Reszegi László

Gondoljunk a Nőkre Van egy ház, a vágyak háza. Minden férfinak az álma. Pálma annak minden ága, S gyönyörű szép a virága. E szép virág, minden lányé, Orchidea s csokoládé. Minden, ami rózsa volna, Mindig csak ő róla szólna! Szépen fonja, s kézen fogva, Velük, de szép is volna! Szívünket adjuk csókjukért, Meg őrülnek a … Olvass tovább

Sóhaj a Földért Őszre jár már az idő, S egy hűs szellő, megrázza a fákat, A fák ledobják magukról, a csodás koronákat! Lágyan suhannak a levelek a földre, lábunk alatt törnek teljesen össze! Avarként táplálják majd jövőben a Földet, Egy szép s új életet nyújtva, e szép élőhelynek! Vigyázzunk rá, s őrizzük sokáig, Nem oly … Olvass tovább

Még fáj Még fáj, ahogy elmentél, Fájó szívemre ügyet sem vetettél! Hiányod azóta se feledem, Nélküled semmivé lett életem. Kérlek téged istenem, Hozd vissza őt énnekem. Nélküle én senki vagyok, A szívemben bánat rajong. Örül a szenvedésnek, kínnak, A szerelem fájdalmának! Bánat-bánat tűnj el gyorsan, Szerelemnek lángja gyullad, Szívem tele forró tűzzel, Amely mély fájdalmat … Olvass tovább

Szakad az eső Szakad az eső, ázik a mező Tomboló Széll-el, égnek zengésével, Nagy vihar készül, forró szenvedélyjel. Villanó fények, mint égi lények, Játszanak az égben, őrült szenvedéllyel. Embereknek hada rohan szerte széjjel, Most veszik csak észre, mily keveset érnek! Nagyobb Úr náluk a természet, Aki ha akarná, a földről, eltűnne az élet! Ő még … Olvass tovább

Anyák napjára De jó, hogy vagy Édesanya! Minden élet szülőatyja. Akinek nincs, csak az tudja, Milyen, ha már nincsen anya. Óvja, védi a gyermekét, Mindig fogja a kis kezét. Mikor szépen cseperedik, Akkor szíve szomorodik. Rengeteget bántja fia, Nem is tudja mily nagy hiba! Akkor jön rá, csak már későn, Ki az, aki szereti őt! … Olvass tovább