Találkozások: Harmadik történet: Végzetes találkozás, avagy a Pókember

-Megmentselek?- ordított váratlanul bárki arcába egészen közelről a kövér, szemüveges férfi kifakult pókember jelmezben. Úgy tűnt, ez a filmalkotás volt az utolsó, amire emlékezett, miután a több évig tartó pszichózisából úgy-ahogy visszatért. Az aprócska városba pár éve költözött idős édesanyjával. A városka lakói eleinte féltek tőle. Utána kinevették, a gyerekek csúfolták. Végül megszokták és az … Olvass tovább

Én és a főnökök

(avagy a Csinovnyik halála) Remélem ez csak az én egyéni „hülyeségem”, és kívánom, hogy senkinek se legyen ilyen, nehezen kezelhető „allergiája”, de onnantól kezdve, hogy valaki a főnököm lesz, megszakad vele a korábbi – esetleg jó – munkatársi kapcsolatom. Nevezhetjük ezt a rendkívül káros betegséget antiseggnyalászisznak vagy antistréberiszmusznak… Mivel tudom, hogy több kötetnyi szakirodalma van … Olvass tovább

Tükörben

Oszlik az égen -szürke-fehéren- messzire libben, szalad a tél. Fájunk, a Most-ban -a mellkasokban – hírbomba robban. Mindenki fél. Lepedő-gyűrten ülök a fűben -kedves-derűsen- mint aki él. Tükrömben arcod, tükrödben arcom – mosoly a maszkom – némán beszél. Tudom, nem kéred. -Úgy teszek. Érted?- Megjátszom. Érted, s mindenkiért.

Tükörben: Tizenhetedik történet: Tükörképek

Amikor végre kiment a fürdőszobából és elindult dolgozni, úgy döntöttem ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Itt az idő, hogy megtudjam végre, ki vagyok igaziból. Valóra váltottam két évtizede dédelgetett álmomat. Leváltam a foncsorozott üveglapról és életre keltem. Kicsit nehezen ment a közlekedés még a lakásban is, mert csak bal profilból nézhettem előre, kerekre nyitott … Olvass tovább

Nyári szünet

Éjfél előtt a szürke linóleumos, tízemeletes házgyári panel konyhájában ujjnyi nagyságú, fényesen barna csótányok szaladoztak, amikor kimentünk vizet inni a konyhába. -A szemét leöntő miatt van – mondta a Rinya és széttaposta a lassabbakat fapapucsának talpával. Sárgás belük nyálkás volt. Viszketni kezdtünk mindenhol és vissza szaladtunk a kis szobába. Az ablakon túl újabb ablakok. Egy-két … Olvass tovább

Összeesküvés

. Jeruzsálem lakossága általában szerény házakban élte hétköznapjait, melyek a talaj szintje alá voltak süllyesztve. Az építményt belevájták a tájra jellemző puha mészkőbe és általában egyetlen szobából állt. Ezt betöltötte az olívaolaj illata. A füst csak az ajtón tudott távozni, a fényt a falból kiugró kőre helyezett agyagmécses adta. Nemcsoda hát, hogy a nép főleg … Olvass tovább

Papó

Az első biológiaóra óta próbálkozott az osztály Endre tanár úr – alias „Papó” – rendszertani besorolásával. Legelőször vígjátéki szereplőnek véltük. Többször láttuk ugyanis az évnyitó utáni napokban a folyosókon. Nevetséges volt svájci sapkájában – fejtetőjén kis villámhárítóként kiálló, apró farkincával – kis termetén rendkívül hosszú, barna, nagyzsebes köpenyében, legalább kilenc „dióstojásos” szemüvegében, nadrágján felejtett ruhacsiptető … Olvass tovább

3D-s nyomtató

-Végül valószínűleg ez lesz a legjobb megoldás! – bátorította magát egy újabb pohár pezsgő elfogyasztásával Éva és körbejárta a nappaliba beállított, telefonfülkényi szerkezetet. Mennyi csalódás, mennyi szánalmas randevú övezi az elmúlt éveket! A péniszküldözgetőktől az anyucival élőkig, a háromgyerekes nőstől az agorafóbiásig, a lábfetisisztától a szociopatáig …nagyon széles volt a merítés… Harminchét évesen, három diplomával, … Olvass tovább

Tizenkét óra

7 óra 15 perckor a férfi úgy döntött, öngyilkos lesz. Az asszony már a munkahelyén, a gyerek óvodában volt. Ő – kinyúlt mackónadrágban – a hetedik cigarettáját szívta az udvaron. Hogy is volt?! Az elején jónak tűnt minden. A kamaszkori magányosság után rátalált Juditra. Vagy hogy is volt?! Inkább Judit talált rá? A szögletes arcú, … Olvass tovább

