Jolán Szabó Összes megtekintés: 0
Összes megtekintés: 0 3. Kézenfekvő megoldás Barátja hangjából bajt érez Lőrinc – valami nagyon aggasztja Zsombort. Barátságuk még az egyetemről datálódik, amikor egy kollégiumi szobában laktak, a magas, széles vállú, jóképű fiúval, akire, mint légypapírra a rovarok, úgy ragadtak a lányok. Bezzeg őt, a vékony, középmagas fiatalembert üvegnek tekintették és átnéztek rajta. Emiatt egyre félszegebb lett, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 12
Összes megtekintés: 12 1. Gondok Reggel elsírtam magam, amikor a négyéves kisfiam toporzékolva közölte velem, hogy Anya, ma is a Papa vigyen az óvodába, mert vele jókat lehet mulatni. Mintha velem nem lehetne mulatozni! Lassan úgy érzem, kicsúszik lábam alól a talaj, nem csupán a pandémia okán, hanem a családi állapotom miatt. Nem az a gond, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 34
Összes megtekintés: 34 Nyolcvanegy éves koromra az Erzsébet körút egyik legrégebbi épületének harmadik emeletén lévő körfolyosóról nyíló háromszobás lakásom foglya lettem, melynek következtében többnyire az egyetlen utcára néző szobámban tartózkodok, és időnként kinézve az ablakon, meggyőződöm arról, hogy a Covid vírusjárvány hatására sem áll meg az élet. Az enyém sem állt meg, csak megtorpant, mert az … Olvass tovább
Összes megtekintés: 30
Összes megtekintés: 30 Február közepén a terasz falán a hőmérő tizenhat fokot mutat, mintha a telet elűzte volna a tavasz, melytől megbolondult a természet, a kertben rügyet fakasztanak a fák és a virágok, az emberek pedig fejfájásra, szédülésre panaszkodnak. Felborul az évezredek óta bevált rendszer, melyet súlyosbít a Covid vírus járvány, ami miatt az emberek kénytelenek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 36
Összes megtekintés: 36 Megfogta Tél az Ősz kezét, megszorította és nem engedte el, mert szeretetre vágyott, s szerelméért kész volt feláldozni még a hivatását is. Így történt, hogy december közepén napközben plusz tizenhat fokra emelkedett a hőmérséklet. Ez az igazi szerelem, gondolja Lujzika, a harmincas évei közepén járó szép arcú, karcsú postáskisasszony, majd nagy sóhajjal becsomagolja … Olvass tovább
Összes megtekintés: 58
Összes megtekintés: 58 Ingyenélő számkivetett vagyok! Kolonc a társadalom nyakán! Maradjak itthon, legfeljebb akkor hagyjam el a lakásomat, ha a kijelölt időintervallumban elmegyek a boltba vásárolni, miután az emberbarát állam bácsi nem akar éhen halasztani, sőt, hangoztatja, hogy engem akar megóvni a koronavírustól! Olyannyira, hogy nem találkozhatok a szeretteimmel sem, nehogy véletlenül megfertőződjek, mert akkor vihetnek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 44
Összes megtekintés: 44 Középmagas, izmos, vékony, könnyű léptű, szőke, égszínkék szemű leány reggel hatkor a telefonja ébresztésére kiugrik az ágyból, mert hétkor kezdődik az edzése, utána az uszodában találkozik a barátnőjével, Szilvivel, délben elmennek a plázába, ahol megebédelnek és kényelmesen vásárolgatnak este hatig. Élvezi a felnőtt életet, és azt, hogy immár a tizennyolcadik születésnapja óta, azaz … Olvass tovább
Összes megtekintés: 58
Összes megtekintés: 58 A megyei hírlap újságíró gyakornokának homlokán gyöngyözik a veríték. No, nem a harmincöt fokos hőség okán, hanem a nyári uborkaszezon miatt. Az igazi uborka is méregdrága, de legalább tíz kilót ajándékozna belőle annak, aki feldobná neki az eleddig abszolút ismeretlen témát, ami lehetővé tenné számára az oknyomozó újságírói ambíciójának megcsillantását, mert kétségtelenül nagy … Olvass tovább
Összes megtekintés: 51
Összes megtekintés: 51 Gyerekkoromban sokszor hallottam nagyszüleim korosztályához tartozóktól, hogy a jó asszony köténye sok mindent eltakar. Nem értettem, mit jelent, mert csak azt láttam, hogy a kötény alatt az asszonyok fél lábszárig érő ruhát viseltek, a fiatalabbak színes, apró mintásat, az idősebbek szürkét vagy feketét, apró fehér pettyekkel. Az 1960-as évek második felében – amikor … Olvass tovább
Összes megtekintés: 55
Összes megtekintés: 55 Az ötvenéves általános iskolai találkozón hiányzik az osztály egyharmada és már az osztályfőnökük sem lehet velük. Mindössze két tanárukkal találkozhatnak, közülük is az egyik félóra múlva elfoglaltságára hivatkozással magukra hagyja őket. Mindannyian a régi helyükre ülnek, csendben beszélgettek a padtársaikkal, mintha becsengetés után a tanárra várnának. Csakhogy ide már a jelenlévőn kívül más … Olvass tovább
