Friselle

Fodor Gyöngyi – Friselle A napokban egyik este “friselle” volt a vacsora. Nyáron, nagy melegben, amikor az ember lányának nincs kedve főzni, gyors és kiváló eledel. Eszembe jutott az első találkozásom vele, mely sok évvel ezelőtt történt. Szombat-vasárnaponként egy római szállodában dolgoztam: reggeliztettem, utána a szobákat takarítottam. Tizennégy fürdőszobás szobám volt az első emeleten és … Olvass tovább

Rossz nap

Hangosan kopogtatta az augusztusi eső az ablakpárkányt. Géza fotelében ült, s unottan kapcsolgatta a tévét. Többször végig pörgette a csatornákat, de nem talált semmi szórakoztatót. Végül megunta és kikapcsolta. Hátradőlt a fotelban, lehunyta szemeit, hallgatta az eső ritmikus kopogását. Már majdnem elszunyókált amikor csöngettek. Hosszú csengő volt. Olyan illetlen. Arcát dörzsölgette, hogy kiszabaduljon az álom … Olvass tovább

A százötven éves nő

A százötven éves nő Egykor élt a világtól elzárva egy rút boszorkány, akiről azt mondták az őt ismerők, hogy az öreg istennél is idősebb. Százötven esztendeje szennyezte létével ezt a földet, de nem volt ám mindig ilyen magányos. Ezt az időt annak köszönhette Lucia, hogy találkozott egy férfival, még amikor a mostani életkorát megfelezte és … Olvass tovább

Ki az okos?

A közmondás szerint: „okos enged, szamár szenved.” Vajon miért enged az okos? Hiszen, vesztesként kerül ki a harcból, vitából. Talán azért, mert számára fontosabb a békesség, a nyugalom, a boldogság. Az önazonosságát nem a másik ember határozza meg. Nem attól valaki, hogy ezt X vagy Y elismeri. Tudja, hogy hol a helye és mikor meddig … Olvass tovább

Kinek inge, az vegye magára

Kinek inge, az vegye magára A halálnak csak ahhoz legyen köze, ami az övé! Ha az én valóságom a hiteles, melyet amúgy magam gyártok (szubjektív idealizmus?), annak nem lehet vége; de ha ami „körülvesz”, ami úgymond originális, arról hihető hogy egyszer vége szakad. Ha a mindenséget csak úgy gyártom magamnak, nem lehetek halottja az objektív … Olvass tovább

Vonatok jönnek, vonatok mennek…

Vonatok jönnek, vonatok mennek… Az utóbbi időben meggyűlik a bajom a vonatozással. Az az igazság, hogy csak nagyon ritkán és alapos indokkal szállok vonatra, akkor, ha nincs más mód és nagyon muszáj. Évekkel ezelőtt volt már egy ominózus kalandom a szárszói vonalon, meg is örökítettem akkori élményeimet, de nem mehetek el szó nélkül a mostani, … Olvass tovább

ANYÁM KERTJE

ANYÁM KERTJE Ha sok gond fáraszt, anyám kertjére gondolok. Ott szeretnék pihenni, ami sajnos, már lehetetlen. Ahogy bementünk a kapun, ott látszottak a spirea bokrok a kert szélén, a szomszéd ház oldala mellett, a fehér virágok szegélyezték a kert bal oldalát a magas fák alatt. Apám rendelőjének várószobája előtt állt a díszszilvafa, mellette rózsabokrok. Tovább … Olvass tovább

Június 19-22

1. -Világot járó regisztrált regiszterekben feltüntetett, feltüntetve látható a lét tantervi része! Elhíresült nemzeti díszoszlopokra,kitűzötten válogatva felkent kenetek! Ókori látleleti ténye! Tények! Vázolt alanyok! Vázlati vázlatok! Csontok!,pontozott vonala, összeköthető a váz vázlati rajzainak képe! Díszítő értelmek! Elveszett érzelmek! Eltitkolt léti életek!,tekerten feltekeredett ókori vesztőhelyre száműzött lelkek! Történelmi eshetőségek közt választott, kimért „ÉN „történetek! 2. -Működő … Olvass tovább

Apám napja

Sült szalonna illatra ébredtem. Azt hittem csak álmodom. Anyám is érezte arcán fintor jelent meg. De nem sokat törődött vele. Megfordult az ágyon a fal felé. Felkeltem és szemeimet dörzsölgetve az ínycsiklandó illatok forrásához közeledtem. Az az a konyhába. Atyám állt a tűzhely előtt köntösben. Épp tojásokat tört fel amiket a serpenyőbe ejtett. Szép kis … Olvass tovább

A teniszoktató

A teniszoktató Mivel Owen a szülői támogatásra nem számíthatott, és elég kevés törődést kapott az anyjától, aki éreztette vele, hogy ő csak egy kolonc a nyakán, így szépen lassan kialakult benne ez az érzés, és magányos farkasként kell neki boldogulni az élet rengetegében. Zárkózott lett, és olyan érzés kezdte hatalmába keríteni, mintha egy másik én … Olvass tovább

