Minden reggel

Összes megtekintés: 12 

Összes megtekintés: 12  Minden reggel A legjobb, hogy kora reggel, negyed hat után néhány perccel nem csörög az átkozott vekker minden reggel. Nem kelek későn, sem korán, nincs elvárás reggel, s délután, dolgaim végzem, nem sután, és nem bután. Állmaimban van sok bajom, nem hagy nyugodni, – miért vajon? hogy bennem van az aggodalom, nem tudhatom! … Olvass tovább

Ébredés

Összes megtekintés: 20 

Összes megtekintés: 20  ébredés ébredés, vége lesz a télnek, ébreddés, jót hoz tán az élet! ébredjen, ki még most is élhet, ébredj, hogy találkozzam véled! sajnos már, igen sok barátunk elment, az örök vadászmezőkre, onnan néznek az élőkre, s küldenek erőt sok betegség ellen. ébredjünk, csak még néhány hónap, s nem látjuk nyomát sem a hónak, … Olvass tovább

Vándor, hogyha egyszer erre jársz

Összes megtekintés: 15 

Összes megtekintés: 15  Vándor, hogyha egyszer erre jársz Vándor, hogyha egyszer erre jársz, Fáradt leszel, és pihenni vágysz, Két pad és egy asztal várna itt, pihentetni fáradt a lábaid. Napsütésben ha árnyékra vársz, itt találsz majd egy cseresznyefát, és egy magas nyírfa is van itt, szél lengeti hosszú ágait. És ha száz métert még megteszel, kissé … Olvass tovább

Alkonyi felhők madarakkal

Összes megtekintés: 12 

Összes megtekintés: 12  Alkonyi felhők madarakkal (Egy szép festményhez írtam) A nyugvóra térő nap a horizonton a felhőket rózsaszínre festi éppen, és csodálva nézem, ahogy madársereg repdes fent az égen. Nem tudni, hogy vihar, vagy zivatar készül, vagy a madársereg megy aludni végül, de mint minden szépet, örömmel csodálom, a naplementét is, olyan mint egy álom, … Olvass tovább

Álom a jövőből

Összes megtekintés: 53 

Összes megtekintés: 53  Már szedelőzködtünk. Én egy irodában két nagy bőröndbe pakoltam a ruhákat, élelmiszereket, könyveket, és még ki tudja mit. Valószínűleg hazafelé készülődtem a helyszínről. Talán sok év után, és lehet, hogy kollégiumban voltam. Aztán már nem tudom, hova mentem ki az épületből, de kint rekedtem, a bőröndjeim és az abba rakott fontos tárgyaim pedig … Olvass tovább

Szeretem nézni

Összes megtekintés: 32 

Összes megtekintés: 32  Szeretem nézni Szeretem nézni az égen a felhőket, magasban köröző égi repülőket, s gyakran innen lentről integetek nekik, míg ők Zselic lankás tájait meglesik. Onnan föntről, honnan engem nem is látnak, én idelent kémlelem a gyönyörű tájat. Föntről nekik én csak egy kis bogár vagyok, lentről nézve ők sem olyan igen nagyok! Én … Olvass tovább

A hintavas siráma

Összes megtekintés: 53 

Összes megtekintés: 53  A hintavas siráma A hintavas régóta lesben áll, a hintaszék is sutba dobva vár. \”Ó, hintázhatna rajtam bárki már! A gyermekek, kik víg kacajjal itt lengtek rajtam, s hitték az álmaik, s felnőve elfelejtve hagytak itt. Csak egyszer álltam itten boldogan, mikor kislány kacaj kereste, merre van a nagymamának hintaszéke már, mi rám … Olvass tovább

Te csak azért tudsz szeretni

Összes megtekintés: 50 

Összes megtekintés: 50  Te csak azért tudsz szeretni (A házasság hete alkalmából) Te csak azért tudsz szeretni, mert én megmutattam: Kevésbé szép arcom mellett a szívemben vaj van. Bármikor is haragszom rád, mindig megbocsájtok, Igyekszem, hogy megkönnyítsem éjszaka az álmod. Az is igaz, hogy én sokszor álmatlanul várok, arra hogy az álomország kapujában állok, Számolnám a … Olvass tovább

Köd, szmog, füst

Összes megtekintés: 79 

Összes megtekintés: 79  Köd, szmog, füst Köd a légben, köd a földön, beborít, mint szürke ködmön völgyet, hegyet, háztetőket, alig lehet látni őket, eső sem hullt, mégis itt van, hamarosan el sem illan. Nem látjuk a fénylő napot, érezzük a fordulatot, ami végbe megy a Földön, füst és szmog és szürke ködmön, úgy bezár, mint fagyos … Olvass tovább

Esik

Összes megtekintés: 84 

Összes megtekintés: 84  Esik. Most, hogy már elfagytak a Trombitavirágaim, most, amikor még nagyon szépen elkezdtek újra virágba borulni, most tudott jönni enyhülés, és most tudott jönni a csapadék! Amikor még lett volna mit öntöznie az esőnek, akkor másfele járt és sok helyen özönvizekkel árasztotta el a folyókhoz közeli városokat, falvakat. Még szerencse, hogy a legtöbb … Olvass tovább