Összes megtekintés: 49
Összes megtekintés: 49 Én még ismertem Bollók Tatát – így hívta mindenki a mokány kis öreget -, aki kedélyes, mindenkivel szót értő ember volt. Nagyon szerette a gyerekeket, s ha tehettük, mi is kerestük vele a kapcsolatot, mert sokat tanulhattunk tőle. Asztalos mester volt, és műhelyébe bárki bevetődhetett, munka közben szívesen beszélgetett vele. Csak akkor komorult … Olvass tovább
Összes megtekintés: 66
Összes megtekintés: 66 Jó ember az uram, Zsiga, eddig nem volt vele semmi bajom. Vallja, hogy a kényelmes és zavartalan élethez elengedhetetlenül szükséges az élet sodrásában lenni, menni a tömeggel, mert az egy arctalan massza, elvegyülhet benne az ember, és még csak észre sem veszik. Tette azt, amit a többiek. Ha loptak a főnökei, ő is … Olvass tovább
Összes megtekintés: 107
Összes megtekintés: 107 Züm-züm… Napok óta fülembe cseng a méhek zümmögő kórusa, mintha talpig védőszerelésbe öltözve pöttöm gyerekként ismét nagyapának segédkeznék a mézpergetésben, csupán az arcomon lévő maszktól könnyebb a lélegzetvételem. Miért nem jön értem nagyanyám? Kimenekíthetne e nem veszélytelen tevékenység alól. Ám, ha nincs méz, nem tud nekem nagy kerek, fahéjillatú mézest sütni, közepén fél … Olvass tovább
Összes megtekintés: 93
Összes megtekintés: 93 A pesti külterületi társasház tenyérnyi kertjében kibújtak a hóvirágok és szerényen, lehajtott fejjel szégyenkeznek korai érkezésük miatt. Február közepén tavaszi az időjárás, pedig még a naptár szerint a téli évszaknak megfelelően hótakaró alatt kellene szunnyadniuk. Fejtetőre állt a világ, gondolja Margaréta, miközben felteszi napszemüvegét, majd nekiindul a kert végében lévő féltetős épülethez, melyet … Olvass tovább
Összes megtekintés: 104
Összes megtekintés: 104 Züm-züm… Napok óta fülembe cseng a méhek zümmögő kórusa, mintha talpig védőszerelésbe öltözve pöttöm gyerekként ismét nagyapának segédkeznék a mézpergetésben, csupán az arcomon lévő maszktól könnyebb a lélegzetvételem. Miért nem jön értem nagyanyám? Kimenekíthetne e nem veszélytelen tevékenység alól. Ám, ha nincs méz, nem tud nekem nagy kerek, fahéjillatú mézest sütni, közepén fél … Olvass tovább
Összes megtekintés: 64
Összes megtekintés: 64 Másnaponta felhúzom a vekkert reggel hatra, mert korán kell kelnem, nem, mintha nyugdíjasként nem lennék időmilliomos, csakhogy akkor hozza Jenő bácsi a szomszéd város pékségéből a még forró kenyeret. Hiába mondja az orvos, hogy kerüljem a fehér kenyeret, inkább rozsost vagy teljes kiőrlésűt fogyasszak, nekem akkor is a kenyér fogalmához kapcsolódik a nagyanyám … Olvass tovább
Összes megtekintés: 41
Összes megtekintés: 41 A fővárosi neves gimnázium negyedik b-és osztályáját szélnek ereszti az igazgató, mintsem helyettesítsen a nap utolsó, osztályfőnöki óráján. Nagyszájú, szinte kezelhetetlenek a kamaszok, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy szinte valamennyien meglehetősen tehetős családban élnek. Nem egy közülük máris saját kocsival jár az iskolába, azzal a természetességgel, ahogyan az igazgató úr reggelente felszáll a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 85
Összes megtekintés: 85 – Rendben van, fiam! Várlak benneteket! Oly könnyű volt kimondani, mert szívből jött és imádom az unokámat. Egy hónapig nálam lesz Danika! Megleszünk mi ketten, a hatéves és a hatvanhat éves, az utolsó éves óvodás és a két éve nyugdíjas férfiember. Elvégre a hatéves is férfiember lesz, ám most csak egy palánta, akit … Olvass tovább
Összes megtekintés: 172
Összes megtekintés: 172 Karácsony másnapján reggel hétkor arra ébred, hogy az ablakpárkányon dobol az eső. Felkel, odamegy az ablakhoz, felhúzza a redőnyt. Valóban borús az ég, valóban esik az eső, akkor pedig nem álmodta, mert ez a valóság. A földeket vastagon beborító hó kellene és legalább mínusz tíz fok, hogy elpusztuljanak kertjében a kártevők. Sajnos, ez … Olvass tovább
Összes megtekintés: 85
Összes megtekintés: 85 Napról napra figyelem, amint lassan pőrére vetkőzik teraszunk előtt az egész nyáron árnyékot adó fiatal diófa, melynek termését még a két kezemen meg tudom számolni. Október végén járunk, mégis napközben akár huszonhat fokra is emelkedik a hőmérséklet. Időnként szél kerekedik, felkapja a földről a száraz faleveleket, s utaztatja, míg erejéből telik, majd leejti … Olvass tovább