Hallgassunk a lelkiismeretünkre

Sok embernek meg kellene fogadnia azt a bölcs tanácsot, hogy egy időre vonuljon el a csendbe. Mert valóban így van ez, ha adunk magunknak időnként fél óra elmélyült csendet, akkor a befelé figyelés némasága, beszédesen fog társalogni lelkünkkel. Mindig meghalljuk a saját belső hangunkat! Ő a lelkiismeretünk. Persze sokszor nem figyelünk rá és számtalan okkal … Olvass tovább

SÍRKŐ HALIFAXBAN

Októberben lesz 60 éve, hogy ott áll idegenben a sírkő. Az a hír érkezett felőle, hogy már ledózerolták ott a temetőt, a földig egyenlővé téve. Váratlanul bukkant fel a sírkő képe nemrég az interneten. Mégis megőrizték. Aki ott pihen, soha nem került haza azóta, mióta elment otthont találni magának, munkát, nyugalmat, és igazi otthont, ami … Olvass tovább

Ha a fák beszélni tudnának…

saját fotóm: “Ablak”az erdőben…(H. Gy.) Ha a fák beszélni tudnának, de valóban nem tudnak beszélni a fák, vagy csupán a mi fülünk “lusta” a meghallására. A fák, mint függőleges hidak szerteágazó gyökerükkel, égfelé törő lombkoronájukkal a Föld és az Ég megbonthatatlan egységét, tökéletes harmóniáját jelképezik. Földünk legnagyobb termetű élőlényei, az élet zöld szigeteként néha csendes, … Olvass tovább

Meg nem született lelkek

Furcsa ez az élet. Bármit megteszünk, hogy legyen és bármit azért, hogy ne legyen gyermekünk. A gyermek ajándék. Isten áldásként küldi el az embernek, mert így üzen nekünk, hogy megáldja életünket. Megadja nekünk, hogy együtt teremtsünk. Neki a legkedvesebbek a gyermeki lelkek. Bennük van még a mennyország kicsiny darabja. Lenni, valahonnan megszületni ugyanolyan misztérium, mint … Olvass tovább

Lépések a dobóléc körül

Valamikor 2009 őszén kaphattam meg első darts táblámat, és foghattam először darts nyilakat a kezembe, és szinte azonnal egyfajta szerelem lett első dobásra. Hogy milyen pont értéket találtam el? Arra már nem emlékszem, talán jobb is ha nem, de arra pontosan emlékszem, hogy a vázák és az üvegpoharak épségben megúszták. Teltek a napok, hetek, hónapok … Olvass tovább

Halhatatlan lélek

Anya és gyermeke egy eltéphetetlen kötelék. Mindegy, hogy hány gyermeke fonódik össze az anya szívével. Az összes egy aranyfonállal rögzül örökre és elszakíthatatlanul az anya lényéhez. Valójában a távolság sem számít, hiszen egymásból szakadtak ki, így a felnőtt lélek, aki önmagából nevelgette kicsinyét, gondtalanul áramlik s jön-megy gyermeke lelkében. Így mindent tud s megérez. Még … Olvass tovább

Visszatekintés 2020 – Előretekintés 2021…

Kép: Árvai Márta: Téli erdő c. festménye ELŐRETEKINTÉS…. Téli hideg szelek szárnyán új reményekkel Megérkezett egy újabb esztendő kezdete. S vele a zimankós Január, a Fergeteg hava A természet is csendben megpihen. Várakozik megújulásra, feltámadásra. Ó esztendő mit viszel? – hallgass mélyen botlásainkról. Új esztendő mit hozol? – hófehér, tiszta lapot nyiss nekünk. Az Úr … Olvass tovább

A jó tanító!

Én elmondhatom, hogy jó tanárom volt, aki hosszú évekig a lelkivezetőm volt. Mert bár még túl fiatal voltam ahhoz, hogy az élet eléggé megtanítson a lényegre, mégis korán meg tudtam érteni az életképeknek a hátterét. A miértjét és elsősorban a mondanivalóját. (még akkor is ha azt nem osztottam meg a közvetlen környezetemmel, akik tévesen úgy … Olvass tovább

Mindig úgy járunk mint az elődünk?

Mert amikor vége van egy kapcsolatnak, akkor ott valami végleg elszakadt. Hiszen ha el tudjuk engedni egymást azzal a tudattal, hogy többé nem találkozunk, akkor ott, már megjavíthatatlan szakadás keletkezett. Itt a szív már bezár és ebben a kapcsolatban bizony soha többé nem lesz folytatás. Valaki elszakította. A semmiért nem lesz elválás. Ha meghal az … Olvass tovább

Az elmúlásban benne van a jövő!

