Jolán Szabó Összes megtekintés: 48
Összes megtekintés: 48 Ingyenélő számkivetett vagyok! Kolonc a társadalom nyakán! Maradjak itthon, legfeljebb akkor hagyjam el a lakásomat, ha a kijelölt időintervallumban elmegyek a boltba vásárolni, miután az emberbarát állam bácsi nem akar éhen halasztani, sőt, hangoztatja, hogy engem akar megóvni a koronavírustól! Olyannyira, hogy nem találkozhatok a szeretteimmel sem, nehogy véletlenül megfertőződjek, mert akkor vihetnek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 36
Összes megtekintés: 36 Középmagas, izmos, vékony, könnyű léptű, szőke, égszínkék szemű leány reggel hatkor a telefonja ébresztésére kiugrik az ágyból, mert hétkor kezdődik az edzése, utána az uszodában találkozik a barátnőjével, Szilvivel, délben elmennek a plázába, ahol megebédelnek és kényelmesen vásárolgatnak este hatig. Élvezi a felnőtt életet, és azt, hogy immár a tizennyolcadik születésnapja óta, azaz … Olvass tovább
Összes megtekintés: 46
Összes megtekintés: 46 A megyei hírlap újságíró gyakornokának homlokán gyöngyözik a veríték. No, nem a harmincöt fokos hőség okán, hanem a nyári uborkaszezon miatt. Az igazi uborka is méregdrága, de legalább tíz kilót ajándékozna belőle annak, aki feldobná neki az eleddig abszolút ismeretlen témát, ami lehetővé tenné számára az oknyomozó újságírói ambíciójának megcsillantását, mert kétségtelenül nagy … Olvass tovább
Összes megtekintés: 31
Összes megtekintés: 31 Gyerekkoromban sokszor hallottam nagyszüleim korosztályához tartozóktól, hogy a jó asszony köténye sok mindent eltakar. Nem értettem, mit jelent, mert csak azt láttam, hogy a kötény alatt az asszonyok fél lábszárig érő ruhát viseltek, a fiatalabbak színes, apró mintásat, az idősebbek szürkét vagy feketét, apró fehér pettyekkel. Az 1960-as évek második felében – amikor … Olvass tovább
Összes megtekintés: 45
Összes megtekintés: 45 Az ötvenéves általános iskolai találkozón hiányzik az osztály egyharmada és már az osztályfőnökük sem lehet velük. Mindössze két tanárukkal találkozhatnak, közülük is az egyik félóra múlva elfoglaltságára hivatkozással magukra hagyja őket. Mindannyian a régi helyükre ülnek, csendben beszélgettek a padtársaikkal, mintha becsengetés után a tanárra várnának. Csakhogy ide már a jelenlévőn kívül más … Olvass tovább
Összes megtekintés: 39
Összes megtekintés: 39 Én még ismertem Bollók Tatát – így hívta mindenki a mokány kis öreget -, aki kedélyes, mindenkivel szót értő ember volt. Nagyon szerette a gyerekeket, s ha tehettük, mi is kerestük vele a kapcsolatot, mert sokat tanulhattunk tőle. Asztalos mester volt, és műhelyébe bárki bevetődhetett, munka közben szívesen beszélgetett vele. Csak akkor komorult … Olvass tovább
Összes megtekintés: 60
Összes megtekintés: 60 Jó ember az uram, Zsiga, eddig nem volt vele semmi bajom. Vallja, hogy a kényelmes és zavartalan élethez elengedhetetlenül szükséges az élet sodrásában lenni, menni a tömeggel, mert az egy arctalan massza, elvegyülhet benne az ember, és még csak észre sem veszik. Tette azt, amit a többiek. Ha loptak a főnökei, ő is … Olvass tovább
Összes megtekintés: 95
Összes megtekintés: 95 Züm-züm… Napok óta fülembe cseng a méhek zümmögő kórusa, mintha talpig védőszerelésbe öltözve pöttöm gyerekként ismét nagyapának segédkeznék a mézpergetésben, csupán az arcomon lévő maszktól könnyebb a lélegzetvételem. Miért nem jön értem nagyanyám? Kimenekíthetne e nem veszélytelen tevékenység alól. Ám, ha nincs méz, nem tud nekem nagy kerek, fahéjillatú mézest sütni, közepén fél … Olvass tovább
Összes megtekintés: 87
Összes megtekintés: 87 A pesti külterületi társasház tenyérnyi kertjében kibújtak a hóvirágok és szerényen, lehajtott fejjel szégyenkeznek korai érkezésük miatt. Február közepén tavaszi az időjárás, pedig még a naptár szerint a téli évszaknak megfelelően hótakaró alatt kellene szunnyadniuk. Fejtetőre állt a világ, gondolja Margaréta, miközben felteszi napszemüvegét, majd nekiindul a kert végében lévő féltetős épülethez, melyet … Olvass tovább
Összes megtekintés: 88
Összes megtekintés: 88 Züm-züm… Napok óta fülembe cseng a méhek zümmögő kórusa, mintha talpig védőszerelésbe öltözve pöttöm gyerekként ismét nagyapának segédkeznék a mézpergetésben, csupán az arcomon lévő maszktól könnyebb a lélegzetvételem. Miért nem jön értem nagyanyám? Kimenekíthetne e nem veszélytelen tevékenység alól. Ám, ha nincs méz, nem tud nekem nagy kerek, fahéjillatú mézest sütni, közepén fél … Olvass tovább
Összes megtekintés: 56
Összes megtekintés: 56 Másnaponta felhúzom a vekkert reggel hatra, mert korán kell kelnem, nem, mintha nyugdíjasként nem lennék időmilliomos, csakhogy akkor hozza Jenő bácsi a szomszéd város pékségéből a még forró kenyeret. Hiába mondja az orvos, hogy kerüljem a fehér kenyeret, inkább rozsost vagy teljes kiőrlésűt fogyasszak, nekem akkor is a kenyér fogalmához kapcsolódik a nagyanyám … Olvass tovább
Összes megtekintés: 35
Összes megtekintés: 35 A fővárosi neves gimnázium negyedik b-és osztályáját szélnek ereszti az igazgató, mintsem helyettesítsen a nap utolsó, osztályfőnöki óráján. Nagyszájú, szinte kezelhetetlenek a kamaszok, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy szinte valamennyien meglehetősen tehetős családban élnek. Nem egy közülük máris saját kocsival jár az iskolába, azzal a természetességgel, ahogyan az igazgató úr reggelente felszáll a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 79
Összes megtekintés: 79 – Rendben van, fiam! Várlak benneteket! Oly könnyű volt kimondani, mert szívből jött és imádom az unokámat. Egy hónapig nálam lesz Danika! Megleszünk mi ketten, a hatéves és a hatvanhat éves, az utolsó éves óvodás és a két éve nyugdíjas férfiember. Elvégre a hatéves is férfiember lesz, ám most csak egy palánta, akit … Olvass tovább
Összes megtekintés: 156
Összes megtekintés: 156 Karácsony másnapján reggel hétkor arra ébred, hogy az ablakpárkányon dobol az eső. Felkel, odamegy az ablakhoz, felhúzza a redőnyt. Valóban borús az ég, valóban esik az eső, akkor pedig nem álmodta, mert ez a valóság. A földeket vastagon beborító hó kellene és legalább mínusz tíz fok, hogy elpusztuljanak kertjében a kártevők. Sajnos, ez … Olvass tovább
Összes megtekintés: 73
Összes megtekintés: 73 Napról napra figyelem, amint lassan pőrére vetkőzik teraszunk előtt az egész nyáron árnyékot adó fiatal diófa, melynek termését még a két kezemen meg tudom számolni. Október végén járunk, mégis napközben akár huszonhat fokra is emelkedik a hőmérséklet. Időnként szél kerekedik, felkapja a földről a száraz faleveleket, s utaztatja, míg erejéből telik, majd leejti … Olvass tovább
Összes megtekintés: 108
Összes megtekintés: 108 Sohasem gondoltam volna, hogy október harmadik hetében huszonhat fokos a nappali hőmérséklet, és rövid ujjú pólóban mehetek a boltba vásárolni. Üresen húzom magam után a banyamobilt. Kétsaroknyit kényelmesen elsétálok, annyi mozgás kell, mondta a főorvos úr is, amikor egy hete kiengedett a kórházból. Igaz, a súlyfeleslegtől kicsit cammogós a járásom, de ellátom magam … Olvass tovább
Összes megtekintés: 164
Összes megtekintés: 164 MEGJELENT: Szabó Jolán: Útelágazások c. kötete. Három kisregény egy kötetben! 495 oldal, puha, színes borítóval. Borító grafika: Abonyi Ria MEGRENDELHETŐ A SZERZŐNÉL! Szabó Jolán profilja a Holnap Magazinon és elérhetősége: SZABÓ JOLÁN A színesnek tűnő életek mögött sokszor szürke hétköznapok, megtört sorsok lapulnak, amelyek legtöbbször éppen akkor bukkannak elő, amikor senki sem számít … Olvass tovább
Összes megtekintés: 284
Összes megtekintés: 284 Hetven év felett a megszokott életkörülményein már nehezen változtat az ember. Én is így voltam ezzel, ha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja, hogy a fővárosból egy százhúsz kilométernyire lévő falucskába költözöm, akkor bizony kinevetem. A teljes felnőtt koromat a zuglói háromszobás lakásban töltöttem, ahová ifiasszonyként kerültem, a férjem családjához. Később oda születtek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 91
Összes megtekintés: 91 Ebben a sűrű hóesésben semmi kedvem sincs kimozdulni otthonról, pedig muszáj lesz elindulnom mielőbb, hogy még otthon találjam az albérlőimet, átvegyem tőlük a pénzt, amit aztán befizetek a bankszámlámra. Apropó, pénz! Igazán beszállhatna Balázs a háztartási költségekbe, mert a rezsit ugyan kifizeti, de minden mást nekem kell előteremtenem. Tizenöt éves házasságunk alatt ez … Olvass tovább
Összes megtekintés: 119
Összes megtekintés: 119 Az ezernyi színben pompázó falevek egymáshoz simulnak a vastag, sötétbarna, szárazon zörgő avarban, amely nagyokat roppan léptem alatt. Valahol felettem, a magas fák koronái csúcsa körül cikáznak a szülők mellől előre rohanó szélgyerekek, akik képtelenek csendben közlekedni, mintha csúfolódnának velem, hogy hiába igyekszem, úgysem tudok elmenekülni felmenőik elől. Meglásd, könnyedén felkapják előttem a … Olvass tovább