Tarka macska
A szokásos esti sétámon jártam egy októberi platinaszín, teliholdfényes éjszakában. Az Akácfa utca felé mentem, annak reményében, hogy az ott lakó piedesztára emelten szeretett Zsömit, Bellát, s az esetleg arra sétáló leonbergből származó drága jó imádnivaló bundás barátom, Boriszt lehetőség adtán megdögönyözhessem Sajna a szokásos helyükön egyikőjüket se le láttam, így tovább álltam, azonban valaki … Olvass tovább