Sirass meg engem

SIRASS MEG ENGEM – Mint eldobott csikk a járdán csak belerúgnak és eltaposnak, magam maradtam szinte árván, kit az őszi esők mosnak. Sirass meg engem fekete felhő darócból takarj rám subát, holnapi napfény majd ha eljő selyemből varr rám új ruhát.

A maradék idő

A maradék idő Már így 80 felé lelassul az ember, lépése is lassú gyakran meg-megáll, ilyenkor az emlék köd fátyolból bújva mint egy szép szivárvány néha rátalál. Már nem kergetik vágyak, csak úgy csendbe kéne eltölteni még a maradék időt, lassan mint egy patak pár halk csobbanással aminek a partján pár szál ibolya nőtt. És … Olvass tovább

Egy régi kis utcában járok

Egy régi kis utcában járok Egy régi kis utcában járok, Megfáradt házak között. A vakolat némelyről leválott, Fák ágával a tető ütközött. Apró szemű ablakok nézik, Mint akik el sem hiszik, Hogy a kerék vájta sárból Egy öreg varjú iszik. Fekete kendős vén anyóka A ház előtti padon ült, Görcsös kezében rózsafüzér, Talán még el … Olvass tovább

Már nem vágyom

Már nem vágyom Már nem vágyom messzire, nincs ami csábít, Már elmúlt felettem a régi idő. És nincsenek terveim, már az sem számít, Hogy arcomon egyre csak nő a redő. A tükröm, ha rám néz, már nem kacsint vissza, És nem tudom, ki van az üveg mögött, Megtörlöm párszor, de látom, hogy tiszta, A dörzsöléstől … Olvass tovább

Csak egy szóval

Csak egy szóval Hogyha hívnál, veled mennék, kísérnélek mint az árnyék. Elmennék a holdsugárral, őszi eső illatával. Lábad nyomát fogná lábam, fény lennél az éjszakában. Hogyha hívnál csak egy szóval, az lenne az altatódal. – 2014. október 9

Egy más világban élek

Egy más világban élek /Alzheimer/ . Egy különös világban élem az életem Hol nincs öröm és bánat és nincsen félelem. Csak lefelé van lépcső, vissza nem hoz út, elvesztettem sajnos ezt a háborút. . Egy bús világba zárva élem az életem, nem kedvesem, oda nem jöhetsz velem. Ne sírj, kérlek ne sírj, még itt vagyok … Olvass tovább

VARÁZSLAT NÉLKÜL

VARÁZSLAT NÉLKÜL (Bogárné Sárközi Icusnak) Létezik egy varázspálca, egyetlen egy a világon, Holdfény szőtte bokor ágán hajtott ki egy szép virágon. Ápolgattad, széltől óvtad, őrizted a drága kincset. Szereteted sugarából mellé tűztél egy kis tincset. Aranytálcán nyújtottad át, versbe szedett szép szavakkal. Kivirult a lelkem tőle, mint a virágok tavasszal. Ám ez a kis varázspálca … Olvass tovább

Nyári zápor

Nyári zápor Elkapott egy nyári zápor, nem hívtam, úgy jött magától. Szandálomon ki-be járnak esőcseppjei a nyárnak. Ahogy jött, úgy el is szaladt, rajtam vizes ruha maradt. A frizurám, ó de ékes, azt hiszem ez most mellékes. Hogy nézek ki, ó szent atya, tapad a blúz, és a gatya! Nyári zápor, kell ez nekem? Ingyen … Olvass tovább

Majd álmodom tovább…

Majd álmodom tovább… Tenyerembe gyűjtöm, melegét a napnak, elviszem majd hozzád, egy csendes éjszakán. Feloldani burkát szívedben a fagynak, csendes dobbanását még megérzem talán. Tenyerembe gyűjtöm, cseppjét harmatoknak, puha érintéssel megmosom arcodat. Várnám ébredését fénylő hajnaloknak, hallgatni szeretném akkor majd hangodat. Tenyerembe gyűjtöm, lágy dalát a szélnek, Mint egy drága kincset, azt hozzád viszem el. … Olvass tovább

Őrizem az álmod

Őrizem az álmod Magára húzta már, takaróját az éj, Az álom elkerül, de jól vagyok, ne félj, Gondolataimban kicsit elidőzöm, Míg a csend átölel, az álmodat őrzöm. Ráérősen ballag a perc és az óra, A hold is betéved, még egy búcsú szóra. Nézem őszes fejed, talán nem haragszol, Vigyázom az álmod, amíg mélyen alszol. Múló … Olvass tovább

