Napbomba

A kihallgató szobában két nagydarab csupa izom nyomozó faggat egy vékony csontú, legalább nyolcvanévesnek kinéző öregembert, Doktor Battonyai Róbertet. Aki fekete fehér zebra csíkos öltönyben, fehér keménykalappal a fején, kerek szódásüvegszerű szemüvegével és karján fekete esernyővel ücsörög a központi rendőrség egyik kihallgató helyiségében egy fémasztalhoz bilincselve mindkét kezével, miközben mellényzsebében aranyóra, melynek sárgán csillogó lánca … Olvass tovább

MÁSODIK ESÉLY A VALÓDI BOLDOGSÁGRA

– Tudom, hogy különösebben nem rajongsz a meglepikért, de megvettem… – titokzatoskodott a férfi, miközben a nagyméretű ágyban mellette feküdt élete egyetlen szerelme. Méghozzá totálisan meztelenül, ami miatt a férfi – kicsit tagadta –, rendkívül zavarban érezte magát. – Annyira boldog vagyok melletted édesem… – simult hozzá az egzotikus vonásokkal rendelkező, sportos nő. Titkolni sem … Olvass tovább

Téged várva

…Minden percben Téged vártalak. A körülöttem lüktető világ összes rezdülését úgy értelmeztem, mintha semmit nem tehetnének: át kell adniuk magukat nekem teljesen, mert mindegyikük előfutára lehet csak csodás lényednek. Aztán jöttél, s szívem minden, apró gyümölcse beérett, lédús szerelmet hagyott ajkaidon. Mosolyod apró ráncain időztem el, mint mikor a tóparton bámulom a csodás naplementét. Megfürödtem … Olvass tovább

Lidérclápi rémálom

– Hamarosan éjfél. A természet már rég nyugovóra tért, csupán az éjszakai állatok motoznak Lidércláp környékén. Be, ebbe a túlvilági pokolba nem lép egy se! Se ember, se állat. A ragadozók is messzire elkerülik ezt a helyet! Ahová, a nyughatatlan lelkek járnak a több száz éves mondák és a szóbeszéd szerint. Azazhogy, ez mégsem teljesen … Olvass tovább

A szerelem vadhajtásai

Korunk párkapcsolatai divatosan az interneten szövődnek, amelynek vannak előnyei, de hátrányai is. Nem árt óvatosnak lenni, hiszen aki a „semmiből jön” bármit állíthat magáról. Természetesen a legtöbb ember, nők/férfiak vegyesen, gyakran fiatalítják magukat, letagadnak a súlyukból, és úgy általában „festik magukat”. Ezért van, ami miatt az első pillanatban lelepleződnek, de van olyan tulajdonság, ami hosszú … Olvass tovább

LÁZADÁS LUXUSKIVÁLTSÁGOK ELLEN

Melindát a szülei – hogy úgy fogalmazzunk –, amolyan úrinőnek nevelték. Ez egyben azt is jelentette, hogy példának okáért nem volt szabad szóbaállnia munkás, melós, vagy –adott esetben –, középosztálybeli emberek gyerekeivel. Miután belvárosi nagy patinás, dicső múltra visszatekintő gimnáziumban járt, ahol aztán sikeres emeltszintű érettégit tett természetesen maximális pontszámmal büszkélkedve azonnal megnyiltak előtte az … Olvass tovább

Édesanyám meséje: A mozsár

„Amikor az ember abba a korba ér, hogy van ideje elmerengeni az életén, számtalan régi emléke bukkan fel és maga sem tudja, hogy egyesek miért maradtak meg mások pedig nem. Gyakran nem nagy élményekhez, sorsfordító pillanatokhoz kapcsolódnak, hanem csak egy hangulathoz, vagy egy olyan érzéshez, amelyet meg sem akartunk jegyezni, ami látszólag mindennapi, de valami … Olvass tovább

Làny nagybőrönddel

Fodor Gyöngyi – Lány nagybőrönddel A vonat félelmetes gyorsasággal száguldott a sötét olasz éjszakában, kerekei ritmikusan pattogtak a síneken. Rossella szeretett romantikus történeteket olvasni utazás közben, különösen azokat, amelyek vonatokon játszódnak, és azokat, amelyek megváltoztatják az emberek sorsát. A könyvesboltban beleolvasott Danielle Steel egyik regényébe, és úgy gondolta, ez ideális könyv egy utazáshoz. A vonat … Olvass tovább

A Papa pipája

A pipázás, kisfiam, az egy szent dolog, mondta a nagyapám, az adja meg a férfiember tartását. Még a nagyanyád is békén hagy, ha pipázok. A bodorodó pipafüstben tisztábban látom a világot! Ember lett belőled, megnősültél, ezért neked adom a legkedvesebb rózsafagyökér pipámat. A Papa pipája harminc éve érintetlenül szunnyadt mahagóni dobozában, egyetlen saját tulajdonomként, mert … Olvass tovább

Úttörők

B-57-es, hétköznapi nevén Gábor tizenkét órája alszik. Most kelt és a kávéját már lefőzte. Egy gőzölgő csészével a kezében nézte jelenlegi élettársát, aki valójában egy Android. Nincs vele semmi gondja sem, viszont nagyon szeretne már egy hús vér nővel is együtt lenni. Hosszan belekortyolt az éltető fekete lébe, ami valójában sohasem látott sem termőföldet, sem … Olvass tovább

