Utazás

Futnak a házak, Futnak a kertek. Kattog a kerék. Tűnnek a berkek. Orrom előtt maszk. Szél fúj arcomba. Ágak súrlódnak. Jegyem markomba`. Csapódik ajtó. Ablakok nyitva. Üres a vagon. Nézek az útra. Érkezni soha, Sohasem fogok. Futnak a tájak, Futnak a korok. Tolulnak bennem Vágyak, emlékek. Istentől hitet És megváltást kérek. Futnak állások, Képek, szerepek. … Olvass tovább

Dzsungel

A nagyváros fényei, mint ijesztő macskaszemek, leselkednek rád, s az emberek, mint megrettent prédák, biztonságos helyre sietnek. Magukból minden bizalmat kivetnek. A zebránál majdnem rám ugrik egy jaguár. Végül fogcsikorgatva megáll. Sorok kígyóznak az utakon. S egy taxis: egy kockás piton – rám tekeredik, majd bariton hangon kéri pénzemet. Furcsa alakok rohannak, kik divatot s … Olvass tovább

A Felkelő Nap Háza

New Orleans-ban volt egy ház. Felkelő Nap- úgy hívták. Itt folytak züllött életek, kik pokolra vettek bérletet. Szabóként dolgozott anyám. Ő varrta farmerom, ruhám. Apám kergette a szerencsét. Valahol New Orleans-ban élt. “Ha másnak szerencséje van, én is megszedem magam.” Gondolta apám, és pakolt. Vedelte az alkoholt. Ó anya, mondd el fiadnak, hogy jó sorsot … Olvass tovább

Mindent eladok

Eladom a pénzem, eladom a csörgést. Eladom a fékem, eladom a pörgést. Eladom a borom, eladom a vizem. Eladom a korom. Tartalékom nincsen. Eladom hitelem, eladom a bankom. Eladom bizniszem. Eladom a hangom. Eladom a jövőm és eladom a múltam. Eladom mosolyom ágyra borultan. Eladom a fülem, eladom a számat. Eladom a szemem, eladom a … Olvass tovább

Giccsparádé

Felnézek az égre, felemelt karokkal. Csodavilág vár ott, öntött angyalokkal! Vattacukor felhők között a szivárvány, kagylóhéj-arannyal csillog, mint a márvány. Rám csordul a napfény, csobban nem tudom mi. Rám hullik nyelvünkből, ezer giccses holmi. Csillognak-villognak ,kirakati díszek: barokk hasonlatok, csörömpölő rímek. Halmozom csak egyre költői képeim. Számuk egyre csak nő, mint ahogy éveim. Ömlik számból … Olvass tovább

Villon születésnapján /1431. vagy 1432. VI. 8./

E jeles napon lelkem “szegény” Villonra nézett, s fülembe csengett menten néhány keserű versidézet. Szomorú, búskomor sorok alkotják élő verseit. Középkor kora járja át modern lelkét és képeit. Négyszázhatvanháromban eltűnt nyomtalan. Költészet hajlékában sosem volt hontalan. Bűnei miatt a herceg nem segítette őt. Az Isten adjon néki megváltást, szemfedőt!

Certifikált próféták

Certifikált próféták vesznek körbe, kezükben eredetigazolással. S röhögve néznek a tükörbe marcipánarccal, cukormázzal. Arcunkon tükröződik vissza sanda fényük. Hagyjanak békén, esengve kérjük! Megváltás pénzért, megváltás bérért. Örök megváltás elismerésért. Megváltás csak azért, hogy békén hagyjanak… Elnézünk messze, nehogy adjanak. Megvesszük önző búcsúcédulájuk? Ne költsünk hiába! Nincs szükség rájuk! Álmennyországot hirdetnek kéjjel. Becsapnak nappal, meglopnak éjjel. … Olvass tovább

Lét-kérdéseim

Meghaltam már, vagy örökké élek? Években mérjük, vagy hitben a létet? Az élet csak álom, vagy minden határon átlép a lét? Csillagporból lettem, és csillaggá változom, vagy egy égi tervként repülök s álmodom? Űrhajóm a Föld, mellyel irdatlan sebességgel hatolok át az Univerzumon? Meghalok minden este? S e haláltól gyötörve álmok tengerén újjászületek, hajnal fényében … Olvass tovább

