Torz tükör

Összes megtekintés: 40 

Összes megtekintés: 40  Torz tükör Eltéved, botorkál, botladozik a lélek. Néha járhatatlan bármilyen út. Vagy közönyös szemlélő a világ, vagy akadály, kátyú, éjsötét kút. Ha önmagunkban sem lehetünk biztosak, mit adhat akkor, mi átölel. A kérdések elfogynak válaszok nélkül, s a belső csend hallgatag, nem felel. Tovább lépünk. Végleg összedöntjük mindazt, ami elválaszt, összeköt. Az, ami … Olvass tovább

János bácsi

Összes megtekintés: 140 

Összes megtekintés: 140  János bácsi borozgatott. Mindkét lába rogyadozott. Eljutott a kertkapuig, Ott szokott ő megpihenni A kispadon elmélázni. Le is rogyott oda menten. Hova tűnt a kispad innen? Kérdi János ijedtében. Délután a pad helyére Kaktuszbokrot tett a nejem? Asszony, asszony, jaj mit tettél Tán a padba szöget vertél? Nem is egyet, hanem százat. Rég … Olvass tovább

Tova

Összes megtekintés: 12 

Összes megtekintés: 12  Minden perc egy pillanat Mint tova szálló hangulat Nem fojtogat Mégse mámorít meg Hisz tudom, jó vagy rossz Elmúlik, akár egy pillanat. Minden perc egy pillanat Mint zápor egy nyári napon Felfrissít egy kicsit, Mégse füröszt komor szürkeségben Hisz tudom, jó vagy rossz Elmúlik akár egy pillanat. Minden perc egy pillanat, Mint meleg … Olvass tovább

Hajnali szerelem

Összes megtekintés: 12 

Összes megtekintés: 12  Halovány égbolt, csillag a teste, köd cipel álmot, a Hold felette, bontja ruháját, fény fakad éppen, ragyog a menny a kékben, a vérben. Átizzik rajta a Nap sugára, feltekint ő is a fény urára, hajnali széllel felkel a lélek, örül a létnek s az ég tüzének. Kattog az agyban ébredés lángja, ágyad a … Olvass tovább

sorsok a szavakban (ők nem haltak meg)

Összes megtekintés: 30 

Összes megtekintés: 30  kitért a Tisza ki tudja mi elől s én itt állok a kanyar ölelésén merengek az őrt álló fák alatt a vízen s a Kárpátok népén Petőfivé leszek alföldi gyerek róna füve bújik talpaim alatt megrészegít a szitakötők tánca melyekben bíbort pirul a pillanat a fák alól a pusztába lépek tavasz van de … Olvass tovább

Abortusz

Összes megtekintés: 20 

Összes megtekintés: 20  Véletlenül életet adtak szerelem-öleléskor… aztán kifizették a halálát. Egy tűszúrás az érbe, s órák múlva eltávozott sok-sok alvadt vérrel az apró, körömnyi élet. Már nem fogják látni eleven síró mázzal teli testét… marad íratlan fejfa-szöveg: Nem adatott meg neki a MÉHEN-KÍVÜLI LÉT, EMBRIÓ volt: hat hetet ÉLT.

Harmatcsepp

Összes megtekintés: 50 

Összes megtekintés: 50  Bőrömet a májusi nap égeti kiskertemben alszik a csend méhek reggeli táncukat járják a szél most nem kerget felleget Labdarózsám fehérbe öltözött harmat ül csöppnyi szirmokon zöldülő gyepem halkan hívogat összeölelkezem az isten adta fénnyel ma reggel harmatcseppben fürödtem Kondoros 2021 május 9 Oláh Péterné Jantyik Erzsébet.

