Egyperces nyár

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  Nyár Szeretem-idő van. A nyár most nem tüzel, nem forr, nem tombol, csak úgy öregesen, csendesen-szépen elteríti aranyló takaróját a kertre. A déli csendben pihen a zöld pázsit, a bokrok is földig hajolnak a készülődő sziesztában. Lombok hallgatnak sejtelmesen, de a mogyoróberek levelei közt apró szellőgyermekek bujócskáznak. Skárlát- és hófehérszínű muskátlik sütkéreznek, nevető … Olvass tovább

Egy kétbalkezes alkimista naplója

Összes megtekintés: 224 

Összes megtekintés: 224  Tegnap délután, éppen a tudományos feljegyzéseimet rendezgettem a könyvtárban, amikor a felső polcról, két megsárgult pergamen közül kiesett egy kopott kis bőrkötésű kódex. Még jó, hogy nem a fejemre esett. Ahogy óvatosan lefújtam róla a port, és belelapoztam, öreg szívem nagyot dobbant örömében, mert a kis kódexben rég elveszettnek hitt ifjúkori naplómra ismertem. … Olvass tovább

Egerek és emberek

Összes megtekintés: 456 

Összes megtekintés: 456  Azon az éjszakán mind eljöttek. Először csak a szárnyak halk surrogását hallottam, majd az angyalok úgy ellepték a lepukkant albérlet szürke linóleum padlóját, hogy már az Afrika alakú repedésfoltot sem láttam, csak sejtettem, hogy hol van. Hallottál már a nagy egér invázióról? Ha lehunyom a szemem, még ma is érzem az apró lábak … Olvass tovább

Nem tudom…

Összes megtekintés: 32 

Összes megtekintés: 32  Kicsit izgultam is, meg magam alatt is voltam. Vége lett a filmnek a Bem moziban. Jaj! Basszus, most már nem is tudom mit néztem! Vajon miért nem tudom? Pedig, szinte minden mozijegyet eltettem. Fogalmam sincs mi lehetett, de azt tudom, hogy miután megnéztem, még jobban letargikus hangulatba kerültem. Elindultam a villamosra, zenét hallgattam … Olvass tovább

Ébredő érintés

Összes megtekintés: 74 

Összes megtekintés: 74  Arra ébredek, hogy fázom. A takarómat keresem még lehunyt szemmel tapogatózva. Ujjbegyeim finoman lopakodnak az éjjel összegyűrt vászonlepedő ropogós felületén. A puha paplant még nem találtam meg, helyette izmos karodra téved érintésem. Megsimítom. Karikagyűrűink halkan csengve összekoccannak. Elmosolyodok. Szeretem a kezed. Dolgos, serény, néha sprőd, mert kiszárad a hidegtől, a kézmosástól, és fémekkel … Olvass tovább

Vissza a gyökerekhez…

Összes megtekintés: 48 

Összes megtekintés: 48  Életem során többször kerültem olyan helyzetbe hivatalos és orvosi papírok kitöltése során, hogy a születésihelyemre válaszul adott város, Székesfehérvár (1) neve hallatán, felcsillanó szemekkel kérdezték meg tőlem: – Milyen jó, hogy ilyen szép helyen született, gyakran szokott oda ellátogatni? – Nem, személyesen még sohasem voltam – szoktam válaszolni, amire mindig csodálkozó és hitetlenkedő … Olvass tovább

A világ vége után

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  A hajnal első napsugarainak fényében egy autó szelte át az utcákat szélsebesen. Három utasa volt csupán: két nő, és egy férfi. A férfi holt sápadtan feküdt a hátsó ülésen, vállát szorította, amit átvérzett kötés borított. Harminc én körüli lehetett talán, de a kimerültség és a félhomály miatt idősebbnek tűnt. Az anyósülésen ülő nő … Olvass tovább

A kis fekete ember

Összes megtekintés: 110 

Összes megtekintés: 110  Odakint erősen havazott. Az ötéves Daniel az anyja ölében ült a kandalló adta melegben és állatokról szóló meséket hallgatott. – Tudod, miért nevezik január három utolsó napját a feketerigó napjainak? – kérdezte az anyukája, miután becsukta a mesekönyvet. – Nem, miért? – Nagyon-nagyon régen egy szegény rigó, az erős szél miatt nem tudott … Olvass tovább

Jó reggelt, Kedvesem!

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  Mottó: „Hova mész, hova futsz, mondd, hogy jó reggelt! Ölelj át, a világ épphogy életre kelt! Az aki szép, az reggel is szép, amikor ébred, még ha össze is gyűrte az ágy, alakul még az igazi kép, nézni szeretném a színek, meg a fény hogyan fonnak Rád ma új ruhát!” (Charlie: Az légy, … Olvass tovább

Mámorgőz

Összes megtekintés: 14 

Összes megtekintés: 14  Megint nagy volt a zűrzavar és a felfordulás az üzlet italrészlegén. Az üdítők, sörök és egyéb alkoholos italok szépen, rendben, katonásan sorakoztak a polcokon, a borok osztályán azonban minden üvegcsörömpöléstől és bugyborékolástól volt hangos. Hosszú ideje tartott már ez a viszály a két szembenálló törzs, a vörösborok és a fehérborok között, és igazából … Olvass tovább

A fogas

Összes megtekintés: 18 

Összes megtekintés: 18  Ő egy fogas, ruhafogas, mégpedig álló és köznyelven, thonet fogas. A színe sötétbarna. Nem szereti ezt a színt, sohasem szerette. Amikor még az esztergapadra feltették azt az élettelen fát, melyből az álló részt faragták ki és nyiladozni kezdett értelme, már eldöntötte, milyen fogas akar lenni. Körülnézett és látta sorban a thonet fogasokat, volt … Olvass tovább

Holdtitok

Összes megtekintés: 158 

Összes megtekintés: 158  A találkozásokat és a szerelmeket fent az égben irányítják? Vagy az is lehet, hogy mindenről a hold titokzatos képessége tehet? Ki tudja. A hold örök idők óta ragyogó pompával, fényes korongjával világítja be az éjszakát, majd lassan, mint egy cérnaszál vékony peremmel áll fent a horizonton. Néha tombol, és maga után kényszeríti a … Olvass tovább

Gólya a háztetőn

Összes megtekintés: 96 

Összes megtekintés: 96  Ötéves voltam, s körülöttem már minden gyereknek volt testvére, csak nekem nem. Az udvar másik házában lakó gyerekeknek több is. Őket irigyeltem a legjobban. Igaz, lány egy sem akadt köztük, de akkor is sokan voltak, míg én csak egyedül. Ráadásul az idősebb fiúk gyakran megkeserítették az életemet. A kisebbekkel is kiszúrtak, hát még … Olvass tovább

Volt egyszer…

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  Volt egyszer… Volt egyszer egy régi világ, tán nem is olyan régen, mégis mintha annyi idő telt volna el azóta. Gondolatban mindig visszautazok oda, főleg mikor a mindennapok gondjai a vállamra nehezednek. Volt egyszer egy gyermekkor. Egy szülői ház, az udvara, ahol az éti csigákkal ismerkedtem totyogós koromban, ahol megtanultam biciklizni, békát találtam … Olvass tovább