A tömeggel együtt sodródtam kifelé a kertbe, hogy onnan nézzük végig a tűzijátékot, amiket pontban éjfélkor fognak kilőni az ég felé. Körülöttem mindenki egymást túl kiabálva számolt vissza és még soha nem éreztem olyan egyedül magam, mint abban a pillanatban. Szilveszter éjjel volt és én tök egyedül voltam. Az állítólagos barátaim, akikkel jöttem, teljesen egyedül … Olvass tovább
Tükör-Karma „Kvantumok kavargó örvénye mindent megteremtett. Válasszuk a dicső magast, vagy a mindent rejtő vermet!“ 1. „Jaj nekünk! Csupán páran maradtunk életben, hogy utolsó hírmondói legyünk az elbukott Emberiségnek. Nem sejtjük, hogy mi van a távoli hegy kopár szirtjei mögött. Talán ott is csak a sivatag száraz, pusztulásszagú, kietlen halálvidéke terül el? Találunk e valaha … Olvass tovább
Újévi fogadalmat sohasem tettem, nem tetszett, hogy egy éjszaka akarja valaki megváltoztatni az életét, amit hosszú éveken át nem tudott megtenni, azt most (sokszor borgőzösen ) eldöntené, és elhiszi, hogy meg is tudja valósítani. Hát nem! Legtöbbször nem. Azonban egyszer magam is tettem fogadalmat. Megfogadtam, hogy leszokom a dohányzásról. Akkor már napi két doboz (!) … Olvass tovább
Már régóta nem teszek semmiféle fogadalmat, hisz úgysem sikerül betartanom. Mindig az adott körülmények határozzák meg, hogy egy-egy szituációban hogyan döntsek. Persze van egy eredendő, át nem hágható parancs számomra, a tisztesség. Nem is fogadalom ez igazán, hanem az ember belső késztetése. Hányan vannak, akik fogadalmukat betartva egy rossz házasságban szenvednek, még akkor is, ha … Olvass tovább
“…lüktető szívvel feltépte az ajtót, riadtan kutatva szemeivel a lány után. Már majdnem lemondott arról, hogy ott találja, amikor végre megpillantotta a szelídgesztenye színű szempár meleg ragyogását. – Hát itt vagy… – sóhajtotta boldogan és lendületesen elindult felé. A lány sietősen felállt székéről és szende mosollyal várta érkezését. David szenvedélyesen átölelte és magához húzta. – … Olvass tovább
Fogadalom Az éltünk során sokszor adjuk meg magunknak azt a lehetőséget, hogy fogadalmat teszünk. Talán az első az, amikor elesünk, és utána az akaratunk érvényesülésével megmakacsoljuk magunkat és újra lábra állunk. Egyre többször kerülünk olyan helyzetbe, hogy megfogadjuk a szüleinknek, hogy jók leszünk. S az élet egyre másra eltántorít bennünket a fogadalmunktól. Észre sem vesszük … Olvass tovább
Megfogadom…. De mit?! Nézek ki a szilveszteri tűzijátékfüttyös éjszakába, és nem jut eszembe semmi. Mit kellene megfogadnom?! Persze, persze, mondhatja valaki, hogy ejnye, ne má«, ugye nem azt akarod sugallni, hogy te egy tökéletes ember vagy, kispajtás? Koránt sem. Legfőbb hibámnak a túlsúlyomat mondanám, de az asszony ilyennek szeret, azt mondja mackó alkatú vagyok. Hát … Olvass tovább
Rég történt. A nyáron múlt 33 éve. Akkor lettem először szerelmes életemben. És nagyon fiatal is voltam. Abban az évben szereltem le a katonaságból. A barátom úgyszintén. Tizenhat hónapig nem láttuk, nem hallottuk egymást, és bár nagyban próbálkoztunk, még levelet sem sikerült váltanunk egymással ez alatt az idő alatt. Zajlott az életünk. Még két hétig … Olvass tovább
Nagyot reccsent az éjszaka. Kékes palástját vette fel a nap, mely úgy ragyogott teljes telibe, mintha legalábbis azzal akart volna dicsekedni, hogy meleget is tud adni hozzá. Színtiszta hivalkodás volt az csupán, mert még az ágra tapadt, apró zúzmarák se remegtek bele a pirkadatba, s táncot járt a lehelet, ha a tüdőből kiszaladt. Ő messziről, … Olvass tovább
Anikó a konyhában táncolva kevergette a rántást, miközben hangosan énekelt. Kedvenc dala ment a rádióban és lábai ilyenkor külön életet éltek. Fél füllel hallotta, hogy csapódik a bejáratnál a szúnyoghálós ajtó. • Csatlakozhatok? – ölelte át derekát tíz éves húga Nina. • Tudod, bármikor! – csókolta meg a kislány feje búbját. Nevetve, énekelve ugráltak néhány … Olvass tovább
Sokan nem gondolnák milyen körülmények között kell élnie embereknek. De tán azt sem, hogy egy hajléktalan ember élete, milyen gyorsan meg tud változni, ha nem adja fel az álmait. Ilyen álmai voltak Jánosnak is, a nagyon rossz körülmények között élő fiatalembernek. Minden reggel elindult, körbejárta a konténereket, hátha talál valamit, de érezte, hogy nem ezt … Olvass tovább
Jaj, Istenem, csak most ne feleljek, ígérem, hogy ezután mindig tanulni fogok. Végre kicsengetnek, Márti boldogan és felszabadultan szalad, hazáig meg se áll. Otthon már várja a finom, ízletes ebéd. A nap ragyogóan süt az égen és a természet csodás. A kert tele virágzó fákkal, az illattal betelni se lehet. Nem beszélve az orgonáról, mely … Olvass tovább