A hála és köszönet nektek jár

Én is úgy szeretnék elvegyülni a nép között, mint bárki más. Ez sajnos lehetetlen, mert tolókocsis mozgássérült vagyok. Körülbelül tíz éve buszozom, azóta szaporodtak el az akadálymentes buszok Magyarországon. Az első tíz évben tényleg élveztem a “távolságin” utazni. Elejétől kezdve pozitívan álltak a dologhoz, tudták mit kell tenni. Eleve ha megálltak, megdöntötték a buszt, hátrajöttek … Olvass tovább

Egy bolond százat csinál

„Egy bolond százat csinál jelentése. Arra az esetre mondjuk ezt a közmondást, amikor bolondos, különc, furcsa ember követőkre talál. Magatartását, öltözködését, vagy egyéb dolgait mások is utánozni kezdik. Főképp akkor használatos, ha valami butaság talál követőkre.”(Idézet: Szólások.hu.) Valamikor nem gondoltam, hogy ez a mondás igaz, inkább viccnek tartottam. Fel kellett nőjek ahhoz, hogy megtapasztaljam, ez … Olvass tovább

Családban marad

Családban marad Ahol mindenki polgárőr Van egy család Székesfehérváron, ahol mindenki polgárőr: nagyapa, apa, anya és a gyerekek is. Paál Andrea, a Székesfehérvári Városi Polgárőrség titkára és szolgálatvezetője igazán büszke lehet a családjára. Ugyanis elmondhatja, hogy az egész familiája tagja a megyeszékhely meghatározó polgárőr egyesületének. Ő 2002 óta tagja az önkéntes bűnmegelőzési szervezetnek. Élettársa, Kiss … Olvass tovább

Június 15-19

1. -A látogató bohóc nagyság! Az átutazó vak vándor! A testesítő lét életeiben a szórakoztató balettáncos brigádok! Hintalovas nemzedék! Szív szívében, kést forgató, hősi, álarcos végmesék! Értelmi szerkezetben, font fonatokkal, fondorlatosan tekert, csavart nézeti elvekkel! Vándorló tételek, élettelen HIT és tantervek! Kit áldoz fel a SZENT HIT értelme?,s kit emel fel a magasságot nem nézve?! … Olvass tovább

Felébredek

Felébredek A lámpából résnyi idegenség vakul belém. Álmom balzsamát sápadt szikrák perzselik. Semmisülnek a még mit sem sejtő éji képzelgések. Kirándulásaim a gyermekkorba, a hópihe arcokra merészelt puszik, a Csobánc feletti véghetlen egek, és régvolt asszonyaim öle. Tétován meg-megpihenek a festményeken. Kinyújtózva magamból az álombéli csavargót, belesüppedek a képkeretek mélységeibe. Ott ténfergek a híveit szárnya … Olvass tovább

Mese Gorkáról

Mese Gorkáról Zöld erdő mélyén fent a magas fákon a madarak már tavaszt énekeltek.Mérges lett Barna bunda,mert a zsivaj felébresztette,brummogott nagyokat és szedte a mancsát barlangjából kilépett.Korgott gyomra, éhes volt hiszen egész télen éhezett.Kilépve meglepődött,sőt majdnem megijedt.Fényesen sütött a nap,a hóban egy másik bunda rá nézett.Tovább nem nézegette,barlangjába vissza kullogott. Holló anyó odaszólt párjának: – … Olvass tovább

Rekviem

Rekviem Az égből kék szalagot ollózó útmenti jegenyesor Edericstől Szigligetig felprédáltatott! Bennem karácsonyfáját visszasirató, árvult szobát vizionál. Húsz év előtt, mikor elérkezett az allé „vízkeresztje”, a motorfűrészek nem csak beléjük, de elevenembe is vágtak. Fájt, mint fehér bottal barátkozónak a szürkén araszoló sötétség. Pilláim falatkáit elrabolták! Illat nélküli tavasz, legelő nélküli nyáj, íztelen bőségtál, fásultság, … Olvass tovább

Töretlen munkáját missziónak tekinti

Megalapította a sérült embereknek szóló, Megszólalok című, irodalmi magazinját Nagyon kevés törekvő, s elszánt embert ismerek. Azonban biztosan állíthatom, hogy Nagy Vendelnél törekvőbb s elszántabb nincsen. Tudni kell róla, hogy sajnos cukorbetegsége által megvakult. Így az élete teljesen megváltozott, a korábbi megszokott mozgalmas mindennapjait teljesen felkellett adnia. Pár szó erejéig visszatérek, fiatal éveire. Amiről ha … Olvass tovább

A testvér

Mivel viszonylag ritkák az ikerszülések, többnyire egy gyermek születik egyszerre. Jó esetben ő a család szeme fénye, mondhatni körülötte forog a világ. Aztán történik valami, ami nem más, mint hogy testvérke születik. Ezen tényt már önmagában is meg kell emészteni, hiszen új, eddig ismeretlen helyzettel találja magát szemben a trónörökös vagy a hercegkisasszony. A fogadtatás … Olvass tovább

Változnak az idők!

Változnak az idők! „Tempora mutantur et nos mutamue in illis” – „Változnak az idők, változnak az emberek” – tartja a latin közmondás. Igen, változnak az idők, változnak a szokások. Változik a hajviselet, a divatirányzatok, a sminkelési trendek, az irodalmi ízlések, zenei stílusok, a világ szakadatlan változásból áll. A tegnap még menő cuccokon ma már mosolygunk, … Olvass tovább