ÚGY HAJNALI EGY MÚLT. Kint javában huhogtak az éjjeli baglyok, és én jó szokásomhoz híven, elmélyülten pötyögtettem kedvenc laptopom elnyűtt klaviatúráját. Legújabb Sci-fi kalandregényemen dolgoztam. Sikeres íróembernek mondhattam magam, könyveim magas példányszámban fogytak. És Hollywood sem fukarkodott, ha szóba kerültek a filmes elővételi jogok. Bankszámlám szépen gyarapodott, panaszra nem volt okom, ahogy mondani szokás, volt … Olvass tovább
MINDEN ÉVBEN, OKTÓBER 31-ÉN, Halloween éjszakáján kinyílik a Mennyország és a Pokol kapuja, lehetővé téve az elhunytak szellemeinek, hogy visszatérjenek a földre a szeretteik, leszármazottjaik közé, hogy együtt újra eltölthessenek egy egész estét… Mi élők, még csak bele sem gondolunk, hogy ez nem is midig egyszerű – számukra. Nézzük, mit is mondanak ezen eseményről ők … Olvass tovább
Csak egy pénteki nap volt, semmi egyéb, és ráadásul tizenharmadika. A park terebélyes mohos fái e késői órán védőn ölelték a két apró szürke alakot, akik a padon ülve beszélgetettek. Csak a sárga pökhendi Hold és egy rozoga utcai lámpa loccsantott arcukra némi sápadt fényt. A csillagok felettük flegmán, mindentudón hunyorogtak – több milliárd éves … Olvass tovább
– 406-os számú Maya, jó reggelt! Ideje felkelni. – Maya szeme felpattant a gépi hangra. Begyakorlott mozdulatokkal bújt a papucsába, megigazította az ágyneműt, majd a fürdőszobába vonult. Három perc – ennyi ideje volt letusolni. A vízadagja csupán ezt tette lehetővé. Már rég megtanulta, hogyan lehet a leghatékonyabban megtisztálkodni. Rövid hajat viselt, akárcsak mindenki más: a … Olvass tovább
Abban az időben, amikor törökök serege járta hazánkat, úgy adódott, hogy Göcsejnek vidékére is rátaláltak. Jó lett volna, ha csak járnak, de bizony le is telepedtek. Így leltek rá a kicsi Mukucsfalura ki a nevét a látszatra kedves állatokról kapta. Ha még nem tudnátok mókus régies neve volt a mukucs. Rengeteg mukucs élt a hatalmas … Olvass tovább
Az erdő nagy volt. Senki sem tudta megmondani az ott élők közül, hogy mióta áll a falu közvetlen szomszédságában. Az erdő hozzátartozott a faluhoz, éppúgy, a különös fáival, recsegésével- ropogásaival és a fák leveleinek susogásával, mint a kíváncsiskodó turisták és az állítólagos szellemvadászok. De egyeseknek feltűnt, hogy az erdővel valami nincs rendben. Az erőbe bemerészkedőket … Olvass tovább
Roki bácsi már lassan egy hónapja nem gyógyult. Minden pontot megtanult már a sárguló mennyezeten, némelyiket el is nevezte. Így legalább úgy tűnt mintha nem magában beszélne. Legalább ezerszer lejátszotta már azt a pillanatot amikor kimentek alóla a lábai és elvitte a mentő. Eleinte még reménykedett, de egy mindenre kiterjedő vizsgálat után sem találtak semmit, … Olvass tovább
Merre tovább ebben a furcsa high-tech világban? Sokszor a semmiből jön egy szúrós érzés, nem fájdalom, nem bánat, inkább… felismerés. Hogy ez az egész, ez a rohanás, ez a digitális őrület, egy gigantikus, jól megtervezett illúzió. Nézzetek körül! Mindenképpen nézzetek jól körül! Nem a telefonotokba, nem a képernyőkre, hanem az arcokba, és a szemekbe. Mert … Olvass tovább
Oszkárnak a rendszerváltozásig – hellyel közel –, volt munkája, tehát volt tisztes, rendezett megélhetése, hiszen az ezer-ezerötszáz forint, melyet egy gyár iparegységében negyven esztendőn keresztül eltölteni kényszerült szépen hozott a konyhára, és persze a kötelezően előírt nyugdíjalapba is befizette, amit be kellett, hogy fizessen, mert nagy nagyfőnökei azt kezdték hiresztelni, hogy a nemsokára beköszöntő kilencvenes … Olvass tovább
Mintha Minden annyira egyszerűnek látszódott volna, mintha nem ereztük volna azt a mély fajdalmat s mintha csak egy kepet neztünk volna melyen semmi sem volt felrajzolva. Csak egy kép volt. Egy fekete semmit nem mondó kép, mely oly annyira nyomasztó volt hogy ha egy virag is reá nézett, szirmait hull hajtatta…. S mi mégis néztük. … Olvass tovább
