Mari már nehezen mozgott. A telefonja is lemerült. Nem merte megkeresni a töltőjét. Furcsán és egyre gyakrabban nyilallt a fájdalom a hasába. Nem, nem hívhat mentőt! Átlépte a földön horkoló, „betépett” élettársa testét, majd magához vette a szüléshez előkészített sporttáskáját. Szuszogva húzta magára a csizmáját, aztán magára borította a télikabátját és a terhessége utolsó heteiben … Olvass tovább
Andor, Barna és Csanád, miután kijárták az általános nyolcadik osztályát, ugyanabba a gimnáziumba jelentkeztek. Felvételi vizsgát tettek és fel is vették mind a hármukat. Nem volt nagy meglepetés, él-tanulók voltak az általánosban. Csak az rontotta a kedvüket, hogy Dinának nem sikerült, pedig annyira szerették volna. A lány is abba az általánosba járt addig, mint ők, … Olvass tovább
Ma reggel Irmának férjével együtt, sürgős elintéznivalója volt a postán, ezért most sietősen lépkedett a piac felé. Már délelőtt tíz óra is elmúlt, és nem szerette volna, ha régóta ismert kofájánál elfogyna a friss tojás. Évek óta nála vásárolja meg a heti szükségletet, ha úgy adódik, a zöldségeket is tőle veszi. Eddig még nem csalódott … Olvass tovább
Vaskos köd lengedezett az üres utca felett, a járda melletti sövény levelein vízcseppek dideregtek és nyirkosan fénylett minden kirakat. Nem nagyon járt még senki odakint, csak a pékség ajtaja volt sarkig kitárva. Friss kenyér illata terjengett, szinte hallani lehetett az aranybarnára sült cipók meleg roppanását. De Imit nem érdekelte az étvágygerjesztő zamat, noha gyomra hangosan … Olvass tovább
Vörös, sárga és barna levelekkel integetnek a fák ősszel. A Széchenyi téren járunk. Szegeden ilyenkor mintha a levegő színt kapna a sárga és a kék jellegzetes keveredésével, s ez megnyugtatóan hat a szívre: ennek az évnek is vége. Igaz, van még belőle néhány hónap, de eddigre már kitombolta magát, már aludni készül a föld itt, … Olvass tovább
Létezett egyszer, nem is olyan régen egy kis város egy hatalmas hegy tövében, ahonnan egyszer csak eltűnt az öröm, a hit, és a remény. Ahogy az évek teltek és fejlődött a világ, az élet egyre monotonabbá vált: mindenki minden nap ugyanazt csinálta: az emberek reggel felkeltek, iskolába-munkába mentek, majd haza. Alig szóltak egymáshoz, mindenki a … Olvass tovább
Mindig 9 óra 38 perckor szálltam fel a 7E buszra, ahogyan ők is. Azon a novemberi csípős reggelen erőt vettem magamon és odabotorkáltam a buszsofőrhöz, érdekelt hol vannak. Tisztelettel jelentettem neki, hogy az állandóan összebújó szerelmespár női tagja hiányzik. Két napja nem utazik velünk a sörösdobozt hajigáló férfi, sem a jólfésült, öltönyös úriember. A Vásárcsarnoknál … Olvass tovább
Fáradt voltam, s gyenge. Már nem bírtam a lábamon állni, a kezem elzsibbadt. Koszosak voltak az üvegek, kint csak úgy folyt az élet, a csillogó, fényes autókkal. Már nem is láttam sétáló embert. Olcsón adtuk a gyárban, sok pénz nem lógott ki a zsebemből. Minden embernek keveset fizettek. Nem bántam még, de egyre üres kézzel … Olvass tovább
Majd egy oszlopnál megállok Délután van, kint az égen lassan úsznak a bárányfelhők. Merre és hova tartanak? Talán a tenger vagy az óceán felé? A messzeség titkok mezején a szeretet ember felé? Oda ahova mindannyian egyszer meg fogunk érkezni, akkor, amikor elhagyjuk a földi életünket. Azt az életet, ami az első levegővételünktől fogva titkokat rejt. … Olvass tovább
A kísérlet sikerült. Tényleg működik, hiszen amikor a lenyugvó Nap fényében a velem szemben ülő emberméretű plüssmaci gombszemeiben szikra gyúlt, tudtam, hogy ez nem is történhetett volna másképpen. Ezután felálltam a székből és elindultam felé, hogy levegyem róla a fejhallgatót, mancsai közül pedig kivegyem azt a lapot, amelyen mindig ugyanaz állt. – Légy szíves ne … Olvass tovább
Egy rég elfelejtett, de most megtalált magnókazetta, melyről kedves meséket hallgattuk vissza, újabb családi emlékeket villantott fel a múlt homályosodó ködfátyolából. Az APA-MESÉK történet így folytatódik tovább. Férjem már évek óta a fővárosban tanult, ezért elég régóta nélkülöznünk kellett Őt, különösen óvodás kisfiúnk viselte nehezen a hiányát és a hétvégi rövid otthon léteit. Folyton az … Olvass tovább
Másfél évvel ezelőtt kukkantottam be legelőször a világháló titkaiba, egy magáncégnél ismerkedtem meg az internet csodálatos világával. A számítógép melletti céduláról megtudhattam, mire nem szabad használni a komputert: többek közt szex-honlapok megnyitására, nézegetésére. A minap este különös élményben volt részem, miközben újra a világhálót böngésztem. A termet csak a számítógépek képernyőinek fénye világította meg, kellemesen … Olvass tovább
Fodor Gyöngyi – Menekülés a melankólia elől Az eső vékony fényvonalakat rajzolt a lány sárga dzsekijére, amikor a sáros falusi úton haladt. A fogadó fényei már kigyulladtak, de még nem akart bemenni a szobájába, túl hosszú lett volna odabenn reggelig. „Megyek, járok egyet” gondolta. Jobbra egy kis türkizkék ház erkélyéről gazdagon lógtak le a petúniák, … Olvass tovább
Fiatalabb koromban mindig kényelmetlenül éreztem magam, amiért szerettem könyveket olvasni, míg az osztálytársaim a telefonjuk nyomkodásával töltötték az idejüket vagy képtelenek voltak elszakadni a videojátékoktól, ami számomra teljesen érthetetlen volt. Nem értettem, hogy miért ilyen értelmetlen dolgokkal töltik az idejüket, amikor egy könyvet kinyitva bárkik lehettek volna és bárhova eljuthattak. Mikor ezt megosztottam az anyukámmal, … Olvass tovább
„Egy árva gyermek andalog, Szivét bú tölti el; Hisz az, ki őt szerette még, Többé már fel nem kel. Anyja sírjára űl, zokog Az árva kis fiú: »Anyám, oh kedves jó anyám! Szivem beh szomorú!” Idézet: Eötvös József „A megfagyott gyermek” című verséből, melyből film és dal is született. A gyermekek – Enikő és Bandi … Olvass tovább
Az én unokám nem olyan! Reggel hatkor arra ébredek, hogy odakinn csendesen csepereg az eső. Ennek ellenére az én öreg Burkus kutyám az utcai kerítéshez rohan megugatni a Pálinkás sógor unokáját, aki rendszerint ebben az időben megy munkába, az állandóan zörgő biciklijén. Az öreg csotrogánya helyett igazán vehetne egy újat, de a sógor szerint a … Olvass tovább
Fóbiák, félelmek Életünk során valamennyien különféle félelmekkel nézünk szembe, melyek kisebb-nagyobb mértékben meghatározzák viselkedésünket, magatartásunkat. Ezek egy része evolúciós örökség, egyszerűen a túlélést és a faj fennmaradását szolgálta. Félni kellett az ősoroszlántól, mert megtámad és elpusztít, a villám agyoncsap, a tűz megéget. Az elemekkel nem lehet szembeszállni, de meg lehet őket szelídíteni. A tűz megvéd … Olvass tovább
Szenteste 2021-12-24. Szenteste előtt néhány fertályórával… Ma ünnepeljük a Názáreti Jézus kb. 2027. szülinapját. Ez még az esetlen, de igen nagyképű és enyhén szólva pajkos és szertelen (, szívesebben nevezném démonizáltnak, de senkit sem akarok megbántani) görög istenek esetében is szép kor (volt… vagy van… nem tudom, bennük hisz-e még valaki…).(Az időszámításunk kezdete előtt még … Olvass tovább