Tordai Mihályné KataTordai Mihályné Mint az életedre Vigyázz a gyermekekre, óvd őket nagyon, még nem tudják, mi a félelem, fájdalom. Semmitől se rettegnek, bátrak, merészek, minden adott pillanatban tettre készek. Szemükben ragyog a gyermeki boldogság, vidámak, bennük bizony nincs romlottság. Óvd őket, légy a türelem, szeretet virága, legyen törékeny életük nyugalom tanyája! Szárnyaikat kibontva tudnak majd repülni, … Olvass tovább
Tordai Mihályné Lipem, lopom mondóka „Cirmos cica, haj”, tudom, hová lett a vaj? „Ott látom a bajuszodon”, ám, nekem van tőle baj! Ég már a házam ideki, de nem tudok kijönni. Jó nagy lett a pocsolya, megnőtt a gazda pocakja. A nadrágom csupa sár, elmúlt már a szép nyár! Dörmöghet most a medve, nem lesz … Olvass tovább
Tordai Mihályné Én is Verseket szerettem volna írni, sokat, éppen úgy, mint a híres, régi nagyok. De ők már mindent megírtak helyettem, ami megtörtént eddig a valós életben. Nem írhatok én tőlük szebbet, jobbat, amit még soha nem szavaltak volna el. Hiába markolom meg kezemben a tollat, bizony, csak áttetsző szavakat írna le. Írhatnék én … Olvass tovább
Tordai Mihályné 69. születésnapodon Látod, ontja sugarát a nap, Fejet hajt neki ma a holnap. Fénye simogat, arcodhoz ér, Jelezve, hogy a világra jöttél. Édesanyád adott neked életet, Szép szívével óvta lépteidet. Csillag lettél neki e világban, Nem látott szebbet másban! Felnőttél, így utadra engedett, Lelkéből áradt biztató szeretet. Tudta, hogy büszke lehet rád, Veled … Olvass tovább
Tordai Mihályné Kívánság Légy nyíló virág, Majd kerted leszek, Kert akarsz lenni, Virággá növekszek. Légy énekes madár, Majd szellő leszek, Szellő akarsz lenni, szárnyakat eresztek. Légy az égen csillag, Majd éggé változom, Égbolt akarsz lenni, Felhőként fodrozom. Légy te kerek erdő, Majd benne fa leszek, Ha fa akarnál lenni, Ágaid közé fészkelek. Legyél te a … Olvass tovább
Tordai Mihályné Boldog tizenötödik születésnapot! Szeretettel látott, drága unokám, amikor látlak, szívem oly vidám! Tizenöt év telt el születésed óta, gyermekkorod tér most nyugovóra. Kezdődik számodra mától az élet, Oly sok minden, ami téged érhet. Szeretnék néked tanácsokat adni, de azt az élettől fogod megkapni! Kövesd mindig a lelked és szíved, legyen becsülettel teljes az … Olvass tovább
Tordai Mihályné Ó, bohém április, te suhanó, szerelmes kamasz. Évekkel ezelőtt kikeletnek delén elhoztad nékem zsenge bokrok ölén a legboldogabb, virágos tavaszt! A gyermeket, kit szívem alatt hordtam, veled elérkezve földi útjára hoztam. Aranyhaja csillant napfényhúrokon, édesen szenderült el ölelő karjaimon. Néztem üde arcocskáját, ahogyan alszik, szeretetem azóta köré fonódva áramlik. Gazdag ember lettem én, … Olvass tovább
Tordai Mihályné Pedagógusnapra Jóságodért Csokrot kötöttem mezei virágból, hálámat szőttem bele napsugárból. E szép napon megköszönöm néked a tudást, amit megtanítottál vélem! Segítő kezeidet nyújtottad mindig, javítottad hibáim a legjobb szintig. Ha elestem, te azonnal felemeltél, félelmeimre megnyugvást hintettél. Tudással halmoztad el szürkeségem, rád én mindig emberként felnéztem. Megtanítottál, higgyek önmagamban, tudjak bízni a kimondott … Olvass tovább