Salánki Anikó: Lánc, angyalos medállal Rendet tett a fiókjában. Az önéletrajzát új dossziéba rakta. Átolvasta, majd kiegészítette az új tanfolyam elvégzésével. A születési helye, pontos ideje, anyja, apja meg az ő neve is törvényesen kitalált. Az igazságot senki nem tudta. Készülődni kezdett, mindig hamarabb ment be, hogy nyugodtan kezdhesse el a munkát. Megfogta a nyakláncán … Olvass tovább
Horváth Szabolcs: Felfelé Józsi bácsi a kedvenc kanapéján ücsörgött péntek délután, amikor negyedik emeleti bejárati ajtajának lakásán kopogtattak. Szerencsére a hallása még nem volt túl romlott a 82 éves kora ellenére, így felállt és lassan az ajtó felé botorkált. – Máris nyitom! Kiáltott hangosan. Kizárta felül, azután alul a zárakat és kinyitotta a bejárati ajtót. … Olvass tovább
A technológiai fejlődés jelentős mértékben megkönnyítette a mindennapokat. A hatméteres cigarettákat szopkodó megkeseredett vénemberek most már a technológiai eszközön is tudják szidni a technológiai eszközöket és a mai fiatalokat, akik amúgy könnyedén csinálhatnak bulvárhírt minden random hétköznapi eseményből, boltban most már nem muszáj fellökni egymást a csirkefarhátért vagy az aktuális kacatokért amiket éppen leakcióztak blackfriday … Olvass tovább
Nemrég voltam odahaza Brassóban, látogatóba a szüleimnél: édesanyámnál, (nevelő) apukámnál, Hajni húgomnál, meg a többi rokonomnál. Szomorú esemény késztetett a hazautazásra: keresztapámnak az elhalálozása és a temetése. Három hónappal az egykori felesége, keresztmamámnak az elhunyta és a temetése után… Mégis szívesen, lelkesen és szeretettel mentem, habár kevésbé mutattam ki mindezt mások előtt. Nem azért, hogy … Olvass tovább
A falu lakói, mindig csak az elhagyatott házként emlegették a falu központjában álló házat. Ki építette, mikor, és hogy egyáltalán lakott ott valaha valaki, senki sem tudta megmondani. Még a település legidősebb lakosai sem. A ház egyszerűen ott volt, létezett, és egyáltalán nem fogott rajta az idő vasfoga. Mintha csak tegnap húzták volna fel a … Olvass tovább
Kora reggel a kertben. Kiültem kávézni. Talán ez az utolsó olyan októberi reggel, ezen az őszön legutoljára, amikor a nap két kézzel szórja adakozó kedvében a meleget. A hajnalban minden olyan különös, tapintható jelenléte van valami földön túlinak. Ilyentájt közel kerül az ég a földhöz, ha kinyújtom kezem az eukaliptuszfa asztal mellől, ahol ülök, könnyűszerrel … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Trick or Treat Tereza nem szeretett éjszaka dolgozni, mert félt a sötéttől. Amikor október 31-én, Halloween éjszakáján lejárt a műszakja, még köszönni is elfelejtett a kolléganőjének, úgy elrohant. Szeretett volna mielőbb hazaérni. Félve lépett be a kihalt és félhomályos utcába, mely a házukhoz vezetett. Egy temetkezési vállalkozó is lakott abban az utcában, … Olvass tovább
Halloween idején az utcát megtölti a nevetés és a gyertyák illata. A házak előtt gyerekek kuporognak a lépcsőn, körülöttük narancsszín héjak és szanaszét gurult magok. Kis kezeikkel komolyan faragják a tököket: ferde szem, vicsorgó száj, vagy épp ügyetlenül mosolygó arc. A nő az ablakon át figyeli őket, ahogy a kés pengéje megcsillan a kora esti … Olvass tovább
A ház, mely csak Halloween idején élt Halloween idején az egész utca más arcot öltött. A házak előtt faragott tökök vigyorogtak a sötétben, az ablakokból pókhálók és csontvázak lógtak, s a gyerekek már napok óta készültek a nagy estére. Maszkokat, ruhákat próbáltak, tervezék minek öltöznek be, és zsákocskát, kosarat kerestek az édesség és cukorka vadászathoz. … Olvass tovább
Valahol a messzi messzi spirituális és evilági lét között, EXITáliában valaki nagyon várja a Halloweent. Ez a valaki Mózes! Aki egy szép napon elindult a telefonjával kezébe, hogy megossza a vörös és fehérbor kínálatát, a social médiával. Ám a sok kóstolás miatt, szegény megbotlott egy fonott kosárban, és nyakát szegte Ennek lassan húsz éve, és … Olvass tovább