A gyeplő /4-5

A gyeplő/4-5 Felébred bennem a kíváncsiság. Magam elé képzeltem a Borit. Hallottam, amint motyogja magában. – Titkok, mindig csak a titkok. A titkok igen csak felrázzák az ember képzeletét. Igazat adtam a nagyapámnak, hogy azoknak a megfejtése néha egyszerűen lehetetlen, vagy ha mégis rászánjuk magunkat, hogy belemélyedjünk, hát fel kell kötnünk azt a bizonyos fehérneműt. … Olvass tovább

Szőke szöszi kalandjai 2. rész

Szőke Szöszi az autószerelőnél – Képzeld, autószerelőnél voltam a Suzukim-mal. Mondtam neki, hogy rángat a kormány. Majd levetkőztetett a szemeivel. A pink mini volt rajtam. Persze stíröltük egymást… – Nem csak a kormány, de ha magára nézek a szívem is, csak az összevissza… – Ugyan, ne bolondozzon már! – Rángatta a kormányt jobbra-balra, aláhajolt, de … Olvass tovább

Emlékszobor 61. rész

Katinka szólt közbe szólt közbe Szilérgéból, hogy együtt vannak Lottival az elhagyott otthonban. Csak annyit mondott csupán. A többit együtt beszélték meg. A látogató kezdett.. -A telefonban már éreztem, mennyire ideges és nyugtalan vagy. Mi történhetett veled, mi kavarta fel annyira az életed, hogy valósággal reszkettél -Nem fogod elhinni, ha elmondom az okát- indította Lotti … Olvass tovább

A gyeplő /3

A gyeplő/3 Nehéz és igen kemény nyár volt. Sok volt a napsütés és alig esett az eső. Mire eljött az ősz már mindenki napbarnított arccal vonult haza a mezőről. Télre sok lánynak kitelt az esztendeje. Bori is számot vetett. Volt elég félretett jövedelme, amivel hazaindulhatott. Titokban azonban egy kicsit vágyott Mári nénihez, hátha az tud … Olvass tovább

Szőke Szöszi története: 1. rész. Víziprés Szöszitől, Szőke Szöszi kártyázott

Víziprés Szöszitől Az összepréselhető vizet még nem találta fel senki. A fagyasztóból, ha kiveszem, össze lehet törni, akár kásává darálni – megolvadva viszont kifolyik ujjaim közül. Ha helyén maradna, markomba is szoríthatnám. Csinálnék pohárnyiból gyűszűnyit. Ridikülömben hordanám a fürdővizet, de hátizsákomban felhozhatnám ide a Sétálóra a Balatont is. Már minden itt van a fejemben, csak … Olvass tovább

Emlékszobor 60. rész

Azzal az érzéssel érkezett a munkahelyére, ahol az igazgató várta. – Jó reggelt, Kálmán! Ne csodálkozz, hogy ilyen korán kint állok a kapuban! Veled szeretnék beszélni. Gyere most be hozzám, és elmondom, hogy mi foglalkoztat? – Ilona – szólította a titkárnőt. – Készítsen két teát, vizet, és valami rágni valót! Aztán elkezdődött a tárgyalás. – … Olvass tovább

A gyeplő /2

A gyeplő /2 Odahaza Vera intette is a Borit, aki persze fogadkozott, hogy semmi dolga nem lesz a gazda fiával, ha próbálkozna, ő bizony úgy ellátja a baját, hogy az egy életre megtanulja, nem kapcarongya egy lány sem, akár cseléd, akár nem. Az idő lassan haladt tovább. Megjött az eső. A kukoricát is szedni kellett. … Olvass tovább

Te vagy az álmom 1 rész

Sarah Williams egy árvaházban nevelkedett, mivel már tizennyolc éves volt ezért kiengedték, nagy boldogan, tele álmokkal kezdte meg az új életét, keresett egy olcsó lakást és munkát is vállalt, egy étteremben mosogatott, másodállásban pedig újságot hordott ki, amikor nagy fáradtan hazaért azonnal tovább kereste az állásokat mert, minden álma volt, hogy segíthessen az árvaháznak, ahol … Olvass tovább

A gyeplő /1

A gyeplő A téli estéket titokzatosan világította meg a petróleumlámpa. Szerettem, ha a nagyapám mesél a múltról, a Marosról, és a plájról, és arról az életről, amit ifjú korában megélt. Ezen az estén a kezében egy keretbe zárt fekete tábla volt. – Tudod mi ez unokám?- kérdezte tőlem. – Ez a palatábla. – Igen. Amikor … Olvass tovább

A vérfarkas szerelme

Jack Brown egyetemista srác, aki mellék állásban pincérkedik egy kis kávézóban az egyetem közelében. Nagyon komoly, egy kis társasággal lóg csupán, ahol láthatóan az ő szava a döntő, mert bármit mond azt azonnal csinálja is a nyolc fős kis csapat. Az iskolában elkerüli, aki csak teheti, mert ijesztő már a kinézete is, folyton fekete kapucnis … Olvass tovább

