Összes megtekintés: 55
Összes megtekintés: 55 Az állomástól elsétált a házig, közben az unalomig ismert környezetet pásztázta. A régi utca, kopott házaival mit sem változott az eltelt három év alatt, amióta nem járt itthon. Sok éve dolgozott már külföldön, többnyire ott is élt, de gyakran jött látogatni, hiszen a családja nagyobb része itt volt. Az utóbbi három évben nehézségei … Olvass tovább
Összes megtekintés: 24
Összes megtekintés: 24 – Ne haragudjon – szólított meg tegnapelőtt az utcán, miközben hazafelé bandukoltam, egy illuminált állapotban lévő iparos. Éppen társával baktatott csöndesen, hogy nyugovóra hajtsa elnehezült fejét, mikor szemébe akadtam, akár másnak a szálka. – De tényleg, ne haragudjon… – kezdte újból. Hét ágra sütött a nap, őbenne pedig magasan járhatott az alkoholmérő higanyszála, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 42
Összes megtekintés: 42 1. A nevem Szovinszky Flóra, 18 éves vagyok, nemsokára kezdődik az utolsó évem. Éppen kint ültem a kertben, és rajzolgattam az egyik füzetemben, mikor rám írt a legjobb barátnőm, hogy lenne e kedvem elmenni kirándulni. Kicsit dilemmáztam, végül rábólintottam. Rettenetesen unatkoztam itthon, mivel a húgom táborban volt, a szüleim pedig dolgoztak. Kis idő … Olvass tovább
Összes megtekintés: 34
Összes megtekintés: 34 – Ma megint nem mész dolgozni? – kérdezte Hannah. – Nem! – hangzott a válasz a másik szobából. Csak feküdtem az ágyon, a takarót az államig felhúztam. Fáztam. A bérlakás januárban a lehidegebb, a tűzifával pedig spórolnunk kell. Hajnalodott. A fagyos szél beszuszakolta magát a törött üvegablakon, a szilánkokban megcsodálta magát, majd átfújt … Olvass tovább
Összes megtekintés: 9
Összes megtekintés: 9 “Te félni is gyáva!” -Karinthy Frigyes- Az ember a szociológiában körülírható, de meghatározhatatlan “massza”. Érez, tesz, épít, gondol, bánt, szeret és végek nélkül fejleszti környezetét, ha már ő maga -külsőleg- nem fejlődhet. Az ember úgy rendezkedett be, mint a legnaivabb kérész. Mint aki tudja, hogy egy nap az élet, semminek nincs már értelme, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 55
Összes megtekintés: 55 – Ezt honnan szedted? A gyermek riadtan, behúzott nyakkal állt anyja előtt. Várta az ütést, mely a korbácsként felcsattanó hangot követni szokta. Pedig semmi rosszat nem követett el, szerinte. Az iskolában azt mondta a tanító néni, vasárnap lesz az anyák-napi ünnepség, addig mindenki gyakorolja a versét. Legyenek jók otthon, lepjék meg édesanyjukat, segítsenek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 176
Összes megtekintés: 176 Zeneileg mindenevő vagyok. Vagyis nem. Chopint csak Rubinstein előadásában szeretem, a mulatós zenét pedig nem imádom kimondottan. Talán azért, mert ritkán van alkalmam meg kedvem mulatozni. ( Mondhatni szinte soha.) Max Raabet már régebben felfedeztem magamnak. A húszas, harmincas évek mindig is vonzottak. Nagyszüleim ideje. Boldog békeidők! (Igen. Két világégés között!) Ezt a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 95
Összes megtekintés: 95 Az öregúr éppen akkor ült oda az íróasztalához, amikor megszólalt a telefonja. -Halló! Jó napot kívánok! Szabó Katalin vagyok a Könyváruháztól, ugye Hegyi Szilárddal beszélek? -Igen, én vagyok – dörmögte bele a telefonba az öregúr, kissé mérgesen, hogy vajon mit akarhatnak tőle. -Egy telefonos felmérést készítünk a hírlevelünk valamennyi címzettjével, ha van néhány … Olvass tovább
Összes megtekintés: 28
Összes megtekintés: 28 Egy ideig nem tudtam eldönteni szívlelem – e Molnár Kittyt vagy mégse. Nemrég publikálták egy szerelmi regényét, amely hatalmas érzelmeket váltott ki azon életunt, de nemes és erkölcsös személyek közösségében , akik szüntelenül új, ügyes vénájú , lángelmék után kutatnak. Korosodó bőkezű emberek, akiknek csupán az volt minden feladatuk, hogy egyesületekbe, klubokba járjanak … Olvass tovább
Összes megtekintés: 67
Összes megtekintés: 67 Tanulmányai befejeztével, gyakornoki ideje leteltével távoli országba került a leány-gyermek. Kezdett ott is szépen boldogulni, párt is lelt magának, egzisztenciát kezdtek építeni. Ami itthon maradt az nehéz teher volt a szülők lelkén. Azt úgy hívták hogy „hiány” ,az eddig megszokott családi légkör változása, a gyermek távozása által teremtődőt hiányérzet. Ez az élet rendje … Olvass tovább