Panel – romantika

Panel – romantika – Beleszerettem egy panelházba, mondhatnám, igazi csoda, egyet írnék a rovására, mellette van az iskola. . A ház előtt fák, padok, zöldek, a lakók csupa jó fejek, virág díszíti itt a földet, és vannak parkolóhelyek. . A lépcsőház is tiszta , rendes, szemét sehol sem látható. Csoda ha az ember szerelmes? Egy … Olvass tovább

Egy eltévedt porszem (Homokszemek)

Egy eltévedt porszem Talán egy porszem hullott a szemembe, Ne hidd hogy sírok, csupán csak könnyezem. Érintésed, még itt van a kezembe\’, És elbúcsúzunk, mosollyal könnyeden. Talán a porszem, mit felkavart a szél, Apró virágát fakasztja szememnek. Néma az ajkam, hozzád már nem beszél, Csupán a fájó könnycseppek üzennek. Talán egy porszem, egy apró kis … Olvass tovább

Ahol a citera szól

Ahol a citera szól Ott, ahol még nem robog a metró, Villany helyett fényt vetít a petró, Ott, ahol egy vén bagoly vadászik, Öregapó citeráján játszik. Ott, ahol még sárból van az aszfalt, Nagy fa alatt terítik az asztalt, Ott, ahol sok lurkó tátja száját, Hallgatják az öreg citeráját. Ott, ahol még vályogházban laknak, Ringó … Olvass tovább

Telihold

Telihold Havas a ház tető, nézem az ablakból, A szomszéd ház tető tiszta fehér. Távolabb lépek egy kicsit az ablaktól, Csak annyira, míg szemem a házig elér. Október elején? Kétségek gyötörnek. Kimegyek, megnézem majd odakint. A telihold átadja magát a gyönyörnek, És mosolygós képpel szemembe kacsint. Te voltál hát, aki játszol a fényeddel, Fehérre fested … Olvass tovább

Út menti hársak

Út menti hársak Csendes az utca, egyedül járok, csak gondolataim kísérnek el. Mellettem oson az út menti árok, fölötte egy fáradt híd térdepel. Fák alá bújt el az estéli árnyék, hunyorgó utcai lámpák elől. Ha most az emlékek ködében járnék, illat lopódzna a hársfák felől. Mindig szerettem a nyári estéket. Ott vártál rám, az út … Olvass tovább

Egy eltévedt porszem

Egy eltévedt porszem Talán egy porszem hullott a szemembe, Ne hidd hogy sírok, csupán csak könnyezem. Érintésed, még itt van a kezembe’, És elbúcsúzunk, mosollyal könnyeden. Talán a porszem, mit felkavart a szél, Apró virágát fakasztja szememnek. Néma az ajkam, hozzád már nem beszél, Csupán a fájó könnycseppek üzennek. Talán egy porszem, egy apró kis … Olvass tovább

Még maradj velem

Még maradj velem Két megfáradt kezeddel ölelj magadhoz, Ne bánd azt, hogy nászra nem csábít az ágy. Rég elmúlt a szerelem, hát ne szabadkozz, Hogy nem tombol benned már ifjúi vágy. Az életünk tavasza, volt futó felhő. A nyugtalan nyarunk, már rég elszaladt. Az őszinte őszünk, mint igazi delnő, Pár röpke idővel még tovább maradt. … Olvass tovább

Elmúlás

Elmúlás Egy magányos ház áll, lenn a falu végen, Omladozó falán megbillent a tető. Ajtaját az idő ellopta már régen, Korhadt ablakán lóg egy rongyos lepedő. Időnként csendesen sóhaját ereszti, Nád födte kalapja még megkapaszkodik, Düledező kémény nyakát kimereszti, Múló életéhez nagyon ragaszkodik. Távol az ég alján, sötét felhők gyűlnek, Szikrázó szemükben harag tüze villan. … Olvass tovább

Egy régi kis utcában járok

Egy régi kis utcában járok Egy régi kis utcában járok, Megfáradt házak között. A vakolat némelyről leválott, Fák ágával a tető ütközött. Apró szemű ablakok nézik, Mint akik el sem hiszik, Hogy a kerék vájta sárból Egy öreg varjú iszik. Fekete kendős vén anyóka A ház előtti padon ült, Görcsös kezében rózsafüzér, Talán még el … Olvass tovább

Szél szárnyán

Szél szárnyán Szeretnék szállni szelek szárnyán, Szélvészként szállni szabadon. Színjátszó szelíd szép szivárvány, Szétárad széles szalagon. Szálakra szedném szép szövését Szórnám szántón, s szirteken, Szorítanám szelek szökését, Szundítson szépen szüntelen. Szednék száz színes százszorszépet, Színezném szépre szirmait, Szemem szikrája szerte széled, Százfelé szórnám szálait. Szeretnék szállni szelek szárnyán, Szívedhez szólni szótlanul, Szerelmes szívek szimfóniáján Szaxofon … Olvass tovább