Emlékszobor 59. rész

Lefekvéshez készülődve, Levente figyelte, hogy Elvira különös gonddal több darabot is megnéz, csak az után dönti el, hogy melyiket választja. Amikor elkészült, szebb és vonzóbb volt, mint menyasszonykorában. Pedig akkor is azzal köszöntötte. -Az én kicsi feleségemnél nincs a világon szebb asszony!. Akkor nem tudta, mit mondhatna annál többet. Elvira nem hagyta, hogy sokáig gondolkozni. … Olvass tovább

Veled Álmodom – Olyan ismerősnek (Első Fejezet)

Első Fejezet Olyan ismerősnek tűnsz Egy újabb pisztolygolyó süvített el a fülem mellett. Tudtam, hogy fegyveres nem célzott mellé és a következő golyónak a fejem lesz a célpontja. Futni kezdtem olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudtam, nem láttam merre tartok. Az arcomba ömlő eső elhomályosította a látásom. A szívem egyre hevesebben vert, a légzésem felgyorsult … Olvass tovább

Pillanatnyi örökkévalóság 16. Bejegyzés

16. Bejegyzés Új év. Az idei fogadalmam megtartom. Otthagytam a munkám. Már 8 éve csinálom. Főnököm kedves volt. Nincs felmondási időm. Kifizetett, és már mehettem is. Elbúcsúztam Sipos úrtól. Sok sikert kívántam neki, és kértem húzza el a kedvenc nótámat. A lányok, a lányok angyalok. A férfiakkal csak komédiáznak. Odaálltam a jegy automatához. A másik … Olvass tovább

EMLÉKSZOBOR 58.

Ránézett a gyerekre. Az nyugodtan aludt. Bebújt a férje mellé, s egy-kettőre lehunyta a szemét. Másnap, a reggeli teendők után, a babával elment a költözködéssel elfoglalt idős házaspárhoz. Sára mellé húzódott, hogy neki is elmondja, ami összegyűlt benne. Váltottak néhány szót, aztán Péter mozgatta őket -Ha többet dolgozunk, mint beszélünk, talán holnap már elérkezünk a … Olvass tovább

Pillanatnyi örökkévalóság 15. Bejegyzés

15. Bejegyzés Utolsó álmomban Ibolyával bújócskáztunk egy hatalmas erdőben. Úgy csinálom, hogy mindig megtaláljon. Őt nehezebb megkeresni. Soká tart. Úgy érzem több órát bolyongok mire rálelek. Végül nem találom sehol. Keresem, kutatom, többször visszatérek, de hűlt helye. Ez is csak egy rémképek egyikének. Holnap jobb lesz. De semmi. Hetek óta. Szerencsére az újságosztásra nem hat … Olvass tovább

EMLÉKSZOBOR 57.

Úgy áll most, hogy hazaengedik. Holnap délután megtudjuk. Letette a telefont, és bement Péterhez, hogy neki is mondja el, milyen veszéllyel küzd az édesapja. Aztán -másnap Bori mama csak annyit mondott: -Jöhetsz utánunk! És Kálmán azonnal vonatra ült. Éjjel utazott, hogy másnap későreggel megérkezzék. És kimondottan fájt neki, hogy Józsi papa arcáról hiányzott a mosoly, … Olvass tovább

Levél a távolba 11. – Tempora mutantur

Szia Bébike! Az idő csak telik-múlik, az utóbbi hetek kissé csendesebben. Az időjárás is kedvezőtlenebbre fordult, hidegebbek a napok, nincs az embernek kedve utcára sem menni. Sajnos a hétvégék is kevésbé mozgalmasak, túratársam “becsajozott” – mondtuk volna ezelőtt harminc-negyven évvel – azaz végre rátalált agglegény-élete megváltójára, egy másod-unokatestvér képében, aki kiválóan egészíti ki elvált férji … Olvass tovább

Pillanatnyi örökkévalóság

14. Bejegyzés Karácsony. Szenteste. A délelőtt családi körben zajlott. Édesanyám töltött káposztával várt. Desszertnek diós és mákos bejgli. Szakításunkról Ibolyával nem szívesen beszéltem. De azért csak kiszedték belőlem. Nyugtattam szüleimet, hogy túl vagyok rajta, így is jóformán csak barátok voltunk. Arról, hogy álmomban visszatér nem szóltam nehogy bolondnak nézzenek. Jobb ez így. Délután egyedül otthon. … Olvass tovább

A tolmácsfiú XX. 20. jelenet

20. jelenet (Bent a jurtában. Körben, az alvó tűzhely körül ülnek a falu vezetői: Középen a törzsfő, mellette a táltos és egy vadász. DAUGON és JEROMOS fejet hajtanak, a többiek biccentenek, s jelzik, hogy leülhetnek. DAUGON fordít mindent) DAUGON: Azt mondják, érdekes a bőröd színe, a szemed azonban hasonlatos az övékhez. (a tanács nevet) JEROMOS: … Olvass tovább

Pillanatnyi örökkévalóság 13. Bejegyzés

13. Bejegyzés Szombati nap volt. Pontosan emlékszem. Szépen hullott a hó egész délelőtt. Délután úgy volt, hogy korcsolyázni megyünk. Ibolya elmondása szerint remekül uralja a jeget. Munka után a Nyugati téren vártam. És vártam, és vártam. Közel két órát. Felhívtam, de nem volt elérhető. Talán valami baj történt ? Az aluljáróban sem láttam, igaz télen … Olvass tovább