A szertartásaink

Igyál egy jó kávét! Minden változik, az emberek körülöttünk, akik voltak, s nincsenek. A mindennapjainkat kísérték, együtt harcoltunk munkában, családban, jóban rosszban, békében háborúban. Így ment évekig, állandóságban, vagy hömpölygő alakulásban, „morfózisban”, ahogy a folyóként áramló idő megkívánta. De az idő kérlelhetetlen, és mintha előrehaladtában szekvenciálisan gyorsulna, bár nem vagyok jó fizikából. Eltűnnek, akik a … Olvass tovább

Egyik felnőtt, másik kamasz….

Egyik felnőtt, másik kamasz…. Nehéz időszakok váltják egymást a gyermekkorban. Igazán szerencsés az, akinek mind a két szülője jelen van nap mint nap élete ezen szakaszaiban. Mert ugye úgy egészséges a mentális fejlődésünk, ha anyától tanuljuk, kapjuk a női babusgatós szeretgetős, anyás terelgetéseket, míg apától a határozott, magabiztos, bátor és „tökös”helytállási példákat. De mindig csak … Olvass tovább

Új család, új élet, új világ!

Új család, új élet, új világ! A gyerekek felnőnek, kirepülnek, elmennek. Tovább élnek saját családjukban. Már nincs rálátásunk életükre. S jól van ez így. Mert persze akkor is a mi gyerekeink maradnak, de minden találkozásnál valami új ismeretlent fedezünk fel rajtuk. S ez kicsit fáj. Láttuk a mi szüleinket, tudjuk, voltak a nagyszülők is, akik … Olvass tovább

A főnixmadár

A főnixmadár Az élet csupa búcsúzás… Búcsúzunk először a gyerekkorunktól, az óvó néni gondoskodó kezeitől, a rajzoktól, melyeken a Nap mindig a lap felső sarkában, félkörben sárgállott. A salátafőzeléktől, és a homokozóban gyártott sársüteményektől. Kezdődik a búcsúfolyam… Búcsúzunk a kisiskolás élményektől, a tinédzserkori első szerelmektől, a ballagástól, melyet oly sok követ még. Örök búcsúzás, és … Olvass tovább

Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?

Lehet-e jónak (jóságosnak) lenni a mai világban? Nemrégiben olvastam egy verset, melynek címe: Kérdés és Kálnay Adél (1952- ) magyar pedagógus, József Attila-díjas költő, író tollából származik. A vers kezdő és zárósora volt, ami különösen megszólított és elgondolkodtatott. Így hangzik: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban? Mielőtt a kérdés kibontásának neki kezdenénk, olvassuk el a … Olvass tovább

A piros lift

Mindez már régen történt, talán a kilencvenes évek elején. Péntek délután volt, nehéz hét állt mögöttünk. Mi fiatalok voltunk és fel voltunk spannolva. Az obligát buli előszele kellemes izgalommal töltött el mindannyiunkat. Ha jól emlékszem hatan voltunk: Árpi haverom, a régi zenekarából Bandi és Krisztián, meg két új gyerek, akiket csak látásból ismertem. Azt már … Olvass tovább

Átjáró

Azt mondják, hogy engedjük el halottainkat és jobban járunk, ha ezt minél előbb tesszük meg. Igen, biztos így kellene, hogy legyen, de igazán a valóság az, hogy egy közeli hozzátartozót, főleg ha az lényünk másik fele volt, soha nem tudjuk elengedni. Már csak azért sem, mert ha el is engednénk, akkor az eltávozott nem szakad … Olvass tovább

MAGYAR SÍROK A CSENDES ÓCEÁNBAN

MAGYAR SÍROK A CSENDES ÓCEÁNBAN Egy helyen dolgoztunk Palival, én mint csak beosztott, jelentéktelen negyedéves. Palit először első éves koromban láttam az ebédlőben, ő már ötödéves volt akkor. Négy hasonló korú barátjával beszélgettek jó hangulatban, belehallgatni se mertem volna a szövegekbe. Később se váltottunk soha egy szót se, mint később kiderült, ő is csak valami … Olvass tovább

Bohócdoktor: Dr. Lala gyakran jár Fehérgyarmaton

Lala bohóc neve a 80-as és a 90-es években felnőtt gyermekek számára ismerős lehet, ha máshonnan nem is, az egykor nagy sikerű Cigánykerék című gyermekműsorból biztosan, ahol két bohóctársával együtt „bohóckodtak” hat éven át, a Magyar Televízió jóvoltából. Dr. Lala, azaz Balogh László Magyarország egyik leghíresebb bohócdoktora lett az évek alatt. Több évtizede járja már … Olvass tovább

Figyeljetek emberek!

Figyeljetek emberek! Amikor hallod magadban, ott legbelül a hangot, ami olyan tisztán szól, hogy tudod, neked, érted hangzik, akkor fogadd meg tanácsát, mert az lelkedből visszhangzik. Nem véletlenül szól, segíteni akar, mert valószínű amerre éppen tartasz az nem jó irányba halad. Légy bátor és szeresd önmagad, ne engedd, hogy külső zajok elnyomják lélekhangodat. Mindent úgy … Olvass tovább

Kori

Gyors ellenőrzés: fűző rendben, csatok kellően meghúzva, a kerekek rendesen forognak. Nézem a kopást, még nem veszélyes, ráérek megfordítani őket, pár alkalmat biztosan ki fognak bírni. Minden szuper – konstatálom. Óvatosan, az A-oszlopba kapaszkodva kievickélek az autóból és lábra állok. Vagyis pontosabban kerekekre. Hűvös szél csap az arcomba. Süt a nap, az élet szép, és … Olvass tovább

Nehéz téma?

