Medve mama és az ő,apró kis bocsa,a meleg szalma barlangjukban a téli álmát aludta. Medve mama szorosan magához ölelte, apró kicsi bocsát, hogy ne fázzon. Nagyon közel volt már a Tavasz,s a kis medve bocs,bizony, nem bírt már aludni. Egy nap,a Napcska úgy besütött a barlang lyukán,megcirolgatta a kis bocs orrát! Medve mama még mélyen … Olvass tovább
Mászik a létrán, Fekete az orra: Kéményseprő, Kormos az arca. Nem esik, tudja, Mi a pacek állás, Hogy le ne zúgjon, Ne törje lábát.
Törpmese Nem rég’, mikor Apraja falvában jártam, pár kis mókus éppen Törpapát kereste. Hókuszpók fertelmes, romos kastélyában, rossz emberek gyűltek össze minden este. Zöld erdő helyére majd házak kerülnek. Többé nem lesz helye ott a mókusoknak, Sünt, borzot, vagy őzet, többé meg nem tűrnek. kapzsiságuk így tesz szert busás haszonra. Reggel nekiláttak kivágni a fákat, … Olvass tovább
Korcsolyázása után,a kis katica az erdőben tábortüzet rakott, mert a hidegben a keze, majd meg fagyott! Majd kakaót főzött, abba még májva cukrot is rakott,s közben arra gondolt ha át melegszik, majd korcsolyázik megint. Meleg kakaó a kezeit melegítette, aztán meg is itta, majd ő is melegedett a tűznél, ekkor jött az erdőből egy tündér. … Olvass tovább
Aprajafalvából, ahogy megígértem, jelentkezem újra eredmények után. Törpapától erre engedélyt megkértem, s minap meg is hozta egy hupikék futár. Benne foglaltatott abban a levélben, hogy a valóságot el nem ferdíthetem. Hisz’ részesítettek megtiszteltetésben, törptörvényt megszegem, akkor jaj lesz nekem! Most itt állok köztük, szemem könnybe lábadt. Olyan tisztelettel beszélnek egymáshoz. Magamhoz ölelném törpöt, mind a … Olvass tovább
Rápottyant a Makk a Tökre, nem maradt ám ott örökre, nagyot pördült istenadta, kalapját is majd elhagyta. Felnézett, s csak ámult-bámult, ilyen tököt még nem látott, sárga fej – mi óriási, ám a fejben nem volt semmi. Sárkány szemekkel bámulva, világított szája, orra. „Ha tüzet okád, mi lesz velem? Elhamvadok elevenen.” Úgy döntött hát, nem … Olvass tovább
Aprajafalvában nagy a sürgés forgás. Estig minden törpnek le kell adni voksát. Törp képviselőknek, lejárt mandátuma, a választás módja, nekem kissé fura. Törpapa úgy teszi, ahogy kell a dolgát, mert szívén viseli törpjeinek sorsát! Vajon, kiket választ idén majd e törp nép, akit elfogadhat az egész közösség? Aprajafalvában soha nem volt kampány. Nem aggódik senki … Olvass tovább
Elmúlt az Ősz is már, nincs falevél sem a fán, szomorú a kis katica lány, arra gondolt szeretne ő a télben korcsolyázni, de jaj,megfog ő akkor fázni! Apró vékony pettyes szárnyai csak ez ami takarja testét, nem is szokott ő a télben repkedni,egy odvas fában ,szalma ágyban várta mindig a tavaszt! Olyan szomorú volt,már hullott … Olvass tovább
Hupikék törpikék meg nem betegednek! Támadhat e népre akármilyen kórság. Fertőzésre soha ők nem vetemedtek, mert Aprajafalva különleges ország. Ki próbál ártani kis közösségüknek, szembetalálkoznak rögvest Törpapával. Számító fogaik vele is meggyűlnek, és jóságos törpök összetartásával! Hókuszpók egyszer egy varázsigét lopott, Sziamiaúval, drága Törpapától, nem tudta, magára igen nagy bajt hozott! Csak rosszak szenvednek majd … Olvass tovább
Nyomozás színtere lett Aprajafalva, mert Hami tortáját egy lény elragadta. Törpapa gyűlést tart gombaháza mellett, hupikék törpike, mind odasereglett. Törp Tanács gondosan törpnyomingert választ, Lusti nem vállalja, szólt: -Ez engem fáraszt!- Törpapa nyomozást Okoskára bízza, -Leljétek meg gyorsan- /kérte Hami sírva./ Ügyi, s Dúlifuli, egymás kezét fogva, kinn törp falu szélén rátalált egy nyomra. Otromba … Olvass tovább
Aprajafalvába lassan beköszönthet már a tél. Serénykedik a törp sereg, aki él dologra kél. Törpapa szólt: Kis törpjeim, szánkó dombot építünk, mert egy kevés szórakozás, majd télen is kell nekünk. -Ügyifogyi, te is jöjj most. Segíts te is Törpicur. Most a Lusti se aludjon, majd ha kész lesz, felvidul. Nézd, Törperős talicskával, mint a szélvész … Olvass tovább
Aprajafalvába megint visszatértem. Persze, képzeletben ismét köztük éltem. Készülnek december kemény hidegére, tűzifát gyűjtenek a közelgő télre. Törpapa Törpicurt maga mellé hívja, hol lelhet száraz fát, arra megtanítja. Kutymorgót befogták könnyű törp-batárba, arra kerül fel majd szél-törte fák ága. Okoskatörp magát oly fontosnak érzi, hogy a mennyiséget törpméterben méri. Utasítást akar adni Törperősnek, ám az … Olvass tovább
Hull a hó, fehér a föld, kint tejszínű hideg köd, bent a házban jó meleg, anya, apa nevetnek. Fenyőfa áll középen, díszei oly szépek, csendes az est veletek, körül fon a szeretet. Cseng a csengő: csingiling, ajándék vár mindenkit, öröm ül a szíveken, Karácsony vár nesztelen.
