Gyerekmesék

Egy csendes hétfő este volt. Sami az asztalánál ült, ceruzája a füzet felett táncolt, de a betűk helyett csak gondolatok keringtek a fejében. – Mi lenne, ha ma este átmennénk a könyvespolc mögötti világba, Kami? – suttogta, félig komolyan, félig álmodozva. A sarokban álló terráriumból halk pisszenés hallatszott. Kami, a kékeszöld kaméleon, lustán hunyorgott és … Olvass tovább

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy nagy királyság. Ott élt az aranypalotában egy öreg király a három fiával. Az uralkodónak már megromlott az egészsége, az elméje se volt a régi, ezért feltette magában, hogy annak a gyermekének adja koronáját, aki érdemes lesz rá. Elhatározta hát, hogy próbára teszi őket. A … Olvass tovább

Cincogi néni és Vinnyogi bácsi a kamrában keresgélték az eleséget. Volt nekik két kicsi kölykük, akik otthon fogócskáztak. Amikor erre ráuntak, kisurrantak az udvarra. Gyönyörű tavaszi nap volt. Ahogy az első meleg napsugarak elérték a földet, az udvar hirtelen megtelt színekkel, illatokkal és élettel. A földből elsőként a hóvirágok bújtak elő. Azt követték a lila … Olvass tovább

Volt egyszer, hol nem volt, egy gyönyörű erdő. A fák olyan zöldek voltak, amilyeneket szem még nem látott; az ég kékje túlragyogott mindent. A nagy rengeteg közepén egy kis tisztás bújt meg, mely csak úgy roskadozott a szivárvány minden színében pompázó virágoktól. Itt élt Flo, a kis apolló-lepke. Gyönyörű volt, anyukája és apukája szeme fénye. … Olvass tovább

Élt egyszer egy kismackó, egy kisfarkas, és egy kisróka az erdőben. Ahogy együtt baktattak, bandukoltak, megláttak egy rozoga kalyibát. Előtte egy elburjánzott kertet. Bekopogtak az ajtón: -Van itt valaki? – kérdezte a kisróka. De egy árva hang se válaszolt. -Van itt valaki?- kopogtatott a kisfarkas. De senki se felelt. -Van itt valaki? – dörömbölt be … Olvass tovább

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy aprócska lyuk a kamra fala mögött, ahol hét kisegér lakott a szüleivel. Miután kiürült az éléskamrájuk, Cincogi néni és Sajti bácsi elindult ennivalót keresni. Ettől a naptól minden megváltozott. Anya nem jött haza. Sajti bácsi mikor hazaért, magához hívta a gyermekeit és töviről-hegyire elmondta nekik, hogy mi történt. … Olvass tovább

Egyszer volt, hol nem volt, az Illatos Erdő közepén élt Panka nyuszi, aki híres volt arról, hogy mindenről volt véleménye, főleg akkor, ha senki nem kérdezte. Nem messze tőle lakott Tüsi süni, az erdő legkomolyabb kertésze, aki minden növényt és fák a nevén köszöntött reggelente. Egyik szokványos, unalmas napon hatalmas vita robbant ki köztük. — … Olvass tovább

Élt egy szép gazdaságban két bugyuta baromfi. Sok-sok társukkal együtt boldog békességben tengették mihaszna napjaikat. Kótyomfitty a koros tyúkanyó, aki számos csibével örvendeztette meg gazdáit, és Piliszka a piperkőc kakas. Látszatra ugyanolyan hétköznapi szárnyasoknak tűntek, mint társaik, de ők voltak a kivétel a szabály alól. Történt egyik éjjel, hogy Piliszka csodás jósló álmot látott. Meg … Olvass tovább

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas, smaragdzöld erdő, ahol a fák koronája olyan magasra nyúlt, hogy a madarak felhőket súrolva daloltak bennük. Az erdőben éltek a zöld manók, – (apró, szorgos népség), – akik mohából és virágszirmokból építették házaikat. És ott éltek a tündérek is, akik a harmatcseppeket gyémántként csillogtatták a leveleken … Olvass tovább

Egy csendes kisvárosban, valahol a Bakony dombjain túl élt egy bizonyos Fekete Feri, szakmáját tekintve kéményseprő, aki minden reggel olyan korán kelt, hogy még a Nap is visszafeküdt a párnája, mondván: – Na, én még alszom egy kicsit. Feri egyik hidegbe hajló őszi napon elindult dolgozni, mert a városban már minden kémény füstölt, mint a … Olvass tovább

