Félre, vággyal teli álmok!

Összes megtekintés: 168 

Összes megtekintés: 168  Félre, vággyal teli álmok! Félre, vággyal teli álmok! Nem vagyok méltó hozzátok! Nem vágyom már semmi másra, csak, hogy szemem egyszer végre saját unokámat lássa! Jöjjetek nyugtató álmok, amit hoztok, legyen áldott, ne ily semmitmondó, csak a szívet kínzó, álnok! Csak még néhány nyugodt évet, s addig kevés betegséget, hogy a szívem még … Olvass tovább

Hajlottan is tovább élni

Összes megtekintés: 219 

Összes megtekintés: 219  Hajlottan is tovább élni (Emlékezés egy fenyőfára) Hajlottan is tovább élni akart ez a fekvő fenyő, láttam, ahogy belőle még egy egyenes ága kinő. Úgy múltak a tavaszok, a nyarak, őszök és a telek, hogy a hajlott törzsű fenyő nem volt érték már senkinek. Ám én sok-sok éven át jártamban néztem jövet-menet, ahogy … Olvass tovább

Ha jó Augusztus utolsó éjszakája

Összes megtekintés: 134 

Összes megtekintés: 134  Ha jó Augusztus utolsó éjszakája Ha jő Augusztus utolsó éjszakája, a tücskök ciripelését újra várja. S amint a hold aludni készül, sok csillag fényétől nem sötétül el egészen az égi lepel, s hajnali lég majd harmatot lehel fűre, fára, szomjas virágra, és lassan a keleti égbolt felől minden a felkelő nap sugarait várja.

Korán nyílnak az őszirózsák

Összes megtekintés: 210 

Összes megtekintés: 210  Korán nyílnak az őszirózsák Korán nyílnak az őszirózsák, augusztus közepe van csupán, ebben a forróságban tócsák nem látszanak dombok csúcsán. Talán a mélyen fekvő völgyek gyűjtenek össze harmatot, s hajnaltájt virágok és növények kortyolnak belőle egy nagyot. Reggeltájt kezdik szirmuk\’ tárni színes kelyhük\’ a porcsinok, s addig gyönyörködhetem benne, míg delelőn nem látom … Olvass tovább

Július végi esti csendben

Összes megtekintés: 183 

Összes megtekintés: 183  Július végi esti csendben Július végi esti csendben Fülledt a lég, szellő se rebben. Magányos tücsök halkan cirpel, Vonuló felhő záport cipel. A Hold világát eltakarja, De ez a felhőt nem zavarja. Talán a Holdnak szép ruhája Vonzza magához, s azt csodálja. Nehéz a búcsú, ám a szellő Viszi tovább és száll a … Olvass tovább

Vége lett az iskolának

Összes megtekintés: 186 

Összes megtekintés: 186  Vége lett az iskolának Vége lett az iskolának, jó pár évtizede Mérőben végzett a falvak legtöbb kisgyermeke. Mert még tizennégy évesen senki sem lett felnőtt, ki-ki nyaranta játszhatott, s bámulta a felhőt. Mások kevésbé pihentek, mehettek munkába, segítséget kapott akkor soknak anyukája. Kisgyermekként nagyszülők vittek a Balatonra, Fonyódra utaztunk, néztünk át a Badacsonyra. … Olvass tovább

Cinkék az odúban

Összes megtekintés: 267 

Összes megtekintés: 267  Egyik nagy diófánk tövében van egy fatuskó, amire néha leülök és figyelem a kertem növényeit, virágait, hallgatom a madarak csicsergését, napsütésben a méhek, dongók, bogarak döngicsélését. Most azonban a másik diófára felfüggesztett madárodút figyeltem hosszasan. A cinkemama szinte percenként repült be és adta a kicsinyei szájába az élelmet, majd utána ismét kirepült és … Olvass tovább

Mire elharvad

Összes megtekintés: 294 

Összes megtekintés: 294  Mire elhervad Mire elhervad az orgona virága A labdarózsafa szirmait kitárja. Mikorra labdái szirmait hullatja, A sok rózsabokor bimbóit mutatja. Nyílik majd a sárga, rózsaszínű, piros, Csak szagolni szabad, ám letépni tilos! Mert ha leszakítod, rövid lesz élete, De ha tövén hagyod, gyönyörködhetsz benne. Egész nyáron nyílik, neked a sok rózsa, Simogasd szemeddel, … Olvass tovább

Napkeltét lesve

Összes megtekintés: 318 

Összes megtekintés: 318  Szobánk ablakai keletre nézne. Reggel felkelés után az első dolgom, hogy elhúzom a függönyt és kinézek az utcára. Ma reggel is kellemes látvány fogadott, bár még a nap a keleti égbolton a felhőket festette rózsaszínre, még nem bukkant fel az utca szemközti házainak teteje fölött. A villanydróton szerelmes vadgalamb pár kergetőzött, míg a … Olvass tovább

Tavaszodik

Összes megtekintés: 232 

Összes megtekintés: 232  Tavaszodik Még ott himbálóznak a szélben a különféle anyagból készült madáretetők (műanyagflakon, fából készült fedeles házikó), a faágakra akasztva, melyekre még rájárnak a verebek, cinkék, s néha tengelicek is. De már nem csak a vadgalambok búgnak egymás fülébe reggeltől napestig, hanem már hallani véltem egy madárka énekét, amelyet úgy fordítottam le magamnak, hogy … Olvass tovább

Bor és pogácsa mustra (2017. február 4., Kaposmérő)