Gyilkos verebek

Összes megtekintés: 118 

Összes megtekintés: 118  Télen a verebek ugyanúgy érkeztek a madáretetőkre éhüket csillapítani, ahogy a cinkék, meggyvágók, tengelicek, zöldikék, míg a vadgalambok az etetőkből a földre lehullott napraforgómagokat csipegették szorgalmasan. A verebek legtöbbször csapatban érkeztek, s míg egyesek bevették magukat az etetőbe, hogy bögyüket jól megtömjék, addig a többi lent a fák alatt evett a többi madárral. … Olvass tovább

Azon a napon

Összes megtekintés: 102 

Összes megtekintés: 102  Azon a napon (In memoriam Szombathelyi Tibor) A napsugár szórta sugarait, Kezdett olvadni a hó a földről, Lelki szemeidde Látod-e odaföntről? Azután jött zúgó szélvihar, Fákat csavart ki a földből, Lelki szemeiddel Látod-e odaföntről? Tavasziasra vált az idő most, A nap és szél dolgozott, Lelki szemeiddel Látod-e odaföntről? Hiányolnak Téged nagyon sokan, Sok … Olvass tovább

Nem akarok sírni

Összes megtekintés: 89 

Összes megtekintés: 89  Nem akarok sírni Mindenható Isten, adjál elég erőt, ne sírjak már annyit, mint eddig ezelőtt! Felsírtam, amikor e világra jöttem, kisgyermekként, mikor valamit eltörtem, nehéz volt akkor is bocsánatot kérni, és hogy rosszat tettem, abban hinni, s vélni. Sírtam, ha megvertek, és ha megbüntettek, ha a sarokba letérdelni küldtek. Sírtam később is, hogyha … Olvass tovább

Magyar vagyok, magyar vagyok

Összes megtekintés: 192 

Összes megtekintés: 192  Magyar vagyok Magyar vagyok, magyar vagyok, magyarnak születtem. ahogy másutt, kék vagy felhős volt az ég felettem. úgy sütött rám a nap, ahogy mindenkire, de hogy miért és hogy születhettem ide? Én még gyermekként csak azt éreztem, tőlem telhetőt mindig megtettem, de hogy jó volt-e, és elég volt-e, ha későn is, mostanra rájöttem. … Olvass tovább

Lauránál

Összes megtekintés: 103 

Összes megtekintés: 103  Lauránál Szia, kis Laura, Mi már láttuk egymást! Az ölembe veszlek, Jól megleszünk, meglásd! Ám a kis Laura Nem tudta elhinni, Régen látott engem, És elkezdett sírni. Látta, nem az anyja Beszélt őhozzája, Látszott rajta rögtön, Nem ez volt a vágya. Anyukája aztán Az ölébe vette, És az ijedtségét El is felejtette. Később … Olvass tovább

Megjöttem én, az Ősz

Összes megtekintés: 73 

Összes megtekintés: 73  Megjöttem én, az Ősz Megjöttem én, az Ősz, zöld cipőm, s kosaram is tele, megsárgult és színes az elmúlás minden levele, szoknyám is vöröses, rőtszínű, hiszen a piktor sokszínű, hajamban is már több az ősz. De ugye, én is szép vagyok, hisz sok még a zöld, s a nagy fagyok ideje tán még … Olvass tovább

Laurához

Összes megtekintés: 131 

Összes megtekintés: 131  Laurához Repülnék hozzád most, azonnal, átölelnélek két karommal. S hogyha lehetne, tartanálak, mint galamb csőrében a zöld ágat. S hoználak haza, gyökereidhez, hogy közel lehess szeretteidhez. Várom, hogy lássalak gyönyörűségem! Légy a szépségem, a büszkeségem! 2018. augusztus 06.

Mi is történt 2008-ban?

Összes megtekintés: 131 

Összes megtekintés: 131  Mi is történt 2008-ban? Réges-régen, valamikor 2001 telén, vagy 2002 elején volt, amikor az iwiw – International Who is Who? – (nemzetközi ki kicsoda) szerkesztőségétől kapott levelet a munkahelyem, és az igazgató személyére vonatkozóan kértek fotót és rövid életrajzot. Abban az időben még csak a ;nagy emberek;, vagy nemzetközileg is ismert, elismert emberek … Olvass tovább

Üdvözölve légy ma

Összes megtekintés: 228 

Összes megtekintés: 228  Üdvözölve légy ma Üdvözölve légy ma, március elseje! Madáretetőink vendégekkel tele. Elfogyott sok dió és napraforgó mag, Vártuk, hogy örülhessünk már a tavasznak. A hó, aminek régen kellett volna hullnia, Most ért ide hozzánk, örülhet Hunnia! Almát csipeget a fenyőrigó nálunk, Mi pedig örülünk annak, amit látunk! Hótakaró is van, bár nagyon megkésett, … Olvass tovább

Olyan nagy a csönd

Összes megtekintés: 187 

Összes megtekintés: 187  Olyan nagy a csönd Olyan nagy a csönd, szinte hallani, Reggel ablakot nyitok és kitárom, Madárkák csőre koppanását várom, Örömmel veszem, meg kell vallani. Már látom is, a labdarózsa fán, Ahogy sorba gyülekeznek az éhes Verebek, jönnek az eleséghez, S tarka tollú cinkék, lassan azután. Néha betér egy-egy meggyvágó is, S jön néhány … Olvass tovább