Szeptember 9. kedd Emlékeztek, mit mondtam a bandázásról? Na, azt most visszaszívnám, ha lehetne. Képzeljétek, ma reggel, belépek a suliba, és észreveszem, hogy szinte az ÖSSZES diák az ÉN szekrényem előtt toporog! Mondom is magamban, hogy de jó, végre észrevették, mások is vannak a világon, nem csak agyilag zokni… Szájfényes… Dívák! Persze rögtön kiszúrom, hogy … Olvass tovább
Sokszor fogalmaztam meg magamban, hogy bármit megtennék, ha újra Baba lehetnék. Elvakultan ragaszkodtam egy becenévhez, amit apától mindig megkapok, de az nem olyan, mint tőle. Mindig voltam Baba. Most is vagyok. De tényleg bármit megtennék, hogy újra az ő Babája lehessek? Tegyük fel, hogy megjelenne nekem Isten. Odafordulna hozzám, és azt mondaná: -Rendben. Egyszer a … Olvass tovább
Szürke kékség, kék szürkeség. Ahogy az utcán sétálok, látom magam elott. Kikötődött cipőfűző, dalamos madárfütty. Hajléktalanok. Hajlékonyak, abbol a pózból ítélve, amiket felvesznek az alvás érdekében. Szomjas vagyok, viszket a bőröm. Valami van alatta. Én vagyok alatta, te vagy alatta, MI vagyunk alatta. Sikítunk, szakad a gumi, kiszabadul a haj. A fogság, ami leginkább jellemez … Olvass tovább
A hit a korlátok felett. (Rövidített változat) Írta Kirkner Tamás Róbert. Sziasztok. Szeretnélek meghívni egy különleges kalandra, ahol nem leszünk egyedül hiszen velünk tart majd Lukács, aki egy kerekesszékes vidám fiú és az ő barátja Daniel, aki kicsit nehezen lát és hiperaktív neki van egy Krisztina nevű idősebb lány testvére ő is elfogadta a hívást. … Olvass tovább
Egy álom a Mennyből. (Rövidített változatt) Írta: Kirkner Tamás Róbert. Jani bácsi aki meg élte a szép kort Lukács barátja volt. Sajnálatos módon Lukács 15 éves korában távozott az örök otthonba a mennybe. Ez a kedves történet nem történt meg, de egy jó elbeszélés egy különleges barátságról és egyben követhető példa. E barátságon keresztül bepillantást … Olvass tovább
Az utca kövei hidegek voltak azon a délutánon, amikor Emma néni lába alól hirtelen elfogyott a talaj. A szívverése őrült tempóban kalapált a mellkasában, a vérnyomása a magasba szökött, és a következő pillanatban a világ sötétségbe borult. Így kezdődött el az élete legnagyobb változása. Emma néni hosszú évek óta a nyugdíjasok csendes, láthatatlan életét élte. … Olvass tovább
te voltál. én voltam. a szikrázó éjszaka volt, a néma, súlyos fenyőfák között, rég lehullt falevelek ropogtak a lábunk alatt. a koromsötétben a hold figyelt mindent tudóan, elnézően. a szívverésem szapora. nem mondtál sokat, de mégis elhittem. akkor ott, a magasztos fák alatt abban a percben, abban a darabka életemben meglegyintett a világmindenség szele. egyszerűen … Olvass tovább
A benti meleget megtölti az esti zápor halk zaja. A nappali közepén piros abrosszal leterített asztal, rajta lustán áll egy kiürült borosüveg. A nő visszabotorkál a nappaliba, a mosdóban égve felejti a villanyt. Megbotlik, a faltól kérve segítséget támolyog el a konyhapultig. Túlságosan a tudatánál van, az elméje több alkoholra szomjazik. Bizonytalan mozdulattal nyitja ki … Olvass tovább
A felhőben egyre több a vörösen izzó villám, és arra vár, hogy lecsapjon. Néha a felszínre tör a vöröses fénysugár, de az esetek nagy részében a felhő belsejében tartózkodik. Az alkalmankénti megjelenések csupán arra jók, hogy figyelmeztessenek. Figyelmeztessék a környezetet, amely néha oly figyelmetlen. Oly tudatlan, és csak a szürkésbe átmenő, puha, bolyhos felhőt látják. … Olvass tovább
Füstszag terjengett a levegőben, és a király az erkélyre kilépve csak romokat látott mindenfelé. Görnyedt háttal állva, remegő kezekkel simított végig a régi kőkorláton, ami talán az egyetlen építményrész volt, ami nem esett áldozatul az ütközet pusztító tüzének. Viharos szemébe mély szomorúság költözött, ahogy végigtekintett a völgyben elterülő fővároson. Az ellenség támadását visszaverték ugyan, de … Olvass tovább
Csodaszép verőfényes nyári reggelre virradt. A pázsiton frissen ezüstlik a hajnali harmat, az ég kékje pedig üditően ragyogja be a kertvárost. Mambó és Rumba épp vidáman kergetőznek. Fülük szinte papírsárkányként lobog. –Hallod haver, nem lazítunk kicsit?-lihegi Rumba. Mambó pedig bár bőven lett volna még benne szufla akár egész napra elegendő is, beleegyezik az ötletbe. Egy … Olvass tovább