VADLESEN

Összes megtekintés: 142 

Összes megtekintés: 142  Mindenségbe karolt az est, Mégsem bánta a semmiség apró lépteit, a holdvilág alatt. Emlékszem, tisztán szóltak Fülemben a szélsóhajok, Heves ostromát verte vissza Nyakamban a sál melege. Olyan homályosnak láttatta Magát, mint Hérakleitosz, De volt benne valami báj, Ahogy ezüstöt sírt az éj. Köd szitált alá a hegyről, Áztatón a völgybe ért, Ahol … Olvass tovább

ÉLNI SEM MER

Összes megtekintés: 54 

Összes megtekintés: 54  ÉLNI SEM MER Feltámadásra vár most az ember, Maszk mögé bújva, élni sem mer. Ünnepre készülnek az ostoba hangok, Elcsigázott nővérek, zúgnak a harangok. Temetné a művét, ha tehetné a katona, Ördögi vigyorban tör fel a hahota. Sírnak az angyalok, ma jókedvű a Sátán, Félelmet generál a sarjadó ármány. Hogy ki éljen-haljon, döntsön … Olvass tovább

EGYMÁSBAN EGÉSZEK

Összes megtekintés: 144 

Összes megtekintés: 144  EGYMÁSBAN EGÉSZEK Halk lépteivel a távolban egy angyal, lassan múló látomása úgy marasztal, mint az arctalan mosolyban élő lélek. Az ódon, kifakult, megsárgult képek, valaha volt, megkopott tünemények. Érző szívből fakadó megannyi gondolat, szerelmes sóhaj, utolsó szerető ölelés… kihűlt hamvakban rejlő bánat-feledés. Pöttyös labda és a gyermeki nevetés, ami visszhangzik, letűnt korokon át, … Olvass tovább

FÖLDI POKOL

Összes megtekintés: 112 

Összes megtekintés: 112  FÖLDI POKOL Ahol méreggel becéznek lidérces igéző szavak, Ott semmi se drága, torkodon a kéj, kést élesít. Neked kiáltják, hamis szólamokkal a szájak, Ott, ahol ma térdre rogynak lélek-gyönge lábak: Itt minden élet számít! – Üvöltik bambán, Míg kimondva még tán, önmaguk sem hiszik. De mégis minden számít, csak pont egy nem: …a … Olvass tovább

UTOLSÓ SZÍVDOBBANÁS

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  UTOLSÓ SZÍVDOBBANÁS Testem melegét tapintod, bőröm márvány színe bronz, Míg kihülni készül ágyam, benne múló emlék lett a csók, Ölelésbe zárva karjaim közt a szerelem, …szerelmet vonz. Lelkem melegét érzed, engnem szíved delej-lángja hevít, Már semmi sem lehet nagyobb magány, mint: a nélküled, Amitől úgy érzem rám az ég, nappal is éjsötét leplet … Olvass tovább

TAVASZT VÁR A TÉL

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  TAVASZT VÁR A TÉL Megrövidültek a fényes nappalok, Míg egyre hosszabb lett az éj. Későn ébrednek a megfáradt angyalok, Hó alá bújnak a szendergő magok, Álmukat vigyázza most a tél. Alszik a nyári zöldellő fák lombja, Alszik az őszi színes levéltakaró. Megpihenni vágy a lágy vízeknek árja, Szunnyad ma minden sebes folyó, Jég … Olvass tovább

ADVENTI ÁLOM

Összes megtekintés: 46 

Összes megtekintés: 46  ADVENTI ÁLOM Amikor alkonyatba vált a világos reggel, marasztal künn a táj, az est pedig felkel, gyertyát gyújt az égen, megannyi mécses. Fahéj illata derengi be a tájat, olyan édes, akár a méz a kalácsban. Gyertyafényes árnyakkal játszik az adventi fenyőkoszorú, ölelést rejtenek a vágyak, esti csókokat remél a kedves, ami tiszta, szeretetteljes. … Olvass tovább

Csendes éj

Összes megtekintés: 30 

Összes megtekintés: 30  Csendes éj *** Esőben poros, hulló száraz tölgyfalevél, belé kapaszkodik a hűvös téli szél. Egyre hangosabban törtető az akarat, égi fellegek hozzák el a harmatos havat. *** Karcos érzés simára csiszolt üveglapon, bizsergetőn csiklandoz, mégis hagyom. Jégcsap, hideg zúzmarában földre hull, köd gomolyog a fagyott bérceken túl. *** Várom szótlan a hangoskodó távozót, … Olvass tovább

MÉG NEM ENGEDTELEK EL

Összes megtekintés: 86 

Összes megtekintés: 86  MÉG NEM ENGEDTELEK EL Hallom belül, ahogy meghatott szavakkal sírás közt, örömmel vártad jöttömet. Azóta is benned élek, ami itt marasztal, hiába ragadt el engem tőled az élet. Nem, még nem engedtelek el téged! Hallom belül, ahogy remegő ajakkal sírás közt, boldogság benned a szeretet. Azóta küzdök magamban a démonokkal, hiába ragadt el … Olvass tovább

JÓ LENNE HINNI

Összes megtekintés: 174 

Összes megtekintés: 174  JÓ LENNE HINNI Jó lenne hinni, hogy te is meglátod, azt amit én, Miként szeli ketté az égi óceán kékjét a viharmadár. Hogyan vágyja a földet magához karolni az ég, Szeretne szerelmes csókot csenni-venni, arcodról a napsütés. Jó lenne hinni, hogy mások is érzik a szív szerető melegét, Minden szó jelenét, ami holnap, … Olvass tovább

