Bor és vér

Összes megtekintés: 1,847 

Összes megtekintés: 1,847  Szeme üvegesen meredt a fehér abrosszal megterített asztalra. Az asztalon metszett kristálypohár állt, benne a rubin színű bor tüzesen verte vissza az ablakon betűző napfény sugarait. A terítőn – mintha vércseppek lennének – vöröslött a kifreccsent bor. – Remeg a kezem – gondolta. Ebéd után megkívánta a gusztusos vörösbort. Töltött egy pohárral, de … Olvass tovább

Talán holnap

Összes megtekintés: 772 

Összes megtekintés: 772  Éjszaka osont ki a tópartra. Lassan, óvatosan lépett, hogy a többieket fel ne ébressze. Nagyon nem szerette volna, ha most valaki meghallaná és utána jönne. Szeretett egyedül üldögélni és nézni a tó kékségét, amit még az éjszaka sötétsége sem tompított. Csönd volt. Az égi lámpás bevilágította a látóhatárt, s a tó sima tükrén … Olvass tovább

Tiltott zóna.

Összes megtekintés: 1,564 

Összes megtekintés: 1,564  Már világos volt, mikor úgy döntött, hogy elindul élelem után. A régi, jól ismert útvonalat követte. Végig a függőleges fal mellett, majd át az érdes, kráterekkel szabdalt kő síkságon, végül a szűk, alacsony szoroson, ahol hason csúszva is alig lehet átvergődni. Eddig minden alkalommal sikerült bőséges mennyiségű táplálékot szereznie. Két napja azonban mintha … Olvass tovább

Zsapó

Összes megtekintés: 776 

Összes megtekintés: 776  Amíg autóval jártam-keltem ezen az úton, ami Budapest és lakóhelyem között van, nem sokat gondolkoztam el azon a tényen, hogy gyermekkoromban pontosan ezt az utat róttam a Zaporozsec vagy ahogy csak mi neveztük a Zsapó hátsó ülésén félig alvó állapotban, de azért nézelődve és sokszor el-elmerengve. Egy évben egyszer, legtöbbször nyáron leutaztunk apám … Olvass tovább

Az életünk erotikus hajtóerejéről!… /Könyvrészlet/.

Összes megtekintés: 1,205 

Összes megtekintés: 1,205  Dolgoztam és kapcsolatokat kerestem, amiket hamar meg is találtam, a velem hasonló második sorban, olyanokat, akik már szintén túl voltak az első házasságukon. Futó kalandok alakultak ki, de sebeket találtam rajtuk, mint ahogyan ők is rajtam. Már minden bonyolult volt, az érzelmek hamar összegubancolódtak, nehézkessé vált a folytatás, másoknál is előtérbe került a … Olvass tovább

A barátságról…/Könyvrészlet/.

Összes megtekintés: 970 

Összes megtekintés: 970  Az első és igazán jó barátságot ennek az osztálynak köszönhetem Vass Berci személyében. Közel lakott hozzánk és sűrűn összejártunk. Ő kivétel volt, mert mások se hozzám, se a testvéreimhez nem igen járhattak, de ha voltak is párszor, elmaradtak a vendégszeretet hiányában… Megjelentek az első televíziók és megkezdődtek a TV nézéses szomszédolások. Én leginkább … Olvass tovább

Fiumei út.

Összes megtekintés: 788 

Összes megtekintés: 788  Fiumei út. Sírkert. Pontosan öt éve ezen a helyen szórták szét szegény apám hamvait. Az óriási platánfák szigorúan hajlongtak a kánikulai szélben, ahogy sétáltam alattuk. Messze előttem egy magas, vékony öregúr lépkedett öltönyében a nagy meleggel mit sem törődvén. Irigykedve néztem, ahogy szorgalmasan szedte hosszú lábait, termetét nem csorbították meg az idő fogai, … Olvass tovább

Lebegés.

Összes megtekintés: 877 

Összes megtekintés: 877  Szandokán hangosan vacogott, amikor felriadt álmából. Még sötét volt, és a park széle felől lengedező szellő csontot repesztően hatolt a hitvány, foszladozó pokróc alá. Az utca irányából csendes duruzsolás hallatszott. Felismerte a hangot, hiszen május óta ezen a padon töltötte el éjszakáit. A virágboltos renaultja dorombolt ilyen kellemes, melegséget gerjesztő módon. – Micsoda … Olvass tovább

Buckó

Összes megtekintés: 1,771 

Összes megtekintés: 1,771  A városra nagy, súlyos pelyhekben hullott a hó. Buckó, vacogva gömbölyödött össze a panelház oldalánál, a fűtőcsövek tövében. A fal kellemesen melegítette egyik oldalát, míg a másikon a feltámadó szél cibálta tömött bundáját. Időnként felemelte fejét és beleszimatolt a sötétbe. Egy vad szélroham hatására halkan, épp csak, hogy hallhatóan felnyüszített. Még mindig belehasított … Olvass tovább

Amit tettem azóta már…

Összes megtekintés: 995 

Összes megtekintés: 995  Öngyilkosság, vagy kísérlet… (Suicidiumi hajlam) Amit tettem az óta már százszor megbántam, de a lelkiismeretemen ott maradt a vérfolt, mint Arany balladájában Ágnes asszony lepedőjén. Mostam-mostam, de a gondolataidat, míg élsz – ki nem moshatod. Ideggyógyászhoz kerültem, de nem segítettek a gyógyszerek sem. Ha a lelked sérül, ha darabokra törik valami benned, ha … Olvass tovább

Jövő.

