Összes megtekintés: 97
Összes megtekintés: 97 Legyek fény Hadd legyek fény, A reggeli nap Első sugara! Hajnalonként Csókot hintek Arcodra. Legyek kenyér! Ropogós héjú, Frissensült, meleg. Reggelente Engem ízlelj Elsőnek. Legyek emlék! Mosolygós arcú, Bájos kisgyerek. Szíved mélyén Őrizz engem, Szeretlek!
Összes megtekintés: 43
Összes megtekintés: 43 Kész szavak Még aprókat lép, nyomokat követ… Gyűjtöget. Formáz magának, nekem. Gyermeki bájjal szór hang-gyöngyöket játszva, futva, vagy épp lábujjhegyen. Magánhangzók ülnek bukfenceken. Lassan fűzve, szemezgetve készül, puszik közt egészül a nyelvtana. Tőle változik, valami szépül. A nevem, a korom legszebb szava, ahogyan megszólít: “Mama, mama!”
Összes megtekintés: 23
Összes megtekintés: 23 -Önelemzés- Tegnap felkeltem és ma le fekszem, le és elfeledem amit tegnap éreztem. Felébredve még mindig nem látom, nem hallom és nem tudom de várom. Szeretném és mégsem tudom megérteni, magamat, hogy miért tudok ennyit vesztegelni? Szeretek és talán szeretnék is, sok minden jó lenne és mégis. Mégis máshol vagyok csak másfele tekintek, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 50
Összes megtekintés: 50 Világvége hangulat Közeleg a világ vége, Földünkön ismeretlen a béke. Tüntetések, forradalmak minden földrészünkön dúlnak. Színes bőrűek, fehérek, sem a gazdagok, szegények, vezérek és vezéreltek, különféle pártok, más-más hitvallások háborút kívánnak. Jó üzlet a fegyvergyártás, legális a népség irtás, harc folyik a hatalomért, nem kár a sok ostoba emberért.
Összes megtekintés: 170
Összes megtekintés: 170 Öregség Már megsárgult fiatalos, üde szépsége, amely, mint őszi falevél lehullni készül, és bár még kapaszkodik erősen, épsége sérülékeny, tudja és szíve belerendül. Hisz rövid volt az élet, ezt most látja csupán, annyi mindenre vágyott, de már későre jár, szeretne menni, néha megpihenni útján, idő kereke forog és soha meg nem áll. Lágy … Olvass tovább
Összes megtekintés: 54
Összes megtekintés: 54 Harc I. Tudom, te egy napon születtél a békével, az emberek régóta égetik a fegyvereket, de csak a hazug szavak árnyával… a békegalambok hiába szárnyalnak, számtalan, ha ég a világ, s dübörgő lángjával, leégeti szárnyukat. II. eldobni a fegyvert, azt kiáltja a világ, de mit ér a szó, ha hiányzik a tett? kinevetik … Olvass tovább
Összes megtekintés: 81
Összes megtekintés: 81 Sóhaj feneketlen sírgödör az élet mélyére hullanak érzéseim vágyaim hervadó múlásként bomlanak üres semmivé mélyre temetve mindent földdel telik meg tüdőm utolsó lehelletemmel lassan száll tova sóhajom lehunyt szemhéjak mögött törékeny álmok végtelenjén fénytelen hullámzásban örökké lebeg e lét fölött
Összes megtekintés: 9
Összes megtekintés: 9 Kérdések Itt áll egy diák, Kinek kérdése temérdek Segítségért kiált, Csak egy választ remélve Kérdem hát a rendszert: Hová lett az értelem? De válszra sem méltat Eme rozsdás gépezet Majd kérdezem az embert: Kinek feje a homokban De felelni nem mer Hisz , “jó” neki a porban… Dohány lelkű gyökerek És üres fejű … Olvass tovább
Összes megtekintés: 8
Összes megtekintés: 8 Szomorú ballagás “Ballag már a vén diák”, Zengenek az iskolák. Lépeget lassan a sok nebuló, Körben áll a sok bámészkodó. Öltönyök megfeszülnek, Ahogy az évek elrepülnek. Haverok, barátok, osztálytársak, Átadlak titeket az elmúlásnak. A ballagás valahogy ilyen lenne, Könny is a szembe szökkenne. De most zárva tart minden Vírus az úr minden szinten. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 48
Összes megtekintés: 48 Anno… Az ősz mindig eszembe juttat. Csak ültünk anno… egy padon a nagyerdei fák alatt. Éhesek voltunk, nem volt vacsoránk, utaztunk volna, nem járt a vonat, hát ültünk csak tovább a padon a nagyerdei fák alatt. Hajunkban színarany levelek, karod a vállamon, ülve a padon a nagyerdei fák alatt. Késő volt már, arra … Olvass tovább
Összes megtekintés: 43
Összes megtekintés: 43 A medve és a nyúl Létezik egy erdő, mesebeli, kerek, éldegélt ott együtt sok-sok állatgyerek. Volt köztük egy medve, úgy hívták, hogy Barna, a többiek félték, mert nagy volt a hangja. Mindenkinek diktált, nem volt ellenvetés, kedvenc időtöltése a verekedés. Nem is mert már senki szembeszállni vele, hogyha mérges volt, villámot szórt a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 8
Összes megtekintés: 8 Őszi versciklus Beköszönt az ősz Rejtett álom szívet, lelket felizzit. Beköszönt az ősz, mosolyog az alma, Fiastyúk odahívja a csibéit, S közben a szántón eke földet forgat. Kokettál a lány, legény kedve hízik, Kapa, kasza igaz álmát alussza, Testük tüzét melegíti a Nap is: Bevonulnak az árnyékos kazalba… Hű! Mi minden történik kora … Olvass tovább
Összes megtekintés: 9
Összes megtekintés: 9 Ami beborít Keresve a lelki üdvöt, a magány tévútra vezet, az egyedüllét megszokott fogalom, tetteknek suttog önzést, gyávaságot, megbánás nincs, az élet legyen hangos szó, nem holmi pletykafészek, sorssal kis szerencsével keveredik az elmélet a változtathatatlannal, keménység mögött, még van befelé síró gyöngeség, de az idő fátyla beborít napot, esőt és hűteln szeretőt.
Összes megtekintés: 52
Összes megtekintés: 52 Életem könyve Életem könyvét lapozom, könnyes szemmel nézem, Hová tűnt a sok jó emlék, miért kell nekem félnem? Lapozgatok bánatosan, de lám, hova értem? Egy üres lapot találtam tisztán, megírásra készen! Mi lenne ez? Talán egy új élet kezdete éppen? Egy tiszta lap a jelenben, s nem kell többet félnem? Felírom a lap … Olvass tovább
Összes megtekintés: 33
Összes megtekintés: 33 Minden a tiéd Milyen furcsa égi kánon. Nap és Hold egy láthatáron. Köröttük kíváncsi sereg. Állnak a csillagrendszerek. Állnak a csillagrendszerek. Nap és a Hold: égi társak. Élet, halál tőlük árad. Egymást váltják, egymást érik. Életet adnak és kérik. Életet adnak és kérik. Tejúton robog az élet. Tied, másé is, s ha kéred, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 28
Összes megtekintés: 28 Miközben érzem, sírni volna jó B.K.-nak 1. hogy mikor találkoztunk nem is tudom már mennyi éve mialatt a gyermekből én is valami felnőtt lettem sok mindent és sok mindenkit feledve téged kivéve keresve fellelkesülve keresve hányavetetten megpróbálva elmondani e kései versben neked hogy nélküled el az évek hogyan szálltak hogyan mentek hogy magányos … Olvass tovább
Összes megtekintés: 13
Összes megtekintés: 13 LÁTOMÁS Napok végén, álmatag kullogva Vonulnak el kis lakom előtt. Színtelen, arctalan bandukolnak, s nem láthatnak a redőny mögött. Nem látják, hogy lélek jár a réten, És feljöttek már a csillagok, Nem értik, hogy virágzanak a fák, És fénybe borultak ablakok. Nap mint nap jönnek, sűrű sorokban, Hívja őket mennyország vagy pokol, S … Olvass tovább
Összes megtekintés: 10
Összes megtekintés: 10 Kóborló Zsongás Látom a fákon az eltűnt vándor mozdulatát A levél lenge- nyegle mozdulatán Az elmúlt május hangulatát. Érzem a hársfán az elköszönő illat huncut pillanatát Hallom a hajladozó ágakból Az andalító-zsongó melódiát. Egy cseppet sem taszít, nem köszön el. Nem küldi búcsúpillantását felém. Nem is kell éreznem a „Nincs tovább”nyomását Csak vándorló-kóborló … Olvass tovább
Összes megtekintés: 6
Összes megtekintés: 6 Festményem Elveszetten kötök ki megint a szobában, hogy írjak. Rólad akarok írni, téged akarlak végleg, önsanyargatóan magamhoz kötni. Reszketek a vágytól, hogy veled legyek. Olyan gyönyörű vagy, ahogy itt állsz előttem; az ablakrésen beszűrődő napfény megvilágítja az arcod egy részét. Nem is írok most, inkább festek: a fejed búbjától a talpad hegyéig idefestettelek … Olvass tovább
Összes megtekintés: 47
Összes megtekintés: 47 Ha elmondhatnám neked Lapokat írtam tele, de széttéptem mindet, mert nem tükrözték a lényeget, talán elmondom egyszer majd szavakkal, eléd állok, és küszködve zavarral próbálok beszélni közös jövőről, a mögöttünk hagyott nehéz időkről. Most fáradt vagy, elhal a szó ajkamon, talán adódik egy másik alkalom, amikor meghallgatod engem mi bánt, a nélküled-gondolat mennyire … Olvass tovább