom megzenésítésre! A szerelemről szó sem volt, Ahogyan ő ott megcsókolt. Lenézett rád a telihold, Elvesztetted az önkontrollt. Az érzéseiddel játszott, Amikor téged átkarolt. Lélekben sosem voltál ott, Mégis téged hibáztatott. Elvesztetted fejed este, Ő meg ezt szépen kileste. Lakásod is felkereste, Tiéd lett akkor a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 21
Összes megtekintés: 21 Magányos templom Áll egy templom a kis domb tetején, Körötte rég elhervadt a vetemény. Elhagyták régen, az enyészeté lett. A zord idő játszmáján ő vesztett. Az omladozó falakon málló vakolat, Bentről már látni az éji csillagokat. Az oltár hajdani fénye elkopott, Ahogy a hívők nyája elfogyott. A feszület leesett és eltörött, Szószékből a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 128
Összes megtekintés: 128 2020. nyara – Sziasztok! Megjöttem! – Milyen napod volt? – Semmi különös, csak tologattam az aktákat. – Hol van az inged? És milyen póló van rajtad? – Óh, a kollégám véletlenül leöntötte kávéval az ingemet és nem tudtuk kiszedni. Így kölcsönbe adta a pólóját. A feliratért elnézést kér. – “A legjobb nagypapa”. Jól … Olvass tovább
Összes megtekintés: 13
Összes megtekintés: 13 Szomorú ballagás “Ballag már a vén diák”, Zengenek az iskolák. Lépeget lassan a sok nebuló, Körben áll a sok bámészkodó. Öltönyök megfeszülnek, Ahogy az évek elrepülnek. Haverok, barátok, osztálytársak, Átadlak titeket az elmúlásnak. A ballagás valahogy ilyen lenne, Könny is a szembe szökkenne. De most zárva tart minden Vírus az úr minden szinten. … Olvass tovább