Összes megtekintés: 238 

Összes megtekintés: 238  Bor és pogácsa mustra Már alig-alig emlékszünk a mustra, Mi présünkből oly vígan csordogált, És kóstolgattuk reménykedve, s újra, Hogy egy kevés cukor még nem árt, Mit hozzá kéne tenni, hogy a mustunk Borrá érve biztos jó legyen! Finom szőlők termettek tavaly is A kaposmérői szőlőhegyen. Néhány hónap múlt el szüret óta, És … Olvass tovább

Most van itt az ideje a télnek

Összes megtekintés: 333 

Összes megtekintés: 333  Most van itt az ideje a télnek Most van itt az ideje a télnek, fák ágait borzolgató szélnek! Azért, hogy a tavasz legyen langyos, madárcsicsergéstől pedig hangos. Kell pihenés embernek és földnek, hogy utána búcsút mondj a ködnek. Ne akard, hogy tavasz legyen télen, eljön majd a tavasz észrevétlen! Most még fagy van, … Olvass tovább

Hunyor

Összes megtekintés: 229 

Összes megtekintés: 229  Hunyor Hunyor nyílik a decemberi fagyban, s mert tudom, hogy nem minden dől el az “agyban”, csak játszom a csalfa vakreménnyel, hogy találkozom a havas téllel. Mely megtisztít tájat, lágyítja emberek lelkét, s hogy élni szeretnénk, mint a hunyor a téli fagyban, hótakaró sajnos nem jött el még. Játszadozom a gondolattal, hogy milyen … Olvass tovább

Én Istenem, jó Istenem II.

Összes megtekintés: 360 

Összes megtekintés: 360  Én Istenem, jó Istenem II. Én Istenem, jó Istenem, Megint kérlek, segíts nekem! Felástam a konyhakertem’, Közben jól kimelegedtem, Szél fújta meg izzadt arcom, Nem adtam fel mégsem harcom. – Szeretem a göröngyöket -, Arcomon a vízgyöngyöket Zsebkendőm már felitatta. Ásóm nyele majd feladta, Mert a földet mélyre ástam, Fájós lábammal ráálltam. Végére … Olvass tovább

Egyszer, s mindenkorra

Összes megtekintés: 400 

Összes megtekintés: 400  Egyszer, s mindenkorra Egyszer, s mindenkorra Tudomást kell vennünk Arról, hogy majd egyszer Végleg el kell mennünk. Sorsa mindenkinek Megvan régen írva, S vállán a keresztjét Ki-ki addig bírja, Míg a Mindenható Jó erőben tartja. Mindenképpen úgy lesz, Ahogy Ő akarja. S hogyha erőnk elfogy, Leveszi vállunkról, Cipelni is segít, Felgyógyulunk újból. De … Olvass tovább

Miért szülessen több gyermek? (Hajnali gondolatok)

Összes megtekintés: 297 

Összes megtekintés: 297  Miért szülessen több gyermek? (Hajnali gondolatok) Azért, hogy többen érezhessék meg szüleik elválásának következményeit? Hogy még több kisgyermek maradjon árván, ha balesetben, vagy betegségben elvesztik anyjukat, vagy apjukat, vagy mindkettőt? Hogy az apa, vagy az anya egymásra támadjon, egyik a másikat megölje gyermekei szeme láttára? Hogy féltékenységből eredően az anya, vagy az apa … Olvass tovább

Ha koldus szegényen

Összes megtekintés: 297 

Összes megtekintés: 297  Ha koldus szegényen (Vigaszt adó vigasztaló) Ha koldus szegényen Kellene élnem, Dolgoznék napestig Igen keményen. Nem bánnám soha sem Ha tenyeremen Kérgeket ápolnék Késő esteken. Csak erőm engedné, Legyőzném szépen A rám leselkedő Sok betegségem.. Nem vágyom vagyonra, Legyen csak annyi, Amire szükség van, Annyit akarni. Hasznot én nem lesek És nem irigylem, … Olvass tovább

A világnak soha nem lesz vége

Összes megtekintés: 361 

Összes megtekintés: 361  A VILÁGNAK SOHASEM LESZ VÉGE A világnak sohasem lesz vége, Bár születnek, s halnak emberek, Baljós jelek aggasztják a népet, Földünk néha tőle megremeg. Katasztrófa sújtotta vidékek, De sok város éppúgy érzi azt, Valóságosak és nem lidércek Mit tudósok jósoltak, igaz! Emberek az urak itt a Földön, Az állatok másodrangúak, Ember félj, hogy … Olvass tovább

Több órás várakozás egy hétköznap délután a Sürgősségin

Összes megtekintés: 466 

Összes megtekintés: 466  Több órás várakozás egy hétköznap délután a Sürgősségin A 63 éves asszony, aki több mint 41 évnyi munkaviszony után immár ötödik éve, hogy nyugdíjas éveit “élvezte”, – s már kora gyermekkorától kezdve segített a szüleinek a kerti munkában és a tsz-ben is többször helyettesítette édesanyját -, ma is egész nap dolgozott a férjével … Olvass tovább

Sziromeső hullt a labdarózsafámról

Összes megtekintés: 333 

Összes megtekintés: 333  Sziromeső hullt a labdarózsafámról Sziromeső hullt a labdarózsafámról, rózsalabdák fele vált meg minden ágtól. Szervác viharszele tépázta meg bőven, ma reggelre némán csüngnek az esőben. A lehullott szirmok a fa alatt áznak, éltető napfényt ők soha már nem látnak. Várják, míg az összes leesik földre, elhagyva az ágat – anyát -, mindörökre. Aztán … Olvass tovább