Tollpihék: Huszonhetedik történet: Harc a tollpihékkel

Összes megtekintés: 111 

Összes megtekintés: 111  Valamikor a régi falusi szokás szerint a lánynak készített stafírung része volt hat párna és két nagy dunna. Ezt az én anyám is gondosan elkészítette nekem, évekig gyűjtötte a libák tollazatát, ami megfelelő huzatban lett elhelyezve. Télen óvtak a hidegtől a jó meleg takarók, hűségesen őrizték álmunkat, mikor a közelünkben elkezdte működését egy … Olvass tovább

Tollpihék: Huszonhatodik történet: A dunna

Összes megtekintés: 38 

Összes megtekintés: 38  A Bengyi család háza legutolsó volt az utcában. Szó szerint, mert az előtte húzódó széles árok partján álló tábla arra hívta fel a figyelmet, itt ér véget a település, mi ezen túl kezdődik az külterület, a tanyavilág. Bengyiéknek két gyermekük született, a lány tizenhat évre a fiú után. No, azt ugyancsak sikerült elkényeztetniük! … Olvass tovább

Tollpihék: Huszonnegyedik történet

Összes megtekintés: 212 

Összes megtekintés: 212  Indiánnyár mosolyog a tájon. Elgondolkodom, ősz van. Színesednek a falevelek, csodás a kép, amit a természet varázsolt. De, a virágjaim kissé szomorúan nézik ezt a változást. Az egynyáriaknak véget ér az életük. Róluk magot gyűjtök, hogy jövőre is pompázzanak a kertemben. Az évelők pedig levetik tarka ruháikat és téli álmot alszanak. Gondolatmenetemet egy … Olvass tovább

Tollpihék: Huszonötödik történet: Táncos lábú kisleány

Összes megtekintés: 26 

Összes megtekintés: 26  Tollpihék – Táncos lábú kisleány A mindig aranyos és cserfes öt éves Zsófika jól el van egyedül. Édesanyja sokszor szeretettel nézi, mi mindennel foglalja el magát édes pici lánya. Most például revü táncosokat néz a tévében. Még utánozza is őket. A mozdulatokat egészen jól leköveti. Azután egyszer csak a homlokára csap, és kiszalad. … Olvass tovább

Tollpihék: Huszonegyedik történet: Vadgalambok

Összes megtekintés: 64 

Összes megtekintés: 64  –Megint nem engeded, hogy végig mondjam. Hihetetlen vagy! Állandóan a szavamba vágsz – forr a vérem. Újabb vita, sőt, veszekedés. Már a sokadik az utóbbi időben, folyamatosan marakodunk. Zsolt makacs és szűklátókörű, én meg.. ingerült vagyok és lobbanékony. –Nem is értem, amit mondasz – válaszolja hanyagul, de alig hallom szavait. –Mert ordít a … Olvass tovább

Tollpihék: Huszonharmadik történet: Karácsony

Összes megtekintés: 82 

Összes megtekintés: 82  Zsuzsa idegesen toporgott a folyosón. Kilencre volt időpontja, már tíz óra is elmúlt és az orvos még sehol. Megígérte kislányának, hogy gyorsan visszamegy hozzá. Ahogyan visszaemlékezett annak sápadt, megtört arcára könny futotta be a szemét. Egy anyának nincs annál nagyobb fájdalom, mint szenvedni látni gyermekét. Végre befutott az orvos. • Sajnálom, hogy várnia … Olvass tovább

Tollpihék: Huszonkettedik történet: ( liba mellesztés )

Összes megtekintés: 34 

Összes megtekintés: 34  Anya már napok óta figyelte a libákat. Mikor reggelente kiengedte őket az udvarba, alig lebbentették meg szárnyaikat, máris elhullajtottak egyet-egyet hófehér tollazatukból. A könnyű nyári szél meg felkapta ezeket a tollakat, játékosan pörgette, forgatta, majd letette a szénakazalra, feltapasztotta a kerítésdrótra. Itt van az idő, meg kell melleszteni őket, – mondta anya. Ebéd … Olvass tovább

Tollpihék: Huszadik történet: Tollpihe

Összes megtekintés: 37 

Összes megtekintés: 37  − Tuggyátok, az úgy vóut, hogy aratni jártunk napszámba. De messzire ám! Nem lehetett minden este hazagyünni, mer mán hajnalba kelni kelletett, oszt dologra! Ott aludtunk a gazda főggyín, a jányok, asszonyok a csűrben, mi, emberek meg a csillagvirágos íg alatt, ki erre, ki arra. Meleg nyár vóut, nem fáztunk, csak hajnaltájt hullott … Olvass tovább

Tollpihék: Tizenkilencedik történet

Összes megtekintés: 48 

Összes megtekintés: 48  Mikor a nagynéném haldokolt, más rokon híján nekem telefonáltak a kórházból: -Az utolsó óráit éli a nagynénje. Ha el akar búcsúzni tőle, jöjjön be. Eddig fel sem merült bennem ez a gondolat, hogy el kellene búcsúznom tőle, de eszembe jutottak azok, akiktől nem adatott meg a lehetőség, hogy elbúcsúzzak: nagyanyám és apám. Ezért … Olvass tovább

Tollpihék: Tizennyolcadik történet

Összes megtekintés: 43 

Összes megtekintés: 43  Gyermekkoromban természetes volt, hogy a dunnában, párnában toll van. Akkoriban nem volt még falun gázfűtés, miközben telente ugyancsak előfordultak farkasordító hidegek is. Este még rákerült egy-egy lapát szén a tűzre, aztán be a jó meleg dunna alá, ahol édes volt az álom. Nem ismertünk olyan embert, aki allergiás lett volna a tollra. Sokat … Olvass tovább

Tollpihék: Tizenhetedik történet

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  A halál árnyékában élünk mindnyájan. Talán ez néha felsejlik, ekkor megfogadjuk, hogy úgy élünk minden napot, mintha az lenne az utolsó. Majd november elsején szembesülünk azzal, hogy rokonaink sem voltak halhatatlanok. Olyanok vagyunk, mint a tollpihék. A szél ide-oda fúj minket. Sajnos – vagy hál’ Istennek – nem tehetünk ez ellen sokat. Legföljebb … Olvass tovább

Tollpihék: Tizenhatodik történet

Összes megtekintés: 19 

Összes megtekintés: 19  Jolán a második gyermekét várta, és már csak néhány hete volt hátra a szülésig. Egy hideg tavaszi reggelen korán ébredt fel város végi otthonában, s miután megetette és fölöltöztette négy éves kisfiát, elindult vele kézen fogva otthonról, hogy elvigye őt az óvodába. Éjszaka vékony, tükörsima jég keletkezett a tornácon, s ahogy Jolán rálépett, … Olvass tovább

Tollpihék: Tizenötödik történet

Összes megtekintés: 35 

Összes megtekintés: 35  A töredezett betonlépcső felső fokán szomorkásan üldögélt tegnapról ottfeledetten egy csorba, bortól csókos pohár, s onnan bámult a foghíjas kerítés kopottzöld léceire. Talán maga sem értette, hogy került ő oda. Közben a cammogó hajnal vaskos piros kabátjának zsebébe szórakozottan rakosgatta az este szerteszórt hidegfényű csillagait és rózsás sugarakat simított az égre. A sártól … Olvass tovább

Tollpihék: Tizennegyedik történet: Tollpihék a padlón

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  Karácsony közelgett. Anna kibámult a mocskos presszó ablakon, de most nem talált örömet sem a hópihék lassú táncában, sem a finom forralt borban, ami előtte árválkodott. Tompa volt a nyugtatóktól. Mennyit is vett be reggel? Kettőt, hármat? Fejében csak ez a béna üresség, mellkasában meg egy darab kő. Rutinos mozdulatokkal megigazította fekete blúzát, … Olvass tovább

Tollpihék: Tizenegyedik történet: Csak a tollpihék maradtak

Összes megtekintés: 16 

Összes megtekintés: 16  Esős nap este jelentek meg a betegszállítók az ajtóban, nem számítottunk a jöttükre.Messziről csak egy kupac pléd látszódott, de mikor közelebb értem, akkor láttam, hogy egy vékony, apró idős hölgy rejlett a pléd alatt, két kis kezével egy hímzett kispárnát szorongatott.Mikor áttettük az ágyra, félelemtől összehúzodott testtel nem kapaszkodott semmi másba, csak a … Olvass tovább

Tollpihék: Tizenharmadik történet

Összes megtekintés: 15 

Összes megtekintés: 15  Annyira unalmas. Ez a világ tényleg semmi mókát nem tartogat? 1672. március. Az időszak, amikor a Földnek újra kéne élednie a hosszú, dermesztően hideg tél után, de csak nem történik semmi izgalmas. Legalábbis külső szemlélőként nem úgy tűnik. River szobája ma is ugyanolyan, mint bármelyik másik napon. Fehér márvány padló és oszlopok, arany … Olvass tovább

Tollpihék: Tizenkettedik történet: Gyógycseppek

Összes megtekintés: 169 

Összes megtekintés: 169  Halk kopogtatás hallatszott az ajtón. A tükör előtt ülő lány nem is hallotta, mert a hatalmas szoba távol eső részénél, az ablak közelében ült. Egyébként is el volt foglalva, hiszen élete legfontosabb eseményére koncentrált. Gondolatban már a hétvégi kézfogóján táncolt Sir Gordonnal. A kopogás még egyszer megismétlődött, de mivel a félénk közeledésre nem … Olvass tovább

Tollpihék: Tizedik történet: Tollpihe

Összes megtekintés: 12 

Összes megtekintés: 12  – Holnap kimegyünk az erdei kunyhóba, két hétre – mondta az apja a fiának. Amikor kimentek, mindig szerette a fiú, olyankor tűzelőt gyűjtőgettek télire , gombát, szedret, málnát, áfonyát, hecsedlit, vadalmát és körtét és mindenféle földi jót gyűjtőttek, amit kifőztek, eltettek, és még maradt egy annyi is, hogy eladásra is vihessenek a városba. … Olvass tovább

Tollpihék: Kilencedik történet: Pihepötty, és a csillagpor

Összes megtekintés: 177 

Összes megtekintés: 177  Egyszer egy éjszakán Pihepötty arra ébredt, hogy a nagypárnát, amiben ő lakott, hozzákezdték ütni. Jött jobbról, majd balról, alul, felül, mindenhonnan. Szegény kicsi tollpihe, olyan sok ütést kapott, hogy azt hitte, nem fogja túlélni. – Jaj, anyu! De jó lenne most, ha itt lennél, és adnál nekem egy gyógypuszit, akkor rögtön begyógyulna a … Olvass tovább

Tollpihék: Nyolcadik történet

Összes megtekintés: 23 

Összes megtekintés: 23  Felnéztem az égre,és mintha Holle anyó rázta volna a párnáját,egyre sűrűbben szálltak alá a hófehér tollpihék a földre.Gurultam le a dombon a zöld pázsiton becsukott szemmel,körülöttem mintha fehér hótakaró borította volna a tájat. Fehér galamb ült a korláton a téren. Messze tévedt a tekintete. Távolról kémlelte egy gerle pár nászát. Búgtak egymásnak szerelmes … Olvass tovább