Összes megtekintés: 62
Összes megtekintés: 62 Rózsa-bimbón gyöngyharmat, Mi éltette, hajnalra Felszáradt. Loch Ness-i tó kék vízén Mesebeli szörnyecskét Ki látta…? Kesereg a meggy a fán. Száguld a vihar tovább. Hová lett a nyár? Lepke szárnyán fájó folt, Tegnap még szívemen volt. Sajnálom. Két deci tej kifutott. Tejtengerben mért úszok? Kérdezem. Tisza parti szép emlék Ott úszik a víz … Olvass tovább
Összes megtekintés: 22
Összes megtekintés: 22 Virágzó tavasz ! Virágzó tavasz,fiatal lányok gémes kútnál vízre várnak. Legények lovaikat itatni jöttek, lányokkal beszédbe eredtek Szép lovakat nézték a lányok, gyertek velünk,többet láttok. Nem kellett többször mondani legények ölében száguldani. Hazatérve esteledet régen, fiatal lányok reménységben. Innen vissza út már nincsen, harangok szóltak a környéken. Mindenki beöltözött ünneplőbe, falu népe esküvői … Olvass tovább
Összes megtekintés: 20
Összes megtekintés: 20 Utak… Utak, melyek előtted vannak, nem tudod, hogy merre tartanak, ám menned kell, azt most jól sejted, hogy melyiken, az bizony kétely. Választhatnál, az lenne egyszerű, persze neked éppen nagyszerű, ködbe vész az, vagy csak hegynek tart, te nem tudod, sorsod mit akar. Választanád a neked könnyűt, vagy szégyelnéd, ez lenne szörnyű, bátor … Olvass tovább
Összes megtekintés: 24
Összes megtekintés: 24 A szép virágok illatát a légben érzem, oly csodás. A lét enyém, akár a vágy, az érzés mégis oly profán. Az élet az, mely átölel, a láng, amely lobogva ég, a vágy, amely nem enged el, a szép remény, mi bennem él.
Összes megtekintés: 26
Összes megtekintés: 26 A csendben csodára várva álltam, miközben a felhők játékát csodáltam. Kiáltottam teljes erőmből a szélbe. Válaszokat akarok végre!! Miért történik mind ez velem?? Merre jár a képzeletem?? Miért gondolok rá folyton?? Miért kell állandóan zokognom?? S a szeme??Miért facsarja a lelkemet? Miért nem tudok mondani nemet?? Mit tegyek hát??Hogy elkerüljön a bánat?? Tudom, … Olvass tovább
Összes megtekintés: 24
Összes megtekintés: 24 Közeledik… lehet már csak bliccelni fogok, az élet vonatán. Majd mikor végleg felismerem, hogy nincsen már menni… hova is mán. Amikor már talán torz frizurába fésülöm a hajamat És az lesz a legnagyobb baj, ha már nem ismerem meg magamat. Ezt a csúnya sorsot, nem kívánom az ellenségemnek sem, Maradjon az élet, tiszta … Olvass tovább
Összes megtekintés: 28
Összes megtekintés: 28 Szerelmet kilövő tüzes nyiladnak és íjadnak Áldozata lettem Kedvesem akarván akaratlan Megszoktam a hangot, a képet, mik elillannak Ha nem hallak, se látlak, se ölellek karomban
Összes megtekintés: 44
Összes megtekintés: 44 könyörgés egy jó szóért ki ad enni ha éhezem ki takar be ha fázom összetéve két kezem hallja – e isten ha imádkozom hallja – e isten ha kérdezem tudja – e hogy válaszát várom kiben higgyek ha benne nem ő az életem ő a halálom ki emel föl ha elesem cipelvén keresztem … Olvass tovább
Összes megtekintés: 50
Összes megtekintés: 50 József Attila emlékezete Övé volt az üres űr, és a sűrű szelek haragja, ki a napot életében, legfeljebb egy percre látta; széthullva közben, millió egy diribre és darabra, gyermekként kapaszkodva bele, a kétségbeesés szakállába. Lágy képzelettel, a valóság nehéz nyomait követve, bárgyú képpel állva néha, mikor szavakra nem talált; úgy lépve az ökölbe … Olvass tovább
Összes megtekintés: 34
Összes megtekintés: 34 NEM ADATOTT MEG Nem adatott meg énnekem Mint régi derűs képeken Hogy páromat tisztán várjam S kéjtől ment karokba zárjam Szerelemtől nálam erősebb volt a vágy Kerestem hát folyton a hasonló leányt Mindről azt hittem ő más lesz, mint a többi Végül már nem tudtam különbséget tenni Pedig hozzájuk csak lázas férfigond űzött … Olvass tovább
Összes megtekintés: 44
Összes megtekintés: 44 Bolondos április Lenge ruhát viselt a tavasz, de visszajött a tél, még maradt, tépte a szél csodás szirmait, hó lepte el fázós ágait./Rita Pukkadozik odafenn a Nap, most már mindig árnyékban marad? Felhők takarják szüntelen el, hiába bujkálgat, rést nem lel./Éva Egyik percben a Nap rám kacsint Másikban hó borít kankalint. Április tréfát … Olvass tovább
