Készülődők, hamarosan kezdődik a meló. Rutinos mozdulatokkal szétszedem, majd összerakom, majd újra szétszedem és újra összerakom. Az órám világító számlapjára nézek, húsz másodperc. Egyre jobb, az évek meg a rutin. Felnevetek. Szeretem a munkám, és az mondják jó is vagyok benne. Talán az egyik legjobb, a szakmában és ráadásul remekül fizet. És ami a legszebb … Olvass tovább
A lövészárokban A levél mellett a boríték egy fényképet is rejtett. Péter nézte egy darabig, majd megfordította. A kép hátulján egy évszámot olvashatott:1940. A lövészárokban Péter a nedves homokfalnak vetette a hátát, még egyszer a levélre pillantott. Hüvelykujjával végigsimított a mosolygó női alakot ábrázoló képen. Lehunyta szemét, mély, reszkető sóhaj szakadt föl tüdejéből. Vészjósan hallgatott … Olvass tovább
Az évszakok körforgása halad pedig néha szívesen megállítanánk. Többször mondjuk, nem szeretem a telet, mert olyan hideg, csúszós és szürke. Az ősz se járt jobban. Mondhatnám, rossz a PR-juk, nem megfelelő a marketingjük. Láttunk már ilyent. Hiába az ősz bemutatta színkavalkád, érezzük benne az elmúlást, valamilyen szomorú véglegességet. Pedig az ősz után jön a tél, … Olvass tovább
Károly és Emma már több mint negyven éve élnek együtt, fiatalon szerettek egymásba. Átéltek nehéz időket és szép pillanatokat is, közösen építették fel szeretett otthonukat. Egyik gyermekük elvesztése majdnem összetörte őket, Emma teljesen összeomlott, de Károly végig mellette állt, erőt adva neki. A szeretet erejével túlélték a legnagyobb fájdalmat is. Hálából Károly meglepetésként egy hetet … Olvass tovább
Pál-völgyi Pál Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy vidám óriás, aki birkákat legeltetett a vadregényes budai hegyek között. Amikor még kicsi, három méteres legényke volt, édesapja rábízta az állatok gondozását, és a körtefák magasan növő gyümölcsének leszedését is. Később, ahogyan teltek az évek, az ifjú egészen megemberesedett. Ha kihúzta magát, a földtől a … Olvass tovább
Az ázsiai férfi már kora hajnalban igyekezett minden szükséges, eladásra szánt holmit precíz alapossággal kirakodni aprócska, háromkerekű furgonából, mellyel az egyik közkedvelt, és zsúfolt pályaudvar mellett parkolt le, hiszen itt mindig nagy tömeg szokott lenni, és biztosan tudhatta, hogy lesz bőségesen megrendelése. A legtöbb ember – általában -, a hajnali órák környékén ment serénykedve dolgozni, … Olvass tovább
Jánosi Péter Prológus, avagy mi is a szerelem? Bizonyára mások is megtapasztalták, hogy életünk késői szakaszában egyre többet gondolunk az elmúlt fiatalságunkra, életünk szebb, izgalmasabb eseményeire, vagyis a sorsfordulatainkra. Visszaemlékezve, a rossz, fájdalmas emlékeket is megszelídülve éljük át. Már nem érzünk gyűlöletet, nem haragszunk azokra, akik annak idején fájdalmat, bosszúságot okoztak. Újra, és újra átértékelünk … Olvass tovább
A vágy… Nagyon sokan vagyunk, akik békében éltünk a mai napig. Nem mindenki tudja személyesen, hogy mit jelent egyik napról a másikra, egyik percről a másikra mindent elveszíteni. Menteni a menthetőt, menteni a saját életét. Talán semmi sincs olyan fontos az ember életében, mint a béke. Sok költő írt már a háborúról, mégis a legfontosabb … Olvass tovább
Varga Katalin: Sok műtétem volt már Sosem éreztem tragikusnak a műtéteimet. Valahogyan mindíg elvarázsoltam az orvosokat. Hat évesen vették ki a mandulámat. Az operáló doktort gorombának tartotta mindenki. Engem az ölébe vett, úgy vizsgalt meg műtét előtt. Aztán tizenhét évesen ráestem a bal térdemre. Egyik napról a másikra lábra nem tudtam állni. Sopronban Csont-Tbc-re gyanakodtak. … Olvass tovább
Búcsú Morzsától Hát elmentél, drága jó kutyám, szeretett Morzsikám. Nagyon fáj! Most találtam Rád a tuja alatt. Ez alá sohasem feküdtél, mindig a másik alatt heverésztél. Az utolsó pihenésre ezt választottad. Álmodban érhetett a halál. Vigasztal, hogy aludni készültél, akkor szoktál így oldalra fordulva szundikálni. Lábaid szépen kinyújtva, csak az egyiket hajlítottad picit be. A … Olvass tovább
