Kicsi Tas Gyere haza, utas Tas! Esik a hó, havas Tas. A kutyát ne ugattasd! Ne légy nyakas, gyere Tas! Egy kicsikét elhallgass! Ne feleselj, meghallgass! Üres a has, éhes Tas? Itt az étel, jól lakhass, Itt az ital, ihass Tas! Mesét mondok, meghallgass! Álmodd azt, hogy lovad van, Te leszel a lovas Tas! Biztatnak, … Olvass tovább
Megkóstolom a karfiolt mondd, mi bajom lehet?! Olyan, mint egy bárányfelhő – hát most felhőt eszek! Megkóstolom a brokkolit, kibírja-e a gyomrom… Olyan, mint egy szép zöld bokor, jó íze van, mondom! Megkóstolom a cukorborsót, ha tényleg olyan édes, ahogy a neve mutatja, úgy nem is lehet rémes. Megkóstolom a répát is, valahol azt hallottam, … Olvass tovább
látóhatár felett a nap teli képpel alant szalad mosolyogva keni vajjal a holdkiflit kakaóval eszegeti vacsorára felhőfoltos a szoknyája meg is szidja édesanyja ruháját megint moshatja megfürdeti törölgeti ágyba dugja lefekteti altatódalt dúdol neki éjpuszit ad megöleli alszik már az égi gyermek kezecskéi elernyednek szempillái lecsukódnak játékai várják holnap addig pedig napkirálylány utazik az álmok … Olvass tovább
Egy nap a ló legelészett, de szájába bogáncs ragadt. Sírt és rít, nagy fájdalmában, segítségért messze szaladt. Túl a mezőn, árkon-bokron, a sok állat mind kerülte, gúnyolódva sértegette, kinevette, messze küldte… Bár terjed a híre gyorsan, a fáradt ló lassan dőlt el hűs erdőben, lombok alatt, fájdalomtól szenvedősen. A Király épp arra tévedt, kinyitotta a … Olvass tovább
Sáros Miklósné: Cirip kedves Csendes éjszaka, alszom, Álmomban ciripelést hallok, Egyre hangosabb és közelebb, Felébredek keresem hol lehet. A zenélő ciripszó irányát követem, A fürdőkádban rátalálok, kérdezem. Hát te, hogy kerülsz ide? S rám néz nagy szemével, figyel. Farkas szemet nézünk, mi legyen, Hogyan tovább, ki lesz a győztes? Gondolkodom, ki kell vinni őt. Végül … Olvass tovább
„Kék ég alatt zöld a fű,” fehér cérnát varr a tű, szivárványos ég alatt, repülnek a madarak. Varjú tolla fekete, zöld a fűzfa levele, sötétlila padlizsán, nem terem a kősziklán. Barna medve brummogva, kukucskál a bokorba, piros málnát keresgél, nagyon fürge, nem henyél. A katica hétpettyes, sárga nárcisz oly kedves, sapkát köt a kötőtű, „Látod, … Olvass tovább
SZARVASBOGÁR SZEBASZTIÁN Faluszéli kiserdőben annak is a legmélyében, azt zizegték a levelek, Szarvasbogár Szebasztián odaveszett a tengerbe. Bogárnépség nem értette, Szebaszitán, hogy tűnhet el? Ismerte a Nap járását, tengervíznek morajlását, viharoknak pusztítását. Sírta-rítak a bogarak, aztán komoly döntést hoztak. Hadsereget toboroztak. Nyomkövető bogarakkal indultak a hosszú útra. Nagy meleg volt, megszomjaztak, faluvégi tó vizéből bogárkortyot … Olvass tovább