Legszebben ragyoghat

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  Legszebben ragyoghat E kies táj úgy vonz magához engem, mint ég a csillagokat, s madarat, ott várok, mint völgy a sziklák alatt, vagy a folyó partja a nyári estben. Odafent, sziklák orma a széltől zeng, napsugár csillog a folyó tükrén, s a falevelet ringatja büszkén, a sziporkázó víz, olykor felé leng. E látvány … Olvass tovább

GYERE VELEM!

Összes megtekintés: 35 

Összes megtekintés: 35  Keresem a szemed, Benne a nagyvilág, Tökéletes a kép, Amelyet szemem lát. Szemed fénye csillog, Mint a patak vize, Egész nap csordogál, Halat nem fogsz benne. Ilyen az a patak, Ilyen a te szemed, Az egész nagyvilág Rejtőzik el benned. De én megkereslek, Szemed színét látom, Nincs ragyogóbb nála Az egész világon. Egész … Olvass tovább

Álom az életem

Összes megtekintés: 27 

Összes megtekintés: 27  Álom az életem Tüzes égen a hajnali pír öle, Végtelen úton imádni való a Társ: a magányba meredt üres élte Csillag, az álmait is besorolja. Védve van itt kit a kedvese éltet: Ám vele élni tud, ő is akarja . Kinek angyal az anyja, követ szeme: A sugarán jele: kékes alakja. Meg lehet: … Olvass tovább

VERS SZOLGÁHOZ

Összes megtekintés: 19 

Összes megtekintés: 19  VERS SZOLGÁHOZ Ó kutya ó hitvány, Gazdád szava néked szent volna tán? Balga lelked megváltásra vár, De mindössze eb vagy csupán. Szíved éhezik, s lám nem kap mást, mint parancsot, mit teljesitni nem rest. Jutalmad egy csont. De vajh míj jutalom várhatna rád, ha eltépnéd láncodat? Ugathatnál utána már te is jó sokat. … Olvass tovább

nincs egyebem

Összes megtekintés: 74 

Összes megtekintés: 74  nincs egyebem egy halk dal zeng át a csenden nincs egyebem vonó nélkül vonszolom a hegedűt terített asztal mellett elmerengve éhesen rejtegetem a fanyar nedűt lopott a morzsa oly kicsiny nem ízlik a hamuba sült pogácsa sóhaj szitál rám dől részegen a csend hiénát etetek a bú egy lusta szörnyeteg egy halk dal … Olvass tovább

Hová lett a szerelem?

Összes megtekintés: 31 

Összes megtekintés: 31  Hová lett a szerelem? Végtelen utak mentén álmodik a költő lelke, meggyötört élet; lövészárkok mentén jajdul a szív, kínok között születik az ének. Hol könnycseppet morzsolgat a lélek, mint űzött vad, az életért szalad; az el nem csókolt csókok íze mar, mert minden vágya csak emlék marad. Gyűrött papírra vetett búcsúzó, jaj, elmenni … Olvass tovább

Könyörüljetek

Összes megtekintés: 22 

Összes megtekintés: 22  Adakozzatok, eső ver, fázom, Kitettek, nincs már családom, Étkem van, ha sorba álok, Velem senki nem áll szóba, Lenéznek, mint levélre, porba, Pénzt dobnak, hogy legyen borra, Didereg a lelkem, tépett szívem rojtja, Jövőmet a sors kezével takarja, Szomorú, hogy hagyják halál karmai közt, Senki se vállalja fel azt, hogy ismét ember, S … Olvass tovább

Keringés

Összes megtekintés: 57 

Összes megtekintés: 57  Keringés Ahogy a kellemes ősznek a szeptember vége, Azt jelenti életünk elmúlt jó pár éve. Az őszi levelek színpompában tündökölve, Szép zöld színük elillant, az idő eltörölte. A mi hajunk is lassan új, szép színt ölt magára, Mint késő őszi nap, mikor deres ül a tájra. A levél, mely egymásba kapaszkodva földet ér, … Olvass tovább

Kibomló reményszál.

Összes megtekintés: 54 

Összes megtekintés: 54  Kibomló reményszál Lámpaoszlopon este megtörnek a fények, emberek szívében félelem ül, nincs béke. Gúzsba kötött a vírus kegyetlen világa, falak közé zárt magány a lélek bírája. A lélek magányomat most magamra zárom, csend felesel, céltalan, rémisztő az álmom. Pókfonál arany – selymén képzeletem játszik, távoli emlék, színes szivárványnak látszik. Tavasz érkezik, virágba borulnak … Olvass tovább

Édesanyám

Összes megtekintés: 16 

Összes megtekintés: 16  Gyermekkorom óta társam a magány; oly régen nem lellek drága jó anyám… Hatalmas űr, mit tőled kaptam, karjaidból fájón kiszakadtam; s mégis fájdalmam az egyetlen való, hogy voltál, léteztél; búcsúd lélekfaló. Keresve űzlek álmomnak tengerén, vajha átragyognál a múltnak ködén! Egy mosolygós arc, mely reám ragyog, egy kedves szó, hiányod sajog. Temetőben könnyek … Olvass tovább

Fagyipénz

Összes megtekintés: 24 

Összes megtekintés: 24  Árva gyermekek vonaton Elutaznak messzi, nagyon, Vásárhelyről most indultak, Holnap Bukarestbe jutnak. Üldögélnek, gondolkoznak, Fagyipénzhez hogy juthatnak? Nemsokára ismerkednek Híres román sakkmesterrel. Polihroniade* asszony Utazik ő is vonaton, Az árváknak jól vág eszük, Tudják, hogy lesz fagyipénzük. Felajánlják nagymesternek Sakkozzanak hármat-négyet, Aki veszít, az fizessen, A győztesnek csak egy-egy lejt. Nosza, kezdődik a … Olvass tovább

MOSOLYOG AZ ÉG

Összes megtekintés: 56 

Összes megtekintés: 56  Fél-hideg kávémat kortyolom, rongy-viseltes hajnal ölel át, néma csöndben hangodat hallom, de lelkedet nem, az más világ. Nézem az eget, elfogy a hold, a napfénytől fellazul a táj, látlak téged, veled zuhