Hőség Írjunk a hőségről. A négy szó közül legalább kettő szerepeljen egy-egy versszakban. Ragozni lehet, téma kötetlen. Rím ABAB, szótagszám 10. forró, nap, hűvös, zápor Nap tüzétől a levegő vibrál, biz’ jól esne egy hűsítő zápor, tücsök hegedűjén most nem cifráz, e forróságban varjú sem károg./Katinkakata Hűvös szél sötét felhőket kerget, összeállva takarják a napot, … Olvass tovább
Az életemnek egy olyan jeles szakaszához értem, ha nem vesznek már komolyan, nekem nem tetszik, de értem. Nem lehetünk egyformán mind okosak és szépek, másképp úgy is mondhatnám, már árnyaltak a képek. Kibeszélnek a hátam mögött? Régen nem hallgatok arra, aki mondja, az lehet lökött, vagy csak borsót hány a falra! A hátralévő életemnek, egy … Olvass tovább
VAGYOK, AMI VAGYOK Szentnek születtem-nem vagyok szent. A mennyben már loptam- most itt vagyok lent- Itt sem hagyok semmit- magammal viszek mindent- Az utam egyenes- Görbéken görbéken járok. Az asszonyt szeretem- érte meg nem halok- A hitem erős lett- templomba nem járok- Tele a hombár- szegény vagyok- Visszanyertem hitem- Boldog vagyok- Maradj velem Jézus- Nélküled … Olvass tovább
Sötétség elborít nyár édesedik a szó szomorít haj deresedik Cseng az értelem a hó visszahull ez az én telem vigasztalanul Agyamra tűz száll ég a gyötrelem gyenge fűszál minden Szerelem
Van egy gazda kinek agya kisebb, mint egy újburgonya, azt hiszi hogy mindent tud már, pedig esze csak poroszkál. Gazdagabb lenne tanyája, ha elmenne iskolába. Nem a legélesebb kés ő, tanulni sohasem késő. Úgy gondolta, minek az már, lám a szamár is poroszkál. Nem járt soha iskolába mégis tele van a háta. Persze zabbal, úgy … Olvass tovább
Augusztusi csillaghullás SZEGZÁRDI NAGY VENDEL Őszülő szerenád Állítólag, a mai éjszakán lesz a legintenzívebb csillaghullás, lesd meg ha teheted… Egy szép keringő Messze száll Óvatlanul betalál A sarki ház Ablakán. Minden este Nyitva áll, Engem mindig Oda vár. Szívszédítő Dallamán. Ahol két megfáradt lélek Egymásra talál. Tombol a nyár. Keringve, szállva, A dal dallamára Szerelemre … Olvass tovább
Dombokon Holdkorong csoszogott, Morcos rokon kopogott. Szorgos orvosdoktor dolgozott, Hopp, komondor morog ott! Torzonborz, oly rongyos toporog, Mocskos dolgokon morog. -Rokonom mondd: oly fontos dolog, Hogy nyolc dobozod hozod? -Pokol olykor sorsom, otthonom, Gonosz folyton ostoroz. Komoly, monoton gond porondon. Kolostor?- gondolkodom. -Jogfosztott, oly sokkos rokonom, Sorsodon gondolkodom. Dolgodon folyton okoskodom, Fontos, boldog otthonod!