Nehéz téma? Hát nem könnyű. Minap hallottam is ilyen történetet. S mivel sokfélék vagyunk, így ezerféleképpen látjuk az élet nagy dolgait. Ilyen a szerelem is. Ha egy fiatal lány esik szerelembe egy nála jóval idősebb férfival, arra nagyon furcsán néznek. De még arra is, aki élete közepén van és párnak esetleg egy húsz évvel idősebbet … Olvass tovább

MOST BÚCSÚZUNK… BALLAG MÁR A VÉN DIÁK

MOST BÚCSÚZUNK… BALLAG MÁR A VÉN DIÁK „Most búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt.” „Ballag már a vén diák.” „Gaudeamus igitur.” Énekelik a diákok május elején ismét. Eljött az idő, amikor a vén diákoknak menniük kell szeretett középiskolájukból. Elhagyják az alma matert, amelyhez rengeteg élmény kötődik, jó és rossz, kellemes és kellemetlen egyaránt. A … Olvass tovább

Anyák

Anyák Az anyák napja megünneplése egészen az ókori görögökig nyúlik vissza, Magyarországon Petri Pálnénak köszönhetjük, hogy az anyák napját ünneppé nyilvánították, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepek közé. Emlékezzem és felidézzem a számomra felejthetetlen eseményeket, történeteket. Velem vannak, láttom őket, mosolyukat, szemük csillogását, hallom kacajukat, hangjukat. Nagyanyám Vannak, akik emlékezni szoktak, temetőbe … Olvass tovább

AZ ÉLET HORDOZÓI

AZ ÉLET HORDOZÓI Az anyák köszöntésére már sok méltató szó elhangzott, költőink halhatatlan verssorokból fontak gyöngykoszorút. Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntjük. Ez az az ünnep, amelynek fénye nem halványult el az utóbbi években sem. Ilyenkor anyák napján észre kell vennünk, hogy milyen sokat vállaltak, vállalnak értünk, gyermekekért. De ne csak az év egy napján … Olvass tovább

Fíling (Szabadság)

Volt egyszer egy életérzés… hát, az biztos… az volt a javából… Szabadság? Önfeledtség? „Igeeen „Oda mentél, ahova akartál? „Igeeen” Mitől tetted függővé? Az időjárástól? A munkahelyedtől? A családtól? Befolyásolhattad? De be bizony… Jó volt? De milyen jó? Értékelted? Nem igazán… Természetes volt? Hát persze… Tervezhettél? Naná… Tavasszal a nyarat, a tengerpartot, vagy a hegyeket…Télen a … Olvass tovább

Mi lenne ha…?

Felkelünk nap mint nap, tesszük a dolgunkat, sírunk, nevetünk, szeretünk, élünk… és közben sokkolva nézzük mi történik körülöttünk. Csendesen ingatva a fejemet csak annyit kérdeznék csendesen: Mi lenne, ha – megpróbálnánk gondolkodó emberként élni? Mi lenne, ha – az élet pillanatai közül nem csak a rosszakat látnánk meg? Mi lenne, ha – elfelejtenénk azt, hogy … Olvass tovább

Örökké velünk maradnak!

Ezt igazán csak azok értik meg, aki már veszítettek el egy nagyon közeli hozzátartozót. Higgyük el, kedves sorstársaim, akinek hiányzik az a bizonyos kedves személy, hogy ő bizony olyan közel van hozzánk, hogy szinte megérinthetnénk egymást, ha igazán elhinnénk, hogy ő csak egy számunkra láthatatlan helyre került. De van, létezik! Sokszor élem meg az anyukám … Olvass tovább

Itt van Amerika

Itt van Amerika! Ja nem, az ott van. Itt mi vagyunk. Ahogy az utcán sétálok, vénségükben papi-mamifikálódott nyugdíjasok húzzák a banyarollerüket előttem. Lassan én is az leszek, bár nyugdíj nélkül, vagy legalábbis folyton ezzel riogatnak. Kiábrándult fiatalok és öklüket rázó vagy csendben magukban anyázó középkorúak jönnek velem szemben. Eszembe jut, mi voltunk azok, akik ezt … Olvass tovább

Értekezés a bennünket körülvevő világról 1. rész Az idő

Értekezés a bennünket körülvevő világról 1. rész Az idő Az ember a teremtett világ legfejlettebb, gondolkodó, cselekvő összetett organizmusa kényére-kedvére alakítja környezetét, gondolhatunk itt nagymértékű építkezésekre, beruházásokra, – amely a természetből vesz el,- vagy éppen ellentétesen:a már nem hasznosítható területekre vissza telepíti a természetet annak flórájával, faunájával. Ez utóbbi tevékenység általánosan elfogadott bolygónk bármely szegletében. … Olvass tovább