Őszi idill

– Tudja, kisasszony, feledékeny lettem. Ez igazán bánt, régen nem voltam az. De valakire azért még ma is pontosan emlékszem. Talán túlságosan is pontosan vésődött az emlékezetembe. – Egy ideje csendben ültek már, a lány a nyitott ablak melletti karosszékben, ő a kedvenc fotelében, a könyvespolc és a zongora között. Idős korára megszeretett olvasni. Polgári … Olvass tovább

ÉBRED A VÁROS

Mélabúsan ébredezik a nagyvárosi álom, megszemélyesítve legyen most “Pista”, hisz ki ne ismerne Magyarországon egy kedves jószívű embert a környezetéből, akit így hívnak. Amúgy is mi legyen a neve, talán Fa Puma? -Dormeo puhaságú felhő ágyából nyugtázza, hogy a nap felbukkant a horizonton, s az ég sűrű tintája már hideg kékké hígult némi narancsos pöttyel, … Olvass tovább