Összes megtekintés: 826 

Összes megtekintés: 826  Szeress! Szeress, mert azt hiszem hamarosan meghalok! – mondta és kicsit hátravetette a testének amúgy is túlzottan kiegyensúlyozatlan részét. A kő kedvesen, mégis apai szigorral tompította a koppanást, majd engedelmeskedve a fizika törvényeinek, duplán pattant egyet rajta. A lány képtelen volt megtartani ezt a hatalmas testet. Fáradt volt az elmúlt órák csatái után. … Olvass tovább

Egy hely a pokolban.

Összes megtekintés: 885 

Összes megtekintés: 885  A tisztviselő arkangyal nagyon komolyan vette magát, hiszen rendkívül fontos feladatot látott el, mert a folyamatosan érkező lelkeket a különböző pultokhoz kellett irányítania. A Túlvilág nehéz gazdasági helyzete miatt még nem nyílt alkalom egy elektromos ügyfélfogadó rendszer beépítésére, egyébként is a Purgatórium állomás átépítésére Isten pénze sem lett volna elegendő. Béla úgy hunyorgott, … Olvass tovább

Szoba, este a csendben

Összes megtekintés: 835 

Összes megtekintés: 835  Sziasztok! Este van. Holnap ismét be kell állni a sorba. Holnap egy új nap fogja mohón felfalni az időt, amit a létezés nyögvenyelősen kialkudott nekünk a teremtőtől. Magam mellé vettem egy nem túl márkás ásványvizet, meggyújtottam egy cigarettát és betettem a kedvenc zenémet. Azután kecsesen végigsimogattam a billentyűzetet és elkezdtem járatni genetikailag kódolt … Olvass tovább

Buksi csak egy volt

Összes megtekintés: 849 

Összes megtekintés: 849  Ahogy már előre megjósoltam magamnak, úgy is lett. Nehéz volt az elvesztése. Buksi kutyus már a múlté, ami kézzel fogható valóját illeti. Többé már nem fut hozzánk, nem tudjuk megsimogatni „buksi” fejét. Alig egy hete, hogy elment, (éppen Miklós napján), amiben mi is a segítségére voltunk. Mert utolsó nehéz óráit, perceit kénytelenek voltunk … Olvass tovább

Októberi naplemente. – Nosztalgia.

Összes megtekintés: 802 

Összes megtekintés: 802  Októberi naplemente Majdnem egész nap esett, s csak délutánra bújt elő a nap. Szememmel követem lassan vonuló, foszladozó felhőket, melyeket még alulról rózsaszínűre festenek a lenyugvó nap sugarai. A kopaszodó fák levelei közül előcsillan a piros képű nap egy-egy darabja. Ahogy a szél hajlítgatja a fák ágait, s ahogy mozognak a levelek, úgy … Olvass tovább

Amikor a munka félbeszakad…

Összes megtekintés: 782 

Összes megtekintés: 782  Amikor a munka félbeszakad – Pék Józsi bácsi elment Józsi bácsi néhány évvel ezelőtt vesztette el feleségét, akivel együtt csinosították parkszerű virágos kertjüket. A kert azóta is meg van, annyi virággal, hogy még a számát sem tudták soha, s még többnek a nevét sem ismerték hivatalosan. – Annyi pénzt ráköltöttem ezekre a virágokra … Olvass tovább

Édesanya.

Összes megtekintés: 838 

Összes megtekintés: 838  Aki már nagyon várja jöttödet. Aki a világra hoz, s kicsorduló könnyei már egyben örömkönnyek is, amint először Rád tekint. Máris úgy érzi, neki Te vagy a legdrágább kincs az életben. Aki először félve érinti meg pici testedet, és óvatosan emel keblére, s lesi minden mozdulatodat és kívánságodat, hogy Te a napvilágon is … Olvass tovább

Gyilkos sugarak.

Összes megtekintés: 690 

Összes megtekintés: 690  A rádió ontotta a híreket; ítéletidő, veszélyes sugarak, járványok és egyéb rémhírek, mintha valami távoli bolygó életkörülményeit taglalnák. — Milyen jó, hogy itt minden rendben van. – sóhajtott fel megkönnyebbülve Eliza. Aztán jött a nyár, sivatagot idéző hősége, tornádószerű viharai kissé megingatták biztonságérzetét. A világ távoli tájain megtörtént katasztrófák beárnyékolták mindennapjait. Egy évvel … Olvass tovább

A különös faj.

Összes megtekintés: 674 

Összes megtekintés: 674  Személyes megfigyeléseim és tapasztalataim az emberiségről úgy vélem hasznosnak bizonyulnak a Galaktikus Közösség számára, és érthetővé tesznek bizonyos dolgokat e különös lényekkel kapcsolatban. Az emberiség már túl van az átváltozáson, sikeresen megszabadult sűrű anyagból álló testének börtönéből, s kozmikus lényként született újjá. A többség rendkívüli félelemmel – sőt ellenségesen – fogadta az istenek … Olvass tovább

Amikor lehullnak a csillagok…

Összes megtekintés: 802 

Összes megtekintés: 802  A hold már átszőtte ezüst fényével a fák lombkoronáit. Lágy esti szellő játszadozott az illatos virágtakarón megcsiklandozva a lány izgalomtól kipirult arcát, de benne, a lelke legmélyén nem csitult mégsem a nyugtalanság. – Megígérte, hogy eljön. Szüntelenül őt várja. Ha mozdul valami, a szíve hevesen dobban, még reménykedik, bár órák múltak el – … Olvass tovább