Összes megtekintés: 188
Összes megtekintés: 188 Ajtónyikorgás törte meg a csendet. – Bejöhetek? – kérdezte bátortalanul egy hang – Jó ideje nem léphettem már be ide. – Igen. Miután engedélyt kapott a belépésre, halk, ámde gyors léptekkel odament ahhoz a helyhez, ahonnan megpillanthatta azt az égitestet, melyet mind közül a legjobban szeretett. – Már nagyon hiányzott a világűr ámulatba … Olvass tovább
Összes megtekintés: 14
Összes megtekintés: 14 Falun nőttem fel. Meglehetősen természetközeli helyen. Jobbra szomszéd, balra méteres szalmakazal a “senkiföldjén”, hátul nemsokára szomszéd, elöl a sztyeppe, meg egy azúrkék halastó ezüstösen ringó hullámokkal. A szobám ablaka épp ebbe az irányba nézett. Kora reggel a derékig érő, lágyan hajlongó mezei füvek közt gyakran őzek lépdeltek. Mellettük gólyák keresgéltek bekejóskák után, s … Olvass tovább
Összes megtekintés: 25
Összes megtekintés: 25 A könyvtár zárva volt. Az eső zuhogott, tócsákban állt a víz a járdán. − Felújítás van, vagy mi? Igaz, a múltkor panaszkodott az egyik könyvtárosnő, hogy ha nagy eső esik, mindig beáznak, hát akkor éppen ideje volt, hogy csináljanak már végre valamit, mert focizni tudnak a futballisták fűtetlen pályán is, ha tudnak, de … Olvass tovább
Összes megtekintés: 12
Összes megtekintés: 12 Engem Thomas Halfordnak hívnak, és mindig is egy víg kedélyű embernek tartottam magam. Harmincas éveim közepén járok, van egy gyönyörű feleségem és egy még gyönyörűbb kislányom. A feleségemet Rachellnak, a kislányomat Noeminak hívják. San Franciscóban élünk az egyik tengerparti házban, ahol minden reggel a tenger hangjára, a hullámok sustorgására és csobbanására ébredünk. Azt … Olvass tovább
Összes megtekintés: 36
Összes megtekintés: 36 Sokszor előfordul velünk, hogy eltervezünk valamit, s teljesen másképp alakul minden. Pontosan ez történt velem is egy kedd délután. Elindultam, hogy megvegyem a rakott krumplihoz valót, estére jót akartunk lakmározni belőle a párommal. A közért nem volt messze, így gyalog vágtam neki. Pár helyen megvárakoztatott a piros lámpa, s a hatalmas autóforgalomra is … Olvass tovább
Összes megtekintés: 22
Összes megtekintés: 22 Nem volt más a reggel, mint máskor. Felhúzta a nehéz fa redőnyt, bevetette az ágyat, kicsit téblábolt, teát főzött, megpirította a háronapos kenyér maradékát. Egy félkilósat szokott vásárolni, az kitartott a hét közepéig. Mivel több napra főzött, így arra most nem kell gondolnia. A kertben tervezett munkákból semmi sem lesz, reggel hóesésre ébredt. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 25
Összes megtekintés: 25 Elérkeztem végre ahhoz a pillanathoz, amire már egész életemben vágytam. Terhes vagyok. Amikor az orvos közölte velem, nem tudtam a könnyeimet visszatartani. Úgy éreztem magam abban a pillanatban, mint egy bohóc. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az orvos rám nézett, és nem tudta, hogy boldog vagyok, vagy szomorú. Még mielőtt megszólalt … Olvass tovább
Összes megtekintés: 16
Összes megtekintés: 16 (Pillanatképek életem apró történéseiből) Meghívást kaptunk egy körülbelül 250 lelket számláló Baranya megyei kis faluba gyümölcsszedésre. Szép kora őszi időben elindultunk autóval, útközben gyönyörködtünk a szelíd zselici dombság látnivalóiban. A táj elvarázsolt bennünket. A kertben édeni nyugalom fogadott bennünket. Láttuk, hogy a fák roskadoznak az érett gyümölcsök alatt, mintha csak ránk vártak volna. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 27
Összes megtekintés: 27 A csinos Bogi új kis piros autójával, friss, alig egyhetes jogosítványával elindul a főiskola felé, ahol most kezdi tanulmányait. Kellőképpen izgul. Vezetési gyakorlata semmi, az autóra pedig nagyon szeretne vigyázni. Már egészen közel jár a főiskolához, mikor egy mögötte haladó fekete BMV nem díjazza Bogi negyven ötven közötti tempóját. Először dudál rá. A … Olvass tovább
Összes megtekintés: 21
Összes megtekintés: 21 Első novellám fogadjátok szeretettel. Várakozás 1942. Oroszország egyik kis falujában élt egy nagyon szegény, de emberszerető család. Akik szeretetben és tisztelettel nevelték gyermeküket, Nádját. Nádja víg kedélyű, mosolygós kislány, aki szeretettel rajongta körül édesanyját és édesapját. Egyik nap reggelén szomorú arccal szaladt ki a romos kis házból az udvarra édesapjához. – Papa! – … Olvass tovább