Felhívlak telefonon! A negyedik kísérletre fel is veszed. Megbeszélünk egy randit. – Nyolc órakor a Hóvirágban? S én ízléstelen mély hangon azt mondom: – Igen, hét órakor a Hóvirágban! Késni fogsz, és mégis hamarabb érkezel, de az a Vonat, amivel el szerettünk volna utazni a Halhatatlanságba, már nem indul. Leülsz mellém és én megkérdezem: – … Olvass tovább
Louis már betöltötte a tizenhármat és utolsó évet járta általános iskolájában, amikor családja szétesett. Az utóbbi időben szülei sokat veszekedtek. Húga hatodik osztályba járt, kitűnő tanuló volt végig. Louist inkább gyakorlatias dolgok kötötték le, az édesapjával sokat vitorláztak. Elhatározta, hogy hajóépítő lesz. Egyszerűen imádta, ahogyan szélben dagadtak a fehér vitorlák és szelték hajójukkal a tenger … Olvass tovább
A férfi nem sietett. Ez is olyan nap, mint a többi. Óvatos léptei magabiztosan vitték a földúton. Hazamegy. Várja az otthon. A hajnali derengésben úgy tűnt, semmi sem lehet rossz, mert a fény minden gonoszt kiűz a világból. Kifordult a fűzfasor mellől majd átlépett egy nagyobb követ és meglátta a tanyát. A házat. Az apró … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A boldogság vágányai Az autó gyorsan száguldott a tiszta, hideg éjszakában, a fényszórók kardként hasítottak át a sötéten, számtalan apró legyet vonzott az erős fény, és végső ölelésben tapadtak az autó elejére. Sandro komor volt, vonásai merevek , igyekezett uralkodni magán. Leginkább ordtani akart attól a pillanattól kezdve, amikor egy rendőr felhívta … Olvass tovább
A csaj dögös volt. Barna, hullámos haj, érzéki száj, formás popsi és lábak. Látszott, be van indulva, dugni akart, ehhez nem fért semmi kétség. Igaz, kellett volna még foglalkozni vele, de a magas, álmodozó szemű fiú nem volt ráhangolódva a dologra, őt akkortájt csak egyvalami érdekelte igazán: a zene. Egyszer egy régi, közös ismerősünk azt … Olvass tovább
Jártó Róza Hemendex Nagyot fognak csalódni azon olvasóim, akik most és itt egy csodás receptet akarnak látni. Sőt! Se tojásról, se sonkáról, de még evésről se lesz szó. Sima szimplán a hemendex, vagy angolosan, Ham and eggs-ről lesz szó, a szóról. Ezzel a szóval még az 1980-es évek közepe táján találkoztam, illetve akkor hallottam először. … Olvass tovább
Tizennyolcéves korára egyszer csak abbamaradt a kellemetlen, és rendkívül megalázó vizelési kényszere. Addig – jobbára -, anyja, és nagyanyja ment el, hogy nedvességet bent tartó, extra nagy pelenkákból kiadósan bevásároljanak, mert erre biztos, ami biztos szükség volt, hiszen a szomorkás, alapvetően magába fordulásra, elmélkedésre hajlamos kamasz fiú kicsit mindig is úgy érezhette magát szerető családja … Olvass tovább
Egy idős hölgy ismerősöm még a télen befizetett egy szállodába, ahol július hónapban kívánt három napot eltölteni. Itt már több alkalommal is megfordult és mivel elégedett volt a hellyel, ezért úgy döntött, hogy a pandémia után még megengedi magának azt a luxust, hogy ha kisérővel is, de élvezhesse a vízpartot, ki tudjon kapcsolódni. Meg kellett … Olvass tovább
Kinek jutna eszébe kidobni egy Monet festményt, csak azért, mert régi? Vagy mondjuk Capa második világháborúban készült fotóját,” A katona halálát”, csak azért, mert több, mint 50 éves. Még akkor is, ha egyesek vitatják, hogy ott és akkor készült. Bár elhatároztam, mikor a gyerekeim Debrecenbe kerültek, hogy kihasználom az alkalmat, eljárok majd velük színházba, rég … Olvass tovább
1. Félhosszú! Anatómiai besorolásban nem nemleges, nem ionokkal telt! Nem radioaktív elemekkel, hullámokban radioaktív részek arányaival jelentkezve tudatják a van értelme értetlenségét a világ kinézetében! Hívatlan látnokok! Makrancos,látnoki, intelligens légyottok! Feneketlen búfelejtő, tartottan értelmi néző! Ama közhasznú tiszt! Tisztelt tizedes, rakott,szerkesztett elemekben kirakandó, morális művészeti trend! Egyben egy! Egynek egy! Egyet egy! Egyért egy! Egymaga … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A horgasorrú ember és a karóra Ez egy olyan ember története, aki egy szomorú és szürke városban élt. Az uralkodók magas és félelmetes emberek voltak, és egy szürke toronyház nyolcvanadik emeletén tartózkodtak, nevetve a polgárok ostobaságán boldogan úszkálva a hatalomban. Az egész város szürke volt, de olyan szürke, hogy még a madarak … Olvass tovább