Én és a hentes

Kaptam már olyan kritikát, hogy többet tudok mesélni arról, hogy mi történt a közeli élelmiszerüzletben, mint más a spanyolországi körútjáról…még igaz is lehet… . Én és a hentes . Covid ide, Covid oda, idén is bekövetkezett a „Végítélet napja”, amikor vérre menő, kétségbeesett küzdelmet folytattunk a hentespult előtt sorakozva, hogy családunknak hazavigyük az utolsó bébi … Olvass tovább

Koldus

…már nem is számolta, hányadszor próbálja újra.Egyre nehezebben tudott reményt ébreszteni a szívében. Figyelte a kocsijába pakolót. A harmincas,ápolt nő kabátja jól szabottan simult formás alakjára. Kocsija maximum három éves lehetett.Bevásárló kosarában biogyümölcsök és zöldségek sorakoztak katonás rendben, volt még ott egy lazac, extra szűz olívaolaj, teljes kiőrlésű kenyér…van mit aprítania a kókusztejbe… -Jó napot!- … Olvass tovább

Csokoládé

Szilvia beengedte az urat. -Hogy van? – kérdezte ő azonnal. Mint minden nap az eltelt tíz év alatt. -Jól. Változatlanul-válaszolta udvariasan. A férfi szomorúan bólintott, majd a hóna alatt szorongatott, gyűrött papírzacskóból egy doboz különleges csokoládét tett ki. Levette a kabátját, a fürdőszobába kezet mosott és széles mosollyal az arcán, kezében a csokoládés dobozzal a … Olvass tovább

Ec-pec

Már jó ideje nem játszol. -tudom kemény most az élet- Mindenki valakit gyászol. Túlélésre tettél tétet. . Ásód sírföldbe meríted, -talicskád megrakva figyel- de szögesdróttal kerített lelkedbe senkit nem viszel. . Fegyvered csőre van töltve, -s amíg az Isten megbocsát- félelmed holtra gyötörve vicsorítja a szemfogát. . Szivárványívre rajzoltál utat, de ec-pec, nem mehetsz. – … Olvass tovább

Norman és Csilla

Norman – a két méteres Nordmann fenyő – életének első hat évét a fenyő iskolában töltötte. Egyidős társaival szépen cseperedett. Felitta a hajnali harmatot, nyújtózkodott az áldott napsugárban…boldog volt. Aztán egy téli éjszakán – amikor a telihold kékes fényében a fagytündérek táncoltak közöttük – suttogni kezdtek a méregzöld tűlevelek a borzalmas végítélet napjáról, melynek embernyelven … Olvass tovább

Siker

Késésben volt. Éjszakás műszakból hazaérve sokáig forgolódott, mire sikerült elaludnia. A telefonján ugyan beállította az ébresztést, de valószínűleg a szundi gomb megnyomása helyett lekapcsolhatta a funkciót… Káromkodva húzta magára a munkaruhát, felkapta a zsákját és futott az autóhoz. Egy héttel ezelőtt az interneten látta meg a hirdetést. Mivel pillanatnyilag nem volt egyéb másodállási lehetőség hirdetve, … Olvass tovább

A kút

A kút . -Kérem drága fiam, ne menjen el! Ne engedje el a kezemet! -Eszem ágában sincs elmenni, csak a telefonomat szeretném kivenni a zsebemből, hogy segítséget hívjak, mert nem tudom így, egyedül felhúzni. -Ne! Kérem, ne! Egy kézzel nem fog tudni megtartani… -Próbálja az egyik lábát a kút falának támasztani! -A csípőműtétem óta már … Olvass tovább

A kút

-Kérem drága fiam, ne menjen el! Ne engedje el a kezemet! -Eszem ágában sincs elmenni, csak a telefonomat szeretném kivenni a zsebemből, hogy segítséget hívjak, mert nem tudom így, egyedül felhúzni. -Ne! Kérem, ne! Egy kézzel nem fog tudni megtartani… -Próbálja az egyik lábát a kút falának támasztani! -A csípőműtétem óta már nem mozog eléggé … Olvass tovább

Ecetes almapaprika

Zárás előtt pár perccel, rohanva ért a lakótelep élelmiszerüzletéhez. Az ajtó előtt egy hajléktalan férfi ült. Odabenn két, a zárási előkészületekben megzavart eladó tartózkodott. „ – Túl sokáig maradtam ma is a munkahelyemen” – gondolta. Kapkodva dobált be néhány dolgot a bevásárló kosarába. „ – Elfogyott a szalámi is” – jutott eszébe. Félve a csemegepult … Olvass tovább

Lilaruhás nő

Éppen turkált. Mostanában csak ebben tudott kikapcsolódni monoton, mégis stresszes életéből. Igaz, nem is igen tellett volna teljes árú ruhákra. Nem márkákat, hanem színeket keresett. Szerette ha a pasztell színek harmonizáltak öltözékében és megnyugvással töltötte el, ha nem volt rajta semmi feltűnő. Annak örült a legjobban, ha sikerült úgy válogatnia, hogy csak két színt viseljen, … Olvass tovább