Életmontázs

Én vagyok a balga, én vagyok a lángész. Én vagyok a Kert, és én vagyok a kertész. Megettem az almát: Nem gondolok arra, milyen erőt adhat a tudás hatalma.   Én vagyok Mona Lisa rejtélyes mosolya, és én vagyok az expresszív Munchnak a Sikolya. Elloptak egyszer, de megkerültem. Tékozló fiúként, üdvözültem?   Én vagyok a … Olvass tovább

Valami elromlott 39-ben

Valami történt 39-ben. Valami megbomlott, valami zárt. Emberek lépték át a határt. Eltűnt a lélek, gyúltak a fények. Elmúlt a múlt. Rázkódott a táj. Dübörgő őrület robogott végig. Felszállt a sikoly egész az égig. Valami elromlott 39-ben. Valami elveszett, valami fáj. Az Úr is lefeküdt aludni csendben. Ne lássák szemei, mi folyik ebben a szétesett, … Olvass tovább

Párizsban járt a csősz

Párizsba tegnap berohant a csősz. Külterületek közt futott esztelen. Szőlőt ettem épp a lugasok alatt. És találkozott velem. Ballagtam épp a mérges csősz felé. S égtek arcomon kis szégyen-dalok. Pirosak, kékek, zöldek, bíborak. Féltem, hogy meghalok… Elért a csősz, és ordított valamit. A madárijesztő beleremegett. Züm, züm, röpködtek végig hátamon nem tréfás ütlegek. Kiadós verés, … Olvass tovább

Minden a tiéd

Minden a tiéd Milyen furcsa égi kánon. Nap és Hold egy láthatáron. Köröttük kíváncsi sereg. Állnak a csillagrendszerek. Állnak a csillagrendszerek. Nap és a Hold: égi társak. Élet, halál tőlük árad. Egymást váltják, egymást érik. Életet adnak és kérik. Életet adnak és kérik. Tejúton robog az élet. Tied, másé is, s ha kéred, eljuthatsz a … Olvass tovább

Vers egy emberhez ,aki megváltoztatta a világot

Vers egy emberhez, aki megváltoztatta a világot Születtél, éltél s haltál értünk, és mi téged “csak” arra kérünk, legyen húsod húsunk s véred vérünk. Hitünkben mindnyájan úgy véljük, velünk leszel, ha nagyon kérjük. A megváltást mind csak reméljük. De valaki érez és valaki néz. Valaki ügyel, és valaki kész. Valaki velem van, valaki lát. Valaki … Olvass tovább

Trianon centenárium

Trianon centenárium Te,nagy háború mementója, Trianon,népek uszítója! Aggastyánként itt kísértesz. Száz év sem elég a véghez? Végzetes rosszként érkeztél, egy országot szétvetettél. Új országok létrejötte, népek szabadságérzése is kötődik,vén életedhez, de az kicsit sem etikus, hogy néhány kapzsi politikus, határaid összevissza , önkényesen húzta-vonta. Születtél:június negyedikén. Szülőszobád:Nagy-Trianon kastély. Bábáid a nagyhatalmak, katonái erőszaknak. Gyermekeid kis … Olvass tovább

Szép nyári nap?

Szép nyári nap? Egy nyári nap: csodás, naptári önámítás. Gyülekeznek a fellegek, kóbor szél porfelhőt ereget. Nincs szúnyogűző tábortüz, nincs szúnyog sem ,mely minket űz. Magamhoz ölelem olajradiátorom, legalább nincs korom. Kacéran függöny libben felém, ablakom nyitva hagytam én. Fürdésről szó sem lehet, üres a strand , és a kék egek elvándoroltak délre. Délben is … Olvass tovább

Balatoni nappalok és éjszakák

Balatoni nappalok és éjszakák Tó vize selymes taraja verdes. Napsugár látja arcom, homályba. Víz alatt vagyok, s az áramlatok forgatnak, visznek. Hanyagul fekszek. Égbolt felettem, aranya testem hálózza, mossa be a habokba. Átmegyek én is a hídon mégis. Hold fénye vetül, arcomra kerül. Göncöl szekere csillagkereke csikordul éppen a nyári égen. Víz tükre veri vissza, … Olvass tovább

Mobilmánia

Várady Endre Mobilmánia Mobiloznak metrón, járdán; mobil terjed már a járvány. Mobil-kór jön magas lázzal, elütnek a zebrán százzal… De akkor is mobilozok! Születésnapomra kapok majd egy új mobiltelefont. Az ára veri a plafont. Babrálom a mobilom, emeli a státuszom. Szülinapra, ballagásra, esküvőre, karácsonyra, hogy mit vegyek, nem lesz gond: Csak egy mobiltelefont! Mobiltanya, mobilház, … Olvass tovább