…megremeg

Összes megtekintés: 96 

Összes megtekintés: 96  …megremeg Mikor életed elmúlt percei kísértenek, s a lelked, óceán örvényeiben fuldokol. Hallod füledben önmagad, szavak rejtenek, benned a lélek a mában, vádol és okol… majd megremeg. Mikor életed múltja, erős bilincsbe zár, s a lelked, szíved béklyói közt tévelyeg. Szemedben boldog mosoly ül, de mögötte kín, amelytől minden érző szív, a fájdalomtól… … Olvass tovább

SOHA

Összes megtekintés: 42 

Összes megtekintés: 42  SOHA Soha ne mondd, hogy ráér holnap… holnap majd ráér! …mert minden nappal-éj mást ígér, minden percben ébred a tegnapi álom, holnapi tündökléssel varázs látomásom! Soha ne mondd, hogy soha többé… hogy többé soha! …mert mindig lesz majd újra és újra, mindig lesz majd másként-másképp, mindig lesz majd egy újabb csoda! Soha ne … Olvass tovább

EGYKORI SZOBÁM

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  EGYKORI SZOBÁM Egykori szobám ablakán nézek vissza rád, Némán kiáltok feléd, de néma most a szám… Annyi boldog pillanat várna még reám talán, Ami ott maradt néhány könnyel, egykoron Volt nevetésem vízhangján a régi ház falán. Egykori szobám megőrzi az akkori álmomat, Amely nem vált valóra, vágy maradt csupán… Új utakra tévedt, újabb … Olvass tovább

KERESTELEK

Összes megtekintés: 54 

Összes megtekintés: 54  KERESTELEK Kerestelek a mezei virágok illatában, amit a lágy szellő visz tova. Kerestelek az otthoni utak szürke porában, ami elvezetne bárhova. Kerestelek a kövek mélyén, eonok tüzének a börtönébe zárva. Kerestelek csendes némaságban, nappal kiáltva bele a sötét éjszakába. Kerestelek az éjszakában, pírral arcodon, mint a pirkadó hajnal. Kerestelek felhők felett a fellegekben, … Olvass tovább

MA SZÓLNI KELL!

Összes megtekintés: 34 

Összes megtekintés: 34  MA SZÓLNI KELL! Ma, itt szólni nem lehet, Mégis szólni kell, muszáj. Szó sebzi szép lelkedet, Ha vad gyűlölet fröcsög, S lehull rólad minden báj. Ma, itt szólni nem lehet, Mégis szólni kell, muszáj. Törjön bár a csont és a test, Ha vad gyűlölet fröcsög, S az élet itt, csak rút halál. Ma, … Olvass tovább

November – Elmúlás hava

Összes megtekintés: 54 

Összes megtekintés: 54  November – Elmúlás hava Dér borítja már a tájat, novemberi reggelen. Földre dobva rá a fátylat, puha avarszőnyegen. Lehullt már a nyári lepel, kilehelve életét. Sárga lombja földön hever, nem kerülte végzetét. Fagyos sárba süppedt alá, elmúlt hát a régi nyár. Magot takar most a hantja, tavasz hírnökére vár. Hókoronás magas bércek, téli … Olvass tovább

2084

Összes megtekintés: 35 

Összes megtekintés: 35  2084 4. – A RENITENS Meredten bámulta a padlót és bűnbánóan lesütött szemekkel próbált, minden gondolatot elűzni a Renitens, milatt géprekötve a szeretett nagyvezér által plántált, erkölcsi húszparancsolat legfontosabbikát idézte az elméjébe égetett vezérlőchipjébe a gép. – Szeresd a Nagyvezéred, mint a testet öltött Mindenek Teremtőjét, a Pártok Egyetlen Urát! – folyamatosan áramoltatta … Olvass tovább

2024 – ÖRÖK ORWELL

Összes megtekintés: 45 

Összes megtekintés: 45  2024 – ÖRÖK ORWELL Látnoki erővel sodor arrébb a szél az idő örvényeivel Érkezik unottan a valósággá vált tegnapi forgatag. Reptéri zsivaj helyett múltidéző lett itt a csend, Elmélázva keresed helyed, de nem találhatod meg, Hiszen engedélyed nincs, neked ide út, nem vezet. Néma szájak vezénylik a kimondatlan szavak sorát, Gondolatrendőrség vigyázza a … Olvass tovább

TÚL MAGYAR

Összes megtekintés: 77 

Összes megtekintés: 77  TÚL MAGYAR Mondd, mit érez az, aki szívéből szeret, Mégsem szeretik viszont, része csak közöny? Mondd, mit érez az, aki itt nem elég magyar, Miközben vére, olyan mint enyém, vagy tiéd? Ahol meg él nélkülünk, ott meg ő… túl magyar. Mondd, mit érez a szív, ha sorvadni lát, Tenne bármit ellene, de miattad … Olvass tovább

TENGERKÉK

Összes megtekintés: 36 

Összes megtekintés: 36  TENGERKÉK Már nem hiszem hazug szavad, hűvös a szó, akár az őszi szél. Már nem hull könnyem hiába, nem hajtom fejem érted imára… csendben hallgatom a szél mit mesél. Már nem hiszem jeges ölelésed, hideg az ágy a kihűlt kéz nyomán. Már nem perzsel ajkamon a csók, hiába hagyná el ajkad talmi bók… … Olvass tovább