Ez a hely a körúton zajló autós vérkeringés mellékágaként kissé bedugulva, kissé elmeszesedve, de élt az Osváth utca rejtekén, a hetedik kerület közepén. A Lenin körúttal párhuzamos, egyirányú utca mindig teherkocsikkal zsúfolt terület volt. Szemben vele az Atheneum nyomda papírszállítmányai gördültek a pincék biztonságába, a Kulacs étterembe pedig ásványvizek és borok csúsztak lefelé, barna, vastag … Olvass tovább
A Nyár fiatalos ruganyossággal meghajolt az örökifjú Tavasz kisasszony előtt megköszönve munkáját egy kézcsókkal és átvette az évszakok jogarát. Mostantól az ő ideje jött el. Június eleji esőkben megfürösztötte a világot, felfrissítve növényt, állatot és az embert is. Mondhatni kimosta a levegőt, hogy könnyebben lélegezzen a világ. Tiszta tüdővel fogadhassuk a nyár hevét. Élvezhessük melegét, … Olvass tovább
A nyár hirtelen érkezett a hegyek közé, a Nap ragyogott az égen, és meleg sugaraival aranyszínű fénybe vonva festette a tájat. A zöldellő rétek tele voltak virágokkal, a fák friss levelei pedig suttogva meséltek a szellőnek. A Kék-hegyek között egy kis tisztás terült el, ahol az ég kékjével és a föld zöldjével csodás kontrasztban találkozott. … Olvass tovább
,,A francba, a jó büdős francba!” – mérgelődött már a kora hajnali órák környékén, amikor a nap is csupán csak épek hogy kidugta bimbózó sugarait. Kora őszre járt az idő, mégis az ember szinte már kicsit vacogva megérezhette, hogy a hidegebb évszak sem fog olyan sokat váratni magára. Még egy utolsó igazítás a makulátlan bíborbordó, … Olvass tovább
Mester és tanítványai Kiállítás a székesfehérvári Árpád Fürdő galériájában Az Ősfehérvár Alkotóközösség (ŐsfAlköz) szeptember 2-án jelentős kiállítást rendezett az Árpád Fürdő galériájában. Ezúttal a Budapesten immár 65 éve működő Kesztyűs Ferenc Nemzetközi Képzőművészeti Iskola és Alkotó Műhely mutatkozott be alkotásaikkal az ősi Alba Regiaban. Sipos Mari, az ŐsfAlköz elnöke köszöntötte a kiállító alkotókat és a … Olvass tovább
Varga Katalin: Stefanó Hét éve ismertem meg egy chates oldalon. Messengeren ismerősöm lett. Skyp-on társagolgtunk barátként. Olaszországban Toscánában lakott, hegyi faluban. Édesanyja magyar volt. Így nem volt gond a kommunikációval sem. Skyp-on látott élőképeken, húgát is láttam, akivel élt. Egy régi iskolaépületben laktak. Ők tették, úgy, ahogy lehetett lakhatóvá. Tisztaság volt. De a falak a … Olvass tovább
Kora délután volt. Hétvége. A kocsik hosszú sorokban kígyóztak Pestről kifelé. Gábor épp Budakeszi irányába haladt volna, de csak állt az autóval a dugóban. Bekapcsolta a rádiót. Remek zene kavargott elő, ami megrezegtette az ablakokat. Gábor visszagondolt a délelőttre. Néhány órán át kerti földet kapált a szüleinél. Mikor elfáradt, illatos teával kínálták. Vízhajtó, csodás csalánteával. … Olvass tovább
Kilenc évvel ezelőtt történt. Örömhír, barátnőm kisbabájának megszületése várt, azonnal megláttam, ahogy beléptem az internetre, pedig… Pedig elvileg nem ezért jöttem az oldalra… hanem a másik öröm miatt, ami ez: Alig 20 perce ment el a postás. Egy ajánlott levél, meg egy másik… A lényeg a másikon van. Feladó helyén csak ennyi volt: “MEGLEPETÉS” – … Olvass tovább
Velejéig unalmas, leterheltnek ígérkezett ez a nappali műszakos nap is. A középkorú, éppen csak negyvenéves, nőtlen férfi precízen hajnali fél négy felé ébredt, és az első gondolata az volt, hogy eddig miért nem sikeredett olyan imádnivaló, és tüneményes barátnőt kifognia szánalmas, mihaszna életében, aki – a változatosság kedvéért -, nem a pénzére utazik?! ,,Talán csak … Olvass tovább
Extra nagy élmény Egy ilyen történelmi (ami a Marco Rossi érát illeti) vereség után, nem fogalmazhatok én sem, csak önkritikusan és keményen. A szövetségi kapitány, a játékosok, és a stáb összes tagja nevében és helyében szégyellve magam. Tudva, hogy magyarázat majd biztos születik pár, de ezekkel ugyan, ki lenne kisegítve? Akármi is történjen és történik … Olvass tovább