Megsárgult üzenet A hegy ősidők óta tartja magasra a fejét. Itt- ott elszórtan néz a nappal szemben egy- egy fából készült ház. Elizabett néni egyedül ült kint a kispadon. Ismerősei már mind messze jártak. Ki elköltözött a gyeremekéhez, ki pedig a temető sírkertjét bővítette. De ő még őszülő hajával, fájós derekával, ki tudott botorkálni a … Olvass tovább
A nap lefelé tart az égi lajtorján, a felhőket vörösre színezi, mielőtt alámerülne ágyába, a mélykék paplanok közé. Felgyullad a közvilágítás, a házaknál felkapcsolják a villanyt. Az egyiknél az udvari lámpa is világít, úgy tűnik várnak valakit. Odabent a házban Cipó anyja idegesen járkál, tekintete időnként a falon függő órára rebben. – Hol lehet? – … Olvass tovább
A NEVEM OWEN HILL. Kiemelt laboránsként dolgozom itt Kaliforniában, egy 642 emeletes kutatóintézet legfelső emeletén. A krómmal futtatott, acél és beton kolosszus egy megerősített sziklapárkányról tekint alá a Csendes-Óceán haragos habjaira. A méreteiből adódóan vagy tizenhat méter kilengése van, a melegben meg veszettül pattognak az elemei. Van ugyan speciális füldugóm, de sz*rt sem ér. Papírzsebkendő … Olvass tovább
Jártó Róza Rekviem a Családomért. Ma se tudtam elmenni a temetőbe. Pedig ha úgy nézzük, alig 40 km-re van a házamtól. Ezt nem azt jelenti, hogy nem gondolok az eltávozott szeretteimre. Lacikára, a szüleimre, a bátyámra, a sógoromra, az öcsémre, húgomra, az unokaöcsémre, és még sok ilyen-olyan szintű rokonra, vagy akár a férjemre. Mindnek meggyújtottam … Olvass tovább
Mottó: “Amiben hiszel, az lesz a te valóságod’… Vagy nem. De legalább meg kell próbálni. ” A zuhany Állok a zuhany alatt. A víz átölel. A cseppek testmeleg érintése gyengéden oldja izmaim feszülését s lelkem görcseit. A lefolyóba buborékba zártan bukdácsolnak sötétebb gondolataim. Itt tudnék maradni örökké. A valóság alamuszin visszakúszó fájdalomíze oszlatja az olíva … Olvass tovább
Talán az igazgató úr fülébe juthatott, hogy én neveztem el Ezeréves Sólyomnak a rendház mellett parkoló, rozsda-csipkézte, fehér Ford Tranzitot. A fiúkollégiumban ezután már mindenki így becézte a húszéves járművet. Ha a hátsó üléssort belerakták, kilenc személy szállítására is alkalmassá vált, de a legtöbbször ruha- és élelmiszer adományokat hordott vele Jani bá’, aki a rendház … Olvass tovább
Erzsike néni is felújíttat Írta: Tilk Katalin Végre nyár van! Lehet hegyet mászni, tengerhez utazni, pihenni, vagy azt a munkát intézni, amire egész évben valahogy nem került sor. Szóval lehet kertes házat építeni, kertet, házat felújítani. Erzsike néni is felújíttat. A fürdőszobáját. Azt, amit kb. 1001 éve még kicsi korában az apja alakított ki a … Olvass tovább
Azt mondják elfutni gyávaság, hogy aki nem néz szembe a problémáival az gyáva. Azt mondják nem szabad elmenekülni, hanem bátran szembe kell nézni a démonokkal és talpra állni. Én ezzel csak részben értettem egyet. Igen talpra kellett állni és menni kellett tovább, hisz bármennyire is fájdalmas dolgok történtek az ember életében, az élet ment tovább … Olvass tovább
Ünnep után Ahogy korosodom, egyre kevesebbet alszom. Lámpám éjfél körül kikapcsolom. Ma is hat előtt már kukorékoltam. Életem párja még oldalt fekve szuszogott az ágyon. Leültem a gép elé és olvastam a tegnapi könyvet. Szomorú történet. Kováts Judit: Hazátlanok. A történet az utolsó (remélem az volt az utolsó) háború legvégének történéseit dolgozta fel. Egy magyar … Olvass tovább
Levél Jézusnak (I. rész alkony) A szabadság „A szabadság a szükségszerűség felismerése” (Karl Marx) nem az, hogy mindenre van lehetőségem, hanem az, hogy mindenről azonnal le tudok mon-dani, semmihez sem ragaszkodom. Ha mindenről le tudok mondani, semmire nem vagyok kényszeríthető. És nem lehet a szabadságomat elvenni sem, mert ha megbilincselnek, le tudok mondani a mozgásról, … Olvass tovább