Tordai Mihályné Női szemmel Voltunk, vagyunk, leszünk, múltat, jelent, jövőt betöltünk, családban boldogságot teremtünk. Számunkra nincs elérhetetlen, vigyázzuk lényedet szüntelen, szeretetünk örök, sérthetetlen. Kísérünk téged utad elejétől, védelmezünk minden erőnkből, mi általunk lettél e földtekén, szeret a szívünk oly könnyedén. Eléd szivárványt varázsolunk téged táplálva, segítve bárhol. Törékeny lényünkben rejtőzködik, mi lelkednek, szívednek, tetszik. Két … Olvass tovább
Tordai Mihályné Mikor megszülettél Évekkel ezelőtt egy csodás éjjelen Tavaszt hozott lelkembe a kikelet. Vidám hóvirág, ibolyaszagú lehelet, egy tündéri hang törte meg a csendet. Világra hoztam egy angyali gyermeket, általa életem napjai értelmet nyertek! Földre szállt Angyal Ő, ki közöttünk jár, mellette mindenkire jóság, szeretet vár. Aranyos lénye nyugalmat, békét áraszt, Tündér Ő, ki … Olvass tovább
Tordai Mihályné Áldd meg Isten az anyámat Áldd meg Isten az anyámat, ki megszült, ölébe fektetett. Karjai közt lágyan ringatott, dúdolt egy dalt énnekem. Áldd meg Isten az anyámat, ki oly sok mindent megélt. Szívből mesélt, vigasztalt, ő adott nekem mindig reményt. S ha jött az éjszaka, lelkemig hatolt szép szava. Úgy szeretett, mint senki … Olvass tovább
Kívánság Légy nyíló virág, Majd kerted leszek, Kert akarsz lenni, Virággá növekszek. Légy énekes madár, Majd szellő leszek, Szellő akarsz lenni, szárnyakat eresztek. Légy az égen csillag, Majd éggé változom, Égbolt akarsz lenni, Felhőként fodrozom. Légy te kerek erdő, Majd benne faleszek, Ha fa akarnál lenni, Ágaid közé fészkelek. Legyél te a nagyvilág, Majd a … Olvass tovább
Tordai Mihályné Szentély a szónak Patinás, ékes szóval hímzem ködmönömet, s kiviszem gyorsan a piacra, mert tudni szeretném, ki veszi meg? Ábrándozó, fáradt nappalok nyomják vállaimat, bármennyire is morfondírozok, hinni tudok a betűkből formázott szavaknak. Előjönnek, megérintenek, rátelepednek lelkemre, kicsalva belőlem az érzéseket, biztatva, hogy nagyon sokat érnek. Már öregedő kezekkel papírra vetve az agyamban … Olvass tovább
Tordai Mihályné Küzd harcol Ver a szívem egyre többet, egyre hevesebben, nyugtatgatnám én, de sajnos egyre elesetten. Az idő vasfoga mély nyomott hagyott benne, a szenvedés őt rendíthetetlenül megkereste. El nem mondott égő fájdalmait mivel oltsam, lélegzetemet visszafojtva tovább titkoljam? Letörlöm a könnyeimet, hogy ne lássa senki, tudjam szívem fájdalmát csendben elviselni. Nem panaszkodom, mert … Olvass tovább
Tordai Mihályné Vígan harsog minden gyermek Ím eljött már, halihó, gyermeknap van, csuda jó! Minden kisded várva várta, álmaiban csak ezt látta. Piros alma, mogyoró, ma mindent megkap a lurkó. Száll a hinta fel magasra, apa, anya szeme rajta. Zeng az ének, víg a nóta, Tercsi, Fercsi mind dalol ma. Itt egy lufi, ott egy … Olvass tovább
Tordai Mihályné Okulj Legyen erőd utadat járni, a tűzben hamura találni! Lásd az árnyat a létben, légy szilárd a tetteidben! Nyugodjál le, mint az éj, mikor az esti szél zenél! Még a féreg is élni akar, mert ő is egy célt takar. Légy tiszta, mint a hóvirág, égesd vétked, mint a láng! Maradj úton, mint … Olvass tovább