(anyukám emlékére) Láttam az életet, folyt, mint egy rohanó patak, sok viszontagság és nehézség állta útját, de az élet törvénye ugye a folytonosság? Élt a nehéz s néha boldog állandóságban. Közel volt hozzám. Talán mert bennem látta élete kezdetének fényét és reményét, hogy egyszer még míg él, visszajön az, amit az elején megélt. Hosszú volt … Olvass tovább

Hiányérzet

„Minden a másolat másolatának a másolata” /Harcosok klubja/ Iszok egy koffeinmentes kávét. Majdnem olyan az íze, mint az igazinak és azt mondják nem terheli a szívet. Aztán rágyújtok, vagyis előveszem az elektromos cigarettámat, és boldogan fújom a „füstöt” az égnek. Eszembe jut a tegnapi buli. Egész jól sikerült. Talán négy üveggel is megittam abból az … Olvass tovább

Áldozat

  Érdekes gondolat foglalkoztat, kérdések fogalmazódnak meg bennem újfent, melyek sokunkat érinthetnek, vagy érinthettek. Meddig nyúlhat az önzetlenség, és önfeláldozás, a kötelességtudat, hol lehet, és hol kell meghúzni egy határt? Íratlan szabályok, nincsenek szabályok. Abszolúte szubjektív dolog ez, mindenkinél más és más, és minden eset más és más… Mégis elgondolkodtat, és dilemmákat ébreszt… Adott egy … Olvass tovább

Semmi sem új a nap alatt

(Igazából a homeopátiáról szólnék) Bevezetésül most néhány idézetet mondok, hogy fitogtassam széleskörű műveltségemet. (sic). Egyik maga a cím: “Nihil sub sole novum” szól a Salamon királynak tulajdonított mondás. Azután itt a következő, amit az orvosi felfedezésekkel kapcsolatban használunk: „Már Hippocrates (i. e. 460? -377?) is ismerte…”, vagy az egyiptomiak, vagy a régi görögök, és így … Olvass tovább

Halhatatlan slágerek

Üvölt a zene a rádióból, hallgatjuk munka közben, így kellemesebb. Egyik kollégámnak hirtelen felcsillan a szeme. – Ezt megismerem ez Ozzy! Ugye? – kiáltja jókedvűen, és hevesen ütni kezdi a ritmust. Éppen a Paranoid megy. Még most is aktuális úgy látom. – Tudjátok, hogy ez a sláger már ötven éves? Megdöbbenve néznek rám. – Na … Olvass tovább

Mese-tan

A mesének van egy nagyon bonyolult folyamata, amely az imaginációval áll szoros kapcsolatban. Minden mese a fiktívből indul ki, és a perszonális valósághoz jut el. Először a mesét olvasó tudja, hogy nem reális a szöveg, de megélésekor ez megfordul, és saját realitássá válik.  Maga az olvasó a képzelet világába kerül, egy olyan mintha–valóságba, ahol azt … Olvass tovább

Az oppozíció morfológiája

Az oppozíció és az ellentét bár egymással ekvivalens fogalmaknak tűnnek, mégis kizárják egymást. Az ellentét érzelemből és tudattalan hibából tevődik össze. Míg az oppozíció értelemből és tudattalan hibából áll. Vagyis: az ellentét emocionális, míg az oppozíció racionális természetű. Az ellentét egy viszony, az oppozíció pedig egy állapot. Az ellentét ugyanis érzékenyen kiválasztja azokat az elemeket, … Olvass tovább

Maszkok mögött

Ha lehet, menekülünk… Gondok, problémák, nehézségek, kommunikációs hibák, feszültségek, családi munkahelyi stressz, rivalizálás, féltékenység, szerelmi bánat, kételyek, holnapig is folytathatnám a sort. A mindennapok idegvégződéseket összezúzó malmai rendületlenül őrölnek, küzdünk az életben maradásért, azért hogy ép bőrrel, ép elmével kerüljünk ki az ÉLET küzdőteréről. Új faj születik éppen, a „Homo maszkusz”. Megváltozik a személyiségünk, bebújunk … Olvass tovább

A jelölő elhalasztásának problémája

Egy jól ismert nyelvelméleti paradigma, hogy a jelölő miként viselkedik. Tudattalan értelemben a jelölő egy adott szimbolikus momentum képviselője. A jelölő a tudattalanban vizuális természettel bír. Maga a jelölő önmagára reflektál vissza, amikor egy vektoriális kivetüléssel az árnyék lesz egyfajta eltolódása. Így a vektor fogja irányítani a reakciót. A jelölő elhalasztása időben fog realizálni. Ez … Olvass tovább

A békesség csupán illúzió?

Mindannyian tapasztaltuk már személyes életünkben, ha látszólag rendben mennek is a dolgaink (család, munkahely, egészség stb.) vagyis külsőleg békesség vesz bennünket körül ennek ellenére a lelkünk legmélyén mégis nyugtalankod(hat)unk, nincs teljes, valódi békességünk! Ennek az ellenkezőjét is már többször megfigyelhettük, ha a lelkünkben békesség honol, akkor a külső körülmények sem érintenek meg bennünket annyira mélyen, … Olvass tovább

A kompetenciafejlesztés

A kompetencia képesség és készség egyesítése. A képesség az öröklötten hozott lehetőség, amely gyakorlással készséggé alakítható át. Az ember nem tehet arról, hogy milyen képességei, avagy tehetségei vannak. A képesség arra utal, hogy vannak verbális, vizuális, auditív megformálású lehetőségek, amelyek kibontakoztatásra várnak. A tehetség ellenben konkrét képesség: nem csupán a zene, mint képesség van megadva, … Olvass tovább