Tavasz dicsérete

Összes megtekintés: 40 

Összes megtekintés: 40  Íme új ruhába öltöztek a fák, és lám már kibontotta selymes szirmát a kelyhéből számtalan pompás virág, szépségét madarak trillái áldják. Mesés lett a táj, a fénylő napsugár, simogatja langy kedvesen az arcom, jóleső figyelmesség, odatartom, szelíd e szerelem, akár egy zsoltár. Tavasz zsenge léte mily ünnepélyes, újjáéledése a természetnek, boldogságot hoz ő … Olvass tovább

Keress biztos partokat

Összes megtekintés: 6 

Összes megtekintés: 6  Tükörből kilép a csönd borzongató kacagással, búvik a lombok alá egy árva, elűzött madárral. Az álom – függönyét hordozza versekből szőtt üzenettel, míg a szavak üvegcsarnokából kilépett törött üvegcseréppel. Visszhangtalan hang szól, álomkísértet foglal padokat, jégmadár csapongva fordul, keres biztos partokat. Tört gallyakon megroppan reccsenő szele a hangnak, majd a tiszta virradat mutatja … Olvass tovább

Szólj hát!

Összes megtekintés: 110 

Összes megtekintés: 110  Szelíd szóra vágyik a nagy világ, Melytől szívekben a fájdalom enyhül; Milliók küzdenek reménytelenül, Ifjú test, mint aggé görbül:- Szólj hát! Hangod csengjen, akár kristálypohár Koccintáskor- de bevett zokszó nélkül, Melyet készséggel fülel megannyi fül: Ember mióta ember, erre vár. Mában, ahogy rég, sanyarú soruk, Kegyetlenség hegye zuhant rájuk, Mely a jó létet, … Olvass tovább

Mindig hátrányom volt…

Összes megtekintés: 16 

Összes megtekintés: 16  Hogy a megmacskásodott lábaimat kicsit járassam Életvonatom lépcsője mellé csak úgy leugrottam… De a korlát fogantyút elengedni egyszerűen nem tudtam, Így aztán kényszer kapaszkodva egészségügyileg futottam! Futottam lihegve, sínköveken botlottam, bukdácsoltam, Elmúlt szereteteken erősen izzadva meditáltam! Elemezgettem és úgy láttam, hogy itt nem változott semmi… gondoltam, Életemben mindig hátrányom volt, mert én szerettem … Olvass tovább

Csillagot találtam

Összes megtekintés: 8 

Összes megtekintés: 8  Reméltem én, hogy nem hiába ragyognak fent a csillagok, hisz nem vagyok csak félig árva, a másik fél amott ragyog. Ha látsz az arcomon barázdát a torz idő okozta azt, csinált belőlem egy csapásra korán megvénülő kamaszt. Helyem sokáig nem találtam, bolyongva éltem kínokat, nem voltam jó az iskolában, így minden szép szó … Olvass tovább

és

Összes megtekintés: 6 

Összes megtekintés: 6  épp tíz éves múltam ő még csak negyven és hajnal volt akkor és fel akart kelni… hörgött pont hármat és fogták a láncok és vége lett épp ott és lerogytam mellé és fekete göndör és szép volt az arca és nem tűrt meg ráncot (mily gyengék a láncok) már ötvenkét éve és fel … Olvass tovább

Szárnyalok

Összes megtekintés: 8 

Összes megtekintés: 8  Szárnyalok Simogat az érzés, mint egy puha paplan, beteríti testem, az Égre nézek, és csak a csillagokat lesem. Melyik világít nekem? Melyik vezérli lelkem? Vajon az Ég küldte, vagy csak buta álmaim egyike? Táncolnék az esőben, fejest ugranék a mélységébe! Érzékeny, látó szellem, már elsőre meglátta lelkem. Igaz valóság vagy hamis ábránd csupán? … Olvass tovább

Fényfolyam

Összes megtekintés: 28 

Összes megtekintés: 28  Víztócsás utcakő fényfolyam sárgáján, szitál az esti csend városunk utcáján. Sötét kapualjban megül most az Idő, rozsdavörös házfal múlt marta, fénytelen. Hűlő esti csendben, ablaknak kékjében illan az esőcsepp gyertyaláng fényében. Cseppjei koppannak, fény világlik távol, arctalan alakok lépnek ki a mából. Fény felé sietnek tisztuló fehérben, hitetlenek hisznek a fény erejében. Hívogató … Olvass tovább