Gaiman neve nem ismeretlen azok számára, akik szeretnek elmerülni a fantasy és a sci-fi világában: olyan nagy sikerű művek szerzője, mint az Amerikai istenek vagy A temető könyve. Számtalan regénye közül azonban egyértelműen kiemelkedik a Csillagpor. Aki rászánja magát az elolvasására, minden idők egyik leghumorosabb és legbájosabb szerelmi történetét veszi kezébe. A helyszín egy kis … Olvass tovább
Sok ígéretes zsaruregény született már, nemzeti és világirodalmi tekintetben egyaránt. Többségük azonban jól megszokott sablont követ: adott a tapasztalt nyomozó uraság, aki kőkeményen odapörköl a bűnözőknek. Vavyan Fable sorozata viszont végre egy kis színt hoz a szürke hétköznapokba. A főhős ezúttal nem egy vasgyúró férfiú, hanem egy húszas évei közepén járó, látszólag törékeny vörös démon. … Olvass tovább
Madách Imre műve nemcsak a magyar irodalomban, hanem világirodalmi távlatokban is egyedülálló. Bár sokáig egyszerű Faust-utánzatnak tartották, a népszerűsége nőttön-nőtt, s talán napjainkban tetőzik igazán. Nem csupán irodalmi műként, de színpadi előadásként is töretlenül megállja a helyét. Én személy szerint gimnáziumi éveim közepén ismerkedtem meg vele. Sok osztálytársam hőzöngött, hogy miért van szükség egy ilyen … Olvass tovább
Nora Roberts hosszú ideje állócsillagként tündököl a romantikus regények egén. Bár számos motívum keveredik műveiben – bűnügyi szál, misztikum – részemről mindig is az „Azúrkék égbolt” marad a kedvenc, a maga pozitív értelemben vett egyszerűségével. Jack Mercy világéletében utálatos, mogorva ember volt, akit épp ezért mindenki igyekezett messzire elkerülni. Kivéve talán azt a három nőt, … Olvass tovább
A mesék az ősidők óta velünk élnek. Bár az évszázadok, sőt ezredek folyamán rengeteget változtak, hiszen alkalmazkodniuk kellett a társadalmi igényekhez, a céljuk megmaradt: mindenki számára érthetően megfogalmazni a legnagyobb igazságokat; egy szimbolikus világba repíteni, azért, hogy könnyebben szembenézhessünk a valós élet problémáival. Valószínűleg az egyik legismertebb és legkedveltebb mese, melyen generációk hosszú sora nőtt … Olvass tovább
„Keresők”. Mindannyiunk számára ismerősen csenghet a kifejezés. Olyan személyekre utal, akik elindulnak az ismeretlenbe, hogy megleljék azt, ami hiányzik /vagy elveszett/ az életükből. A regény fő toposzát is az útkeresés jelenti. Hét embert, hét zátonyra futott életet ismerhetünk meg: a külvilág és legfőképpen az édesanyja elvárásaitól megcsömörlött fotómodellt ; a halálos beteg fiatalembert, aki hátralévő … Olvass tovább
Tudta-e Ön, hogy a japánok 98%-a írástudó? Hallott-e már arról, hogy a japán kisgyermekeknek minden megengedett? Ismerősen cseng Önnek a gaidzsin-fóbia kifejezés? Ha valamennyi kérdésre nemmel felelt, akkor érdemes kézbe vennie Hidasi Judit könyvét. A szerzőnő először 1976-ban járt Japánban, külföldi ösztöndíjasként. Bár az első látogatást és a mű publikálását több mint két évtized választja … Olvass tovább
Az Állatfarm kétségtelenül Orwell leghíresebb regénye az 1984 mellett. A kettő nagyon is szoros kapcsolatban áll egymással: mindkettőt pesszimista hangulat jellemzi. Nem is csoda, hiszen sötét, eltorzult világképet, negatív utópiát tárnak az olvasók elé. A történet – ahogyan a címe is mutatja – egy farmon játszódik. Egy öreg, halálán lévő kandisznó fellelkesíti állattársait: egy szép … Olvass tovább
A világirodalom számos, nagy volumenű disztópiát tart számon, ám Suzanne Collins regénye az utóbbi időben kivívta magának az egyik legelőkelőbb helyet. Nem véletlenül! A történet a távoli jövőben játszódik. A természeti csapások és háborúk miatt az általunk ismert Észak-Amerika megsemmisült, romjaiból pedig kiépítették Panem országát. Panemet 13 körzetre osztották, melyek felett a Kapitólium uralkodik. Az … Olvass tovább
A mű két részre osztható: az első a címben is említett „képtelen” természetrajz, melyben a szerző különböző állatfajokat mutat be sajátos szemszögből, párhuzamot vonva az állatvilág és korának emberi társadalma között. A valóságban létező teremtmények mellett olyan „kuriózumokkal” is szembesít bennünket, mint a „villamos-állat” vagy a „milliomos-állat”. Olyan hasznos dolgokkal tágítja elménket, mint hogy a … Olvass tovább
Első találkozásom Rejtő Jenővel a gimnáziumi éveimhez köthető: az irodalomtanárom ugyanis feladta kötelező olvasmányként a Piszkos Fred, a kapitányt. Már ekkor lenyűgözött az, ahogyan Rejtő ötvözi egymással a humort és a krimit. Nincs ez másképp ennek a regénynek az esetében sem. A szerző mindjárt a bevezetésben egy képtelen helyzetet vázol fel az olvasó előtt, majd … Olvass tovább
Bevallom őszintén, amikor először hallottam a „Füves könyv” kifejezést, arra a következtetésre jutottam, hogy Márai műve nem több egyszerű botanikai kézikönyvnél. Később az interneten utánanéztem a szó etimológiájának, amelynek hála a véleményem varázsütésszerűen megváltozott, és első dolgom volt, hogy beleolvassak a Márai-féle változatba. Nem bántam meg. Az ősi füves könyvek példáját hűen követve Márai … Olvass tovább
A regényt sokan a világirodalom egyik klasszikusaként tartják számon, habár az alapkoncepció meglehetősen egyszerű: adott egy fiatal, tizenéves fiú, Holden Caulfield, akit immáron a negyedik iskolából tanácsolnak el. A könyv az ő történetét meséli el, az eltanácsolásától kezdve követi nyomon három napját, amíg végül egy elmegyógyintézetben köt ki. Végig egyes szám első személyben íródott, hiszen … Olvass tovább
Mindig is szerettem az olyan történeteket, melyek gimnáziumban vagy egyetemen játszódnak, és amelyeken keresztül a mai fiatalok életébe nyerhetünk bepillantást. Sajnos azonban eddig valóban csak amerikai területen találhattunk példát ilyen jellegű művekre. Éppen ezért talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy Leiner Laura regénysorozata igazán korszakalkotó. Köszönheti ezt egyrészről a laza, könnyed cselekményvezetésnek /a sztori … Olvass tovább
Kissé bizonytalanul kezdtem neki a memoár olvasásának, mivel némileg távol áll tőlem a keleti kultúra. A gésákról volt némi fogalmam Japánról szóló dokumentumfilmek révén, ám bevallom, meglehetősen negatív véleménnyel viseltettem irántuk…mostanáig. Sajnos a legtöbb ember könnyűvérű nőknek tartja a gésákat – így voltam ezzel hosszú ideig én is –, akik egy kis pénzért szinte bármire … Olvass tovább