Berta története

Berta története. Egyik mise után kijövök a templomból és már majdnem a lépcsősor aljára értem, amikor utánam szól egy kellemes női hang és keze megérinti a karomat. A testi érintéstől, mindig meglepődtem, idegenkedtem, nálunk nem igen volt szokás. Hangulatomban most mégis jól esett. Berta volt. Ő volt az a lány, az egyetlen, akinek életem során … Olvass tovább

A boldogság harangkötele

A lányka görcsösen kapaszkodott a vastag kötélbe, amely egyenletesen repítette fel s alá. Érezte tenyerének síkosságát, melytől kissé bizonytalanul tartotta meg testének súlyát, de nem akarta, hogy vége legyen ennek a csodálatos érzésnek, amely maga a boldogság volt. Felette, a csúcsos kupolában zengett a harangok játéka. Már nagyon régen szeretett volna az öreg harangozó helyében … Olvass tovább

Szép szerelmem Dia… /Könyvrészlet/

*Becsukott kapukat is hagytam ‘jószám’ magam mögött, és amik még éppen nyitva voltak, szép lassan azok is becsukódtak a hátam mögött. Radnóti így emlékezik a Nem tudhatom sorai között: “és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,” Mert voltak szép számmal már elcsókolt és még el nem … Olvass tovább

Disznóvágás Dudik módra

Az első hó, szokatlanul korán, már december elején lehullott. Számolgattuk a napokat, hogy mikor kezdődik a téli szünidő, a korlátlan szabadság, a korcsolyázások és szánkózások időszaka. Szombat este az öreg Dudik Józsi bácsi rekedtes orrhangjára lettem figyelmes, amint torkát köszörülve beköszönt a kapun. – Jó napot szomszéd! Már ne haragudjon a zavarásért, de szeretném elkérni … Olvass tovább

Veszteségeim és kegyeleteim koszorúi

Veszteségeim. – Az én kegyeleteim: – koszorúi …. /könyveimből – idézetek…../ Gaál mama emlékére: /Akit az Aranka c. írásomban már megemlítettem…/ …*És a telek milyen dermesztőek tudtak lenni. Mindenfele hó és fehér. De a nagy fekete hollók károgásától, csak éjjel volt csönd, ha a kutyák sem vonyítottak. Egy ilyen hideg téli napon névnapozni voltunk valamelyik … Olvass tovább

Az élet egy büntetés

Egyre többször jutottak eszébe a nem nagyon szeretem bátyja szavai: az élet egy büntetés. Így hívta idősebbik testvérét. Ez még gyermekkorából maradt így, mert inkább félt tőle, mint szerette, s ha megkérdezték, hogy melyik bátyádra gondolsz, mindig azt felelte: a nem nagyon szeretem bátyámra. Két testvére volt. Kilenc és nyolc évvel voltak idősebbek nála. Nem … Olvass tovább

Az első szerelmem: Aranka. /Könyvrészlet/.

Az első és igazán ártatlan, szép szerelmem Aranka volt. Az élet leggyönyörűbb és legtisztább érzését az 50-es évek elején kaptam ajándékba sorsomtól. Egyik nyáron Mamámnál /így hívtam Gaál mamát/ töltötten talán egy hetet kint, a tanyaközpontban.. Aranka kék szemű volt és szép hullámos, szőke, hosszú hajú. Én mezítláb csak egy klott gatyában, ő pedig egy … Olvass tovább

Beri… és az -én- történetünk.. /Könyvrészlet../

Beri-ről azért emlékezem itt meg, mert bár tudjuk, hogy milyen nagy a világ, azért néha kicsi is tud lenni. Beri a vasfüggönyön kívülről érkezett a karjaim közé, hogy azután egy magyar fiú csókjaival a száján távozzon vissza Belgiumba, Brüsszelbe, ahol él. A Déryné Kisszínpad személyi összetétele nem csak a különféle társulati szereplők puszta létszámából állt. … Olvass tovább

Októberi pillanatok ’56.

A Kossuth rádióban szereplő hírek között a legfontosabb helyet a szuezi válság foglalta el, a hazai problémákról nem történt híradás. Az esti vacsoránál a család legidősebb fia beszámolt az egyetemisták között terjengő hírekről, hogy Pesten nagy demonstráció készül. A Petőfi Kör tagjai néma tüntetéssel akarják megkoszorúzni a Petőfi szobrot. A családfő bosszúsan mordult Zoárdra, hogy … Olvass tovább

Októberi szilánkok.

Három és fél éves voltam, mikor egy reggelen édesanyám azzal keltett fel, hogy ma nem kell óvodába menni. A hírt – amint később mesélték – nagy örömmel fogadtam. Hogy őszinte legyek, az óvodát sohasem szerettem. Túl sok volt számomra a korlát, és akkori vadóc természetemmel nehezen tudtam elviselni a bezártság, a parancsok diktálta fegyelem kereteit. … Olvass tovább

Filozófiai és ideológiai – gondolati – tépelődéseim

Idézet könyvemből: részlet…. Filozófiai és ideológiai – gondolati – tépelődéseim *Öt évvel ezelőtt fejeztem be, első memoárkönyvemet. Amit most itt írok, az lehet folytatása is az előzőnek, de ez életemnek már csak öregkori fejezete. Öt elmúlt év, lehet, nem tűnik soknak, de senkinek sem kívánom a velem azóta történteket, hogy azt bárki is megélje. Vannak … Olvass tovább

Róz… Könyvrészlet.

R ó z …. /Könyvrészlet/ *Következő kapcsolatom, viszont már egy furcsa szerelmi háromszög megélésének szép és szomorú képeit vetítik elém, amelyiknek én egyik szereplője, pontosabban elszenvedője voltam. “Vallomásra küldöm a szívem Tenéked Hangtalan szavakkal, mesél szép meséket Lehunyt két szemedre én hozok majd álmot Olyan szépet, amit még senki se látott…” …”És ha szavam nincsen, … Olvass tovább

Bor és vér

Szeme üvegesen meredt a fehér abrosszal megterített asztalra. Az asztalon metszett kristálypohár állt, benne a rubin színű bor tüzesen verte vissza az ablakon betűző napfény sugarait. A terítőn – mintha vércseppek lennének – vöröslött a kifreccsent bor. – Remeg a kezem – gondolta. Ebéd után megkívánta a gusztusos vörösbort. Töltött egy pohárral, de csak a … Olvass tovább

Talán holnap

Éjszaka osont ki a tópartra. Lassan, óvatosan lépett, hogy a többieket fel ne ébressze. Nagyon nem szerette volna, ha most valaki meghallaná és utána jönne. Szeretett egyedül üldögélni és nézni a tó kékségét, amit még az éjszaka sötétsége sem tompított. Csönd volt. Az égi lámpás bevilágította a látóhatárt, s a tó sima tükrén sárgás sávot … Olvass tovább

Tiltott zóna.

Már világos volt, mikor úgy döntött, hogy elindul élelem után. A régi, jól ismert útvonalat követte. Végig a függőleges fal mellett, majd át az érdes, kráterekkel szabdalt kő síkságon, végül a szűk, alacsony szoroson, ahol hason csúszva is alig lehet átvergődni. Eddig minden alkalommal sikerült bőséges mennyiségű táplálékot szereznie. Két napja azonban mintha valami tájfun … Olvass tovább

Zsapó

Amíg autóval jártam-keltem ezen az úton, ami Budapest és lakóhelyem között van, nem sokat gondolkoztam el azon a tényen, hogy gyermekkoromban pontosan ezt az utat róttam a Zaporozsec vagy ahogy csak mi neveztük a Zsapó hátsó ülésén félig alvó állapotban, de azért nézelődve és sokszor el-elmerengve. Egy évben egyszer, legtöbbször nyáron leutaztunk apám szüleihez, nagyanyámékhoz … Olvass tovább

Az életünk erotikus hajtóerejéről!… /Könyvrészlet/.

Dolgoztam és kapcsolatokat kerestem, amiket hamar meg is találtam, a velem hasonló második sorban, olyanokat, akik már szintén túl voltak az első házasságukon. Futó kalandok alakultak ki, de sebeket találtam rajtuk, mint ahogyan ők is rajtam. Már minden bonyolult volt, az érzelmek hamar összegubancolódtak, nehézkessé vált a folytatás, másoknál is előtérbe került a védekezés. Lelkiztünk … Olvass tovább

A barátságról…/Könyvrészlet/.

Az első és igazán jó barátságot ennek az osztálynak köszönhetem Vass Berci személyében. Közel lakott hozzánk és sűrűn összejártunk. Ő kivétel volt, mert mások se hozzám, se a testvéreimhez nem igen járhattak, de ha voltak is párszor, elmaradtak a vendégszeretet hiányában… Megjelentek az első televíziók és megkezdődtek a TV nézéses szomszédolások. Én leginkább Berciéknél néztem … Olvass tovább

Fiumei út.

Fiumei út. Sírkert. Pontosan öt éve ezen a helyen szórták szét szegény apám hamvait. Az óriási platánfák szigorúan hajlongtak a kánikulai szélben, ahogy sétáltam alattuk. Messze előttem egy magas, vékony öregúr lépkedett öltönyében a nagy meleggel mit sem törődvén. Irigykedve néztem, ahogy szorgalmasan szedte hosszú lábait, termetét nem csorbították meg az idő fogai, s egyértelműnek … Olvass tovább

Lebegés.

Szandokán hangosan vacogott, amikor felriadt álmából. Még sötét volt, és a park széle felől lengedező szellő csontot repesztően hatolt a hitvány, foszladozó pokróc alá. Az utca irányából csendes duruzsolás hallatszott. Felismerte a hangot, hiszen május óta ezen a padon töltötte el éjszakáit. A virágboltos renaultja dorombolt ilyen kellemes, melegséget gerjesztő módon. – Micsoda kényelem – … Olvass tovább