Szundi Bundi és a Nagy Városi Szunyálás Aznap reggel a nap különösen lassan kelt fel. Úgy nyújtózkodott az égen, mintha neki sem lenne kedve sietni. A fény lustán csorgott le a háztetőkről, és még az árnyékok is ásítottak egyet. A Szundamezőn lakó Szundi Bundi már félig aludt, félig ébren volt. Egyik szeme nyitva, a másik … Olvass tovább

A Kukac, aki nem tudta, merre van előre A rét azon a reggelen kicsit ferdén ébredt. A fűszálak suttogtak, a bogarak ásítottak, és egy kukac éppen azon gondolkodott, vajon melyik vége az eleje. – Ez itt az eleje? – kérdezte a kukac a saját farkától. – Nem válaszol – dünnyögte. – Gyanús. Ekkor toppant elé … Olvass tovább

Széltöltős poros kisváros, amelyet legendák öveznek. Az öreg kőházak sűrűn sorakoznak a keskeny, macskaköves utcák mentén, szinte egész évben finom köd lebeg. A város körül ódon erdő terül el, fái évszázadok óta őrzik a titkokat és meséket, különösen a szürkületi órákban, amikor a fények és árnyékok sajátos játékba kezdenek. A város főterén régi óratorony áll, … Olvass tovább

Kora ősszel még a Nap lágy sugaraiban fürdőzött a narancssárga minden árnyalatában pompázó tökfarm, melyhez tücskök sokasága zenei aláfestést biztosított a hajnali órákban. Ezek a tücskök rendre vidám és pörgős muzsikát játszottak, amitől a farmra látogató állatok s az ott lakó tökök arcára széles mosoly ült ki. Számukra energikusan indult a nap. Mindenki boldog volt, … Olvass tovább

KOBOLDOK MESÉJE Régi idők meséjét mondom el most néktek. A messzi Északon, hol a vikingek hajói szelték a habokat nagy csaták dúltak. Jeges Eödömér a rénszarvasok földjének zsarnok ura és Zúzmara Eduárd a zuzmók teljhatalmú parancsolója vívták szokásos éves téli csatájukat. Ez a csata minden év január elsején indult és december harmincegyedikéig tartott. Jeges Eödömér … Olvass tovább

Poloska Pál bánatosan üldögélt egy fűszálon. Manci, a méh odaröppent: „Mért búslakodsz barátom?” „Azért, mert nem döngicsélek, még csak nem is zümmögök. Hogy lesz így belőlem zenész, ha csak csöndben röpködök?” Szúnyog Szeszil, Lali Léggyel csatlakozott hozzájuk: „Mért búslakodsz Poloska Pál? Hisz a világot bejárod!” „Azért, mert az én szárnyaim soha meg nem szólalnak. Hogy … Olvass tovább

A lány, aki mesélt az erdő közepén Ez a mese a természet szeretetéről, a közösség erejéről és a mesék varázsáról szól, amely egyesíti a gyerekeket egy közös célért. Egyszer volt, hol nem volt, egy varázslatos erdő mélyén, ahol a fák magasra nyújtózkodtak, és a madarak dallamai betöltötték a levegőt, élt egy kislány, akit Maja néven … Olvass tovább

Egy sűrű, zöld erdő szívében, ahol napfény ritkán hatolt le a lombkoronák között, ott nyílt ki egyetlen, vörös rózsa. Nem volt hétköznapi virág ez, nem termett kerti ágyban gondos kezek gondozásában. Ez a rózsa vadon növekedett, kemény talajban kapaszkodva gyökereivel, vékony szára és buja, zöld levelei az erdő sűrűjében keresve fényt. A rózsa rügye aprócska … Olvass tovább

A Sárga-hegység ölelésében, ahol a lucfák égből csobogtató zöldet hullattak, ott született egy aprócska patak. A falusiak Kispataknak hívták, mert alig vette át a köveken a folydogálást, de szívében óriási vágy duzzadt: megérkezni a nagy folyóhoz, az Aranyvízhez. Kispatak kezdetben csak vidám csobogással játszott a kavicsokon. A napfény táncolt a vizén, és a szél susogott … Olvass tovább