Összes megtekintés: 46
Összes megtekintés: 46 Szójáték b-oldogan száguldunk mi a tarka réten, a-rra, ahol nefelejts virít már szépen, r-emegve ölelem át karcsú derekad, k-eresem kezed, amely mindig megnyugtat, a-ngyal vagy Te, akit régen várt a szívem./Zsuzsa t-avasszal újraéled, és vibrál minden, a-merre nézel, parkban, kertben is színes v-irágok illata száll, méhek dönögnek, a-lvó állatok ébredeznek, loholnak, s-elymesen puha … Olvass tovább
Összes megtekintés: 50
Összes megtekintés: 50 GONDOLATAIM A KÖLTÉSZET NAPJÁRA A KÖLTÉSZET VISZÁLYOS IDŐSZAKAIRÓL Ablakom kitárva, Belecsapok lantomnak húrjába, S rácsodálkozom E csodás világra. Itt állok az ég alatt idők viharában, gondolataimba zárva, írásaim kizúdítom költői mustrára. Aktuális gondolatok gördülnek elébem, írom serényen, hogyha érzem elhívatottságom, féltő reményben. Kritikusaimnak ajánlom, mindegyik tisztán lásson, sohase találgasson. Éjszaka születtem Lanttal a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 48
Összes megtekintés: 48 Portré Mint csatorna iszapjában vergődő patkány. Kétségbeesetten rohangálsz az elvesztett esélyek becsapódott ajtaja előtt – rágalmakba, s valósnak vélt látszatba kapaszkodva – görcsösen, mint hínáron a pióca, az emberi mérce legalján lebegve – méltóságod elvesztve. Alattomos elméd mocsarában, kígyó-béka nyálkával gúzsba köt szorongó világod torz képe, s a gyanakvó hisztériából a racionalitás nem … Olvass tovább
Összes megtekintés: 94
Összes megtekintés: 94 Híres volt hamvas szépségéről, rendkívül bájos volt mosolya, kényesen nyújtózva flörtölt, szemein látszott, – már unta. Csak eggyel tett kivételt, csillagfényes éjszakán fogadta, elbűvölte lángoló tekintete, féltve őrzött kincsét neki adta. Hódolói már nem állnak sorban, kegyeit senki sem kereste, csillagok fénye is hunyorgó, megrontója gúnyosan nevette. A felkínált pénz sokat nyomott, fogadásból lett lángszemű … Olvass tovább
Összes megtekintés: 80
Összes megtekintés: 80 Mohón faljátok a betűket a költők mindig valamit üzennek szeresd a verseket, mi néha szedett vedett, de a lényeg ott van benne, valamiféle üzenet, fűről, fáról, vagy egy kismadárról az élet zsongásáról a világ kinjáról-bajáról szerelemről, szeretetről rója sorait, valami rágja vagy boldogítja lelke húrjait, neked ír, hogy beszélgessen veled fehér papírlapon az … Olvass tovább
Összes megtekintés: 46
Összes megtekintés: 46 Már unom nagyon a négy falat, Nem ízlik számban a jó falat, Szomorúan nézem a kihalt utcát, TV reklámban most dobják ki a férfi cuccát. Tavaszi szellő simogatná arcom, Ha nem lenne rajtam csúnya, vörös maszkom, Még a madarak is hamisan énekelnek, Engem ugyan már nem is érdekelnek. Gyere, kérlek ,drága Tavasz, Nem … Olvass tovább
Összes megtekintés: 30
Összes megtekintés: 30 Amikor sziromnyelvüket nyújtogatják a virágok, mint egy gúnyolódó ifjú, kiből a harag szivárog, mellkasukat kidüllesztő bokrok, fák nekifeszülnek a szélnek, mámoros dactól szinte már megrészegülnek. Cseresznyevirág illatoz, zsongva száll, és keserédes aromájával átitat, míg körbe leng terebélyes felhőjével, feledteti az áporodottság szagát, s a rám rontó rossz érzések mindenféle árnyalatát. 2021.04.06.
Összes megtekintés: 72
Összes megtekintés: 72 Ha végeztünk Tudomásul vesszük, hogy rombolunk. Elfogadjuk, mint elkerülhetetlent. Azt hisszük, valaha minden más volt, és közben még mélyebbre nyomjuk az ásót. Temetés, nem több ez, befejezetlen üzlet. A múlt, jelen után a jövőt is eladjuk, míg lobogtatjuk álmainkat, mondván, nem ilyen életet akartunk. Csak a pillanat éltet, az önzés, s mert az … Olvass tovább
Összes megtekintés: 142
Összes megtekintés: 142 Három bolha ül a fán, Mind a három káricál. Nekem ilyet ne mondj már, Hisz a bolha nem ül fán! Három béka ül a fán, Csípik őket a bolhák. Sírnak, rínak, brekegnek. Nagyon fura ez a vers. Kicsit fura, érzem én. Keservem az égig ér. Hogyha az ész rendben jár, Nem ért minket … Olvass tovább