Régóta nem ébredtem ilyen energikusan. Valahogy megszoktam, hogy kissé nyúzott és néha kedvetlen vagyok. De ma, mintha varázsütésre minden megváltozott volna. Meglep az is, hogy jó a kedvem. Ruganyosan keltem ki az ágyból és a kávét is jólesően kortyoltam, nem pedig rutinból. Most valóban úgy éreztem, felpezsdíti a vérem és elöntött egy érzés, hogy képes … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – A diagnózis Marta még húsz éves sem volt, amikor elvált. Egy éve veszítette el a babáját a terhesség ötödik hónapjában. Az orvosok azt állapították meg, hogy súlyos, működésképtelen méhfejlődési rendellenességevan, ami megakadályozta a magzat növekedését. De a leggonoszabb az volt az egészben, amikor közölték vele, hogy soha többé nem lehet gyereke, mert … Olvass tovább
Nemrég olvastam az interneten, hogy kortárs művészeti alkotás lett a videokazettából. Mégis hogyan? „…Matthew Jones, egy videodigitalizációval foglalkozó cég alkalmazottjaként a sokadik családi nyaralás és szalagavató archiválása közben döbbent rá arra, hogy micsoda páratlan, gondosan kidolgozott (retro)futurista, minimalista műremekek mennek át a keze alatt nap mint nap. Ez volt valamikor 2015-ben, és a lelkes művészetpártoló … Olvass tovább
Gyermekkorom fele azzal telt el, hogy hallgattam a háborús történeteket, néztem a tudósításokat. Ünnepeltük a hősöket, koszorúztuk az emlékműveket. Sokan és sokféleképpen megírták, hogy a háború alatt (második világháború) milyen keserves élet volt és milyen szegénység. Az eszemmel tudtam, és természetesen nagyon sajnáltam az akkor és ott élőket. Ismereteimet folyamatosan bővítettem, és mások is bővítették. … Olvass tovább
Csoportos „beszélgetés”, melynek a végén azt se tudjuk, hogy egyáltalán mi volt az alaptéma. – Remélem, hogy marad a napos idő, mert a tengerpartra megyünk nyaralni. – Ja. Mert akinek jó dolga van, meg az agya helyett is pénz, az nem gondol az aszályra. – Aki hülye, az menjen be az elmébe. – Melyikbe, úgy … Olvass tovább
Családi krónikánk lapjaira 1985 februárjában szomorú történések borítottak árnyat. Gyermekem 3 éves korához gombolyítjuk most vissza a történet fonalát. Az a hétfő reggel is a napi rutin szerint úgy indult, mint bármelyik család egyszerű hétköznapja. Estére azonban valódi rémálommá változott. Munka után sietettem szokás szerint még semmiről sem tudva kisfiamért az óvodába. Öltöztetés közben vettem … Olvass tovább
Benedek István példás előmenetelű rabnak számított. Egyetlen rossz szó, vagy függelemsértő magatartás, vagy rendbontás nem szólt ellene. Még a saját celláját is példás rendben, és patyolattisztaságban tartotta. Rabtársai között különleges tiszteletnek örvendett, mivel nem ivott és nem dohányzott a fizetését – amit az asztalosműhelyben félrerakott -, előszeretettel osztotta meg társai között, főként akkor, ha fizikális … Olvass tovább
Nudista történetek 1. A magyarokat többnyire az egykori jugoszláv tengerparton érte a meglepetés, amikor séta közben a strandon azt tapasztalták, hogy a napozók között feltűnnek ruhátlanok is, majd pedig csak meztelenek. Ezrével. Ez volt a nudista strand, vagy nudista telep. Voltak kisebbek, de voltak olyanok is, ahol egyszerre húszezres létszámmal sátoroztak, vagy bungalóztak meztelenül; az … Olvass tovább
Sinus hiperbolicus x 1974-ben Tápi Pisti évfolyamtársammal stoppoltunk Nyékládházán. Vizsgáinkat letettük – mienk a világ! A Tiszai Vegyi Kombinát krómozott tartályú Rába kamionja szánt meg minket. Nagy dolog volt ilyen csodába felkapaszkodni, pilóta üléséről letekinteni a szánalmas kicsiny személyautókra. A hazai járműgyártás nyugati színvonalú remeklése volt a termetes hernyó. – Hová, gyerekek? – szimpatikus, vidám … Olvass tovább