TALÁLKOZÁS-SZIKRÁK, ÉLETBÖLCSESSÉGEK

Sohasem tanultam meg igazán boldogan, és önfeledtem örülni az örömöknek, vagy a boldogságnak, hiszen a tartós, és stabil önbizalommal – kivétel nélkül –, mindig is hadilábon álltam. Nyaranta talán az volt a legrosszabb, hogy férfias félszeg, már-már tartósan kisstílű, velejéig szánalmas gátlásaim gyakorlatilag minden szempontból megakadályoztak benne, hogy teszem azt félmeztelenre, bermudanadrágra vetkőzhessek, hogy a … Olvass tovább

AMIKOR AZ ABLAK NEM CSAK A HUZATTÓL ESIK KI

Előhang: Örömömre szolgál, hogy bemutathatom nektek, MIA első önálló alkotását, amit az Én memória-megőrzési bénázásom hívott életre. Hja kérem az vesse rám az első követ, aki az én tudásom mellett képes átállítani a Windows bikkfanyelvezetű ingyom-bigyom micsodáit. ——————————————————————————————————— MIA Krokija: AMIKOR AZ ABLAK NEM CSAK A HUZATTÓL ESIK KI Minden egy ártatlan beszélgetéssel indult Miával. … Olvass tovább

Téli hétvégék

Téli hétvégék Vasárnap van, a Ribiszke utcai ház ablakán besüt a Nap, december 28-án, amikor a Kamillák névnapja van. Bámul ki a szobája ablakán, a Ribiszke utca lakója a rámosolygó napsugárra és eszébe jutnak, mikor ment mindig az ételosztásra. Az elején nagyon de nagyon hitte, végre valóban hasznos, értelmes, kézzel fogható, látható, érzékelhető jót cselekszik. … Olvass tovább

MINDEN RAJTUNK MÚLIK

MINDEN RAJTUNK MÚLIK 1. Nem akkor kezdődött, amikor megszólították egymást. Hanem jóval előtte, abban a különös, hangtalan térben, ahol az ember még nem tudja, hogy amit érez, az sors. Csak azt, hogy megmagyarázhatatlan. A nő egy idegen helyen állt, mégis úgy lépett be, mintha visszatérne. Nem keresett semmit. Nem várt senkit. Csak belépett – és … Olvass tovább

Utolsó esély

Lassan sétáltam a délutáni hóesésben. Az óváros szűk utcácskáin keresztülvágva közelítettem kedvenc helyem felé. A hópelyhek lassan táncolva hullottak az utcai lámpák és üzletek fényeiben. A világításban egy-egy pillanatra megcsillant a hópihék apró kristályteste. A járókelők élvezték a tél csodáját – nevetgélve, andalogva sétáltak az utcákon. Befordultam a Hotel Marine patinás épületének sarkán egy kis … Olvass tovább

Moira Harper visszavág

A KAPITAL BANK ÉPÜLETE tizenegy emeletnyi üveg-és alumíniumtorony, ami olyan hivalkodóan magasodik Santa Monica fölé a szürkére aszfaltozott Nyugati Hetedik utcában, mintha csak az övé lenne egész Los Angeles. Csodás, napsütötte délelőtt van és úgy tíz óra körül járhat az idő, mikor Moira Harper kilép a bank főbejáratán. A nyolcvanas éveit taposó pöttömke öregasszony hófehér … Olvass tovább

A lakótárs

A jól fizetett spanyol tolmácsként dolgozó Anna rádöbbent, hogy úgy tekintenek rá, mintha a tárgyaló berendezéséhez tartozó beszélő gép lenne, amit kényükre, kedvükre bármikor igénybe vehetnek. Hektikus időbeosztása miatt lassan lemorzsolódott a baráti köre is. A négy nyelven beszélő, egyetemet végzett, magas, csinos lány változtatni akart az életén, melyre akkor került sor, amikor bátyja megajándékozta … Olvass tovább

Fenyőág a sarokban

Fenyőág a sarokban Gyermekkorom nem telt el karácsonyfa állítás nélkül. Még a II. Világháború legzivatarosabb éveiben is mindig sikerült szüleimnek beszerezni, feldíszíteni és alája ajándékokat csempészni. Később sem volt ez másképp. Elmondom egyik nagyon fájó, de meghatóan szép Karácsonyomat. Nem volt módunk a piacon fát venni, s ezért a Körös parton, egy kertből törtem le … Olvass tovább

Az Isteni egyenlet

Az amerikai izomautó motorja felhördült, mikor félkeresztben szinte úszva az aszfalton becsúszik egy kétszer hatsávos kereszteződésbe, hogy elkerülje az ütközést, a lezárt úton lévő Police feliratú keresztben álló, a tovább haladást lehetetlené tévő autókkal. Lívia kétségbe esve nézet a mostanra már halott férjére, majd a hátul alaposan bekötött kisfiára, majd a szélvédő golyók ütötte lyukaira … Olvass tovább

Hentespult

Kasnyik Hédi: Hentespult Nem tudom mozgatni semmimet. Egy helyben fekszek, és épp hogy a szememmel ide-oda pislogok. Hangokat hallok. Rádiót, ajtócsapódást, lépteket, „mit adhatok?” Mondatot. Szóval ilyen a menny. Vagy ez sokkal inkább a pokol? Valaki megszólít a jobb oldalamról. -Nem tudod, hogy hol vagyunk? -Nem, én is ezt próbálom kitalálni. -Felelek, miközben szemügyre veszem … Olvass tovább