Nyoma sincs már a víg nyárnak, Az erdőben hideg szellők járnak, Fehér hósapka alá bújtak a házak, A fák csak áznak, az őzek fáznak. Az emberek meg csak nótáznak. Nincs iskola, csak a tündérálom, Este már én is a Mikulást várom. De ha nem jő, hát azt se bánom. Csak itt legyen velem a párom. … Olvass tovább
„Hé te Retek! Korán van még, hogy kikeljek az ágyamból, tovább kell, hogy öntözzenek, hát ne zavarj fel álmomból!” „Persze, hogy sok vízre vágysz még, hisz oly parányi a fejed, hogyha nem nő meg nagyobbra, nem lesz Káposzta a neved.” „Tudod is te milyen érzés, hogy csak fejesen szeretnek, gyökerem meg hiába nő, így talán … Olvass tovább
Egyszer régen, nagyon régen fenn a világ tetejében, vagy talán a legmélyében, az is lehet, a közepén, de az bizonyos, hogy ott volt télmanóknak rejtekhelye a hóföldi jéghegyekben. Szürke felhők gyülekeztek, jéghegyeken megpihentek, köpönyegük zsebeibe a télmanók beköltöztek. Deres szelek süvítettek, tépázták a fellegeket, így potyogtak felhőzsebből télmanók a fenyvesekre. Fenyők csúcsára kiültek, fehérre meszelték … Olvass tovább
Mért van az, hogy e világon engem senki nem szeret? Még a darázs, ki nem finnyás, is kerüli e szemeket. Hullott alá eső, bőven, fényben fürdök egész nap. De hiába! Fürtöm sovány, és szemeim sem dagadnak. Bezzeg, a szomszédos tőkén az összes fürt mosolyog. Óriás szemekkel néznek, míg szégyenemben pirulok. „Későn érő, vörös fajta, borszőlő … Olvass tovább
Akart ő faragni egy Halloween tököt, de úgy gondolta, jobban teszi,ha ,megveszi! Kapott is a boltban egy szép győnyörűt, leült mellé,s mondta neki, hogy gyönyörű! Na majd teszek beléd mécseskét,az majd szépen világít, Halloweenkor! Majd Micimackó vett a boltban egy jelmezt,de nem ám olyan ijesztőt. Inkább csak olyan kalapot és sálat, aztán azt mondta a … Olvass tovább
Volt egyszer egy aprócska, alig nagyobb Manócska. Járta a zöld mezőt, virágzó réteket, csodálta az égig érő, óriás hegyet, bámulta esténként a fénylő csillagot és a meleg fénnyel sugárzó napot. Szomorú volt, elesett, boldogságot keresett. Sűrű erdőt mind bejárta, künn aludt, a mezőn, fázva, kereste széllel, faggyal citerázva színes szivárvánnyal furulyázva. Hol van otthona, mely … Olvass tovább
A kis patak szomorkodik, mert vize nem gyarapodik. Szomjazik a medre, partja, mi a gyógyír eme bajra? Gondolt egyet: Szólt a Napnak ne süssön oly sokat aznap! Szomjúság gyötri a nyájat, ha tovább melegíti a tájat. Gondolt újat: Szólt a Szélnek, ne fújjon ennyire Délnek! Kiszárad mind a legelő, ha tovább mozog a levegő. Gondolta … Olvass tovább