2068. június 17. A Föld készletei lassan elfogytak. Sok állatfajta kipusztult, amivel felborult az egyensúly. Egyre súlyosabb szárazság és áradások sújtották az embereket. Kevesebb élelmiszert tudtak termelni, éhínség fenyegetett. A sivatagok még forróbbak lettek, a jég elolvadt. A tengerszint emelkedett. Az emberek egymást kezdték kirabolni, főleg élelmiszert vettek el a másiktól. Még ölni is képesek … Olvass tovább
Mondhatnám, hogy bezzeg hajdanán így meg úgy, de nem. Az igazság az, hogy a legtöbb ember teljes nevét még fiatal koromban sem jegyeztem meg, már annak is örültem, ha valakinek tudtam a keresztnevét. Ezzel a fogyatékosságommal még egészen jól megvoltam. Az utóbbi időben azonban már a személyek is kezdenek a jótékony homály fedezékébe költözni, ami … Olvass tovább
Sokszor a legegyszerűbb mindennapok jelentik a legnagyobb megoldandó fejtörést, vagy kínos Kolumbusz-tojást az egyszerű, átlagember számára. Kozma András – balszerencséje az volt, hogy miután apja buszvezetőként meglehetősen sok baráti, és egyéb jellegű kapcsolatra tett szert, éppen ezért egyik ismerős kollegájához íratta be kissé mulyának, nyámnyilának bélyegzett, egy szem felnőtt fiát, hogy szerezze meg végre valahára … Olvass tovább
A hibákat az ember szerintem nem keresi, hanem találja. Apró hibákat véltem felfedezni több kis írás között, például, hogy Liszt Ferenc kb. 8 kilométert gyalogolt a kabai állomástól a tetétleni kastélyig, pár évvel a halála előtti vendégeskedéskor. Én ugyan tudtam, hogy nem így volt, de tévedhetek, igyekeztem utána nézni. Hát, a régi leírásban nem ez … Olvass tovább
1. -Vígan vonul a mesteri érzet! Víg vígság vakságában, menekülve a könny úsztatva itatja az érzelmet! Halvány fény! Reményt idéző tény! Temérdek kincses kolosszeumi rendelet! Féltő szív! Féltve óv, őriz és véd! Vénülő kéz, vehemens ártó foszlány a víz tükröződő képében a nézeti trend! Vonuló madár atlasz, népek tömege! Koldus szív, koldus érzet, koldus a … Olvass tovább
MADÓTOK Keveset tudok róluk, azt is pontatlanul. 1944. augusztus 28.-án, anyám születésnapján a biztonságosnak vélt pincében, mint óvóhelyen vártuk a következő órákat a légiriadó után, sorsunk hova fordulását. Róbert ide lett elszállásolva, Szigethyékhez, itt várta a postást, aki elhozza neki a leszerelésről szóló írást. Tudta, hogy ez már postán lehet valahol, és végre leteheti a … Olvass tovább
Húslevesek . Elzúgott mellettem egy jókora, fénylőn zöld potrohos légy. Azonnal felkaptam a légycsapót, mert nagyapa azt mondta, hogy ezen a nyáron én leszek a légvédelmi felelős. Mire sikerült lecsapnom az illetéktelen légtérhasználót, a nagymama kitálalta a vasárnapi ebédet. Ezalatt nagyapa megtalálta a kicsit recsegős, fekete, Sokol márkájú rádióján a „Jó ebédhez szól a nótát”. … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A titokzatos férfi Accumoli egy kis hegyi falu, Olaszorszàg középső részén, hétszáz körüli lakossal és meseszép panorámával. Sajnos a 2016-os nagy földrengés epicentruma éppen ott volt, Amatrice, Accumoli és Arquata háromszögben, ami erősen megváltoztatta környéket, földig rombolta a régebbi házakat, épületeket, de még az újabbakban is kárt tett. Emberéletek törtek ketté, mindenük … Olvass tovább
Ez a vasárnap is olyannak indult, mint az előző 2607, de valahogy mégis más volt. Hogy miért? A gyerekektől reggel, indulás előtt megkérdeztem, hogy: – Inni pisiltetek? – Mondták, hogy igen, és elindultunk a játszótérre. – Apa nézd, hinta pilanta! – mondta Flóra, és azzal a lendülettel bele is vetette magát. Átszellemülten hinta pilantázott, szőke … Olvass tovább