Kiégett ugaron ballag a vándor se fű, se virág a poros útparton kulacsából utolsó kortynyi vizét kiissza útját a magyar Alföldön így folytatja Túrázik, tudta ezen a helyen meg nem ázik kegyetlen volt a nyár ehhez a vidékhez most saját szemével látja mivé lett izzadság cseppek az arcán, de tovább megy Zarándok út, gondolja csendesen … Olvass tovább
A szürkeszín, salétromos falakról lecsorduló, üres magánya várta, mikor megérkezett, s reá az ajtót a némaság gorombamód bezárta. Vitába szállni nem szokott a léttel, fogadta, mint az Isten azt kimérte, a gyomra fájt, alig fogyott az étel, a lába megdagadt, rogyott a térde. De néha még kiült a kerti padra, öreg szemét a fák fölé … Olvass tovább
Fránya Nyár, Végig imádtuk már. Volt meleg, Borúsos felleg. Lecsapott villámlás, Szélrohamban ébredt kavarás. * Fránya nyár, Lassan elköszön már. Még meleg, Sötét felleg. Dühödt villámlás. Szélroham Leveleknek hullámvasutazás. * Fránya Nyár, Mostanában változik már… Elkészülődik, Lassan így… szedelőzködik. Szelek állandósulnak, Esőfelhőt erre hajtanak! * Fránya Ez a nyár. Itt hagy bennünket már, Télig nem … Olvass tovább
Az éjszakák sűrűje Elszánt csatározás Nyugodtan kérdezz tőlem, ki nem szégyelltem megtanulni, hogy milyen ijesztő, milyen könnyű, és milyen végzetes, álmaimat megtöretve látva, a mély sírba hullni, hogy jó és rossz tetteimért most, meggyűlölj vagy megszeress. Engem, akit át meg át járt, minden hideg, minden villám, a leggyávább módon vágyva, egy hozzád hasonló társra; olyan … Olvass tovább
A Bem tér gesztenyefái Hétköznapok börtönében, fojtó szürkeségben járni, mikor fényben ringatóznak a Bem tér gesztenyefái! Reggelek apró, varázsos pillantát újra látni, ahogy körülállják némán a Bem tér gesztenyefái. Jó lenne, mint akkor újra repülni, sietni, szállni, hogy szíveddel öleljenek a Bem tér gesztenyefái. És szememből zöld villanást, mint tenger hullámát várni, és örökké susogjanak … Olvass tovább
Varga Katalin: A csalódott menyasszony Vasárnap délután. A program:buli a Zárgyár kultúrtermében. Az unokanõvéremmel jõttem el. Jó volt nekidõlni a meleg cserépkályha oldalának. Hamar felkértek minket táncolni. Engem egy szõke,gõndõrhajú,kékszemū srác. Viseletes,de tiszta zakóban volt. Arca két oldalán gõdrõcskék Nem a városban lakott. Szakmai tanfolyamon vett részt itt. Randevúra hivott. Komoly kapcsolat alakult ki kõzõttūnk … Olvass tovább
30 Zsoltárra Ellenségeim örömét elvágtad Értem életedet adtad A seolból magaddal hoztál Dicséreteink között lakoztál Örülök, és örvendezek Benned Lelkemet a porból fölemelted Örökké szóljon Neked az ének
Apevák Tó kéklő nagy ékkő hűs lebegő ringó evező. Domb púpos barna lomb lankás torony büszke rőt halom. Hold ezüst fényében csillag ragyog az éjsötétben. Víz tiszta kékjében csillámhabok úsznak békésen.
Az ég rothadjon el, ha felnéz rá a csúf hontalan, szabályok és béklyók tapossanak el merre mész, még álmatlan. Tudásod csupán enyhe förgeteg, mi kitaszít, Segítséged vád, nem kértem, nem vagy hazafi. Talán te jobban tudod, mitől nyílik oly fényesre a virág, előtted nem titkolóznak, férgek nem rágják csizmád. Minden nap fényesre suvickolva, pont úgy, … Olvass tovább
Olyan vagy nekem… Olyan vagy nekem, mint az elnyűtt cipő, Mely sorsokon át símúlt lábaimra. Lágyan, szeretve koptatott az idő, S mindig találtál választ álmaimra. Olyan vagy nekem, mint a csurgó méz íz, Édesen ragadva bódít magádba. Arany selyemmel átölelve szépít, És beleszerettet az éjszakába. Olyan vagy nekem, mint öltés a ruhán, Hozzám fércelt már … Olvass tovább
Szomjas világ Szomjas világ sóhaja száll, erdőt, mezőt súlyt az aszály. Kiszáradnak folyók, tavak, égetők a napsugarak. Minden napon harc az élet, bizonytalan holnap ébred. Háború dúl béke helyett, nemzet támad nemzet ellen. Eljött, amint jövendölted, próbák rázzák meg a földet. Nem rendül meg mégsem hitünk, Urunk, Jézus, benned hiszünk. Emelt fejjel égre nézünk, Te … Olvass tovább
Játssz velem. Mondd nekem, hogy én kellek és ígérem, hogy ma még elhiszem. Mondd még egyszer, hogy szeretsz hadd legyek boldog befejezésképpen. Játssz velem. Hisz te tudod, ha kell én örökkön örökké fogok várni rád némán; S hang akkor se fogja az ajkamat elhagyni, hogyha örökre el is hagynál. Játssz velem. Mert azt te tudsz … Olvass tovább
1 minden napnak van egy bája ember-állat a gazdája összevissza tologatom mégsem lett szebb ma a napom ha lesz holnap újra kezdem de csak akkor ha lesz kedvem 2 mondtam én mondtad te szabad vagy nem szabad ugyan már nincs időd hogy színesre mázold az ajkadat jön a tűz jön a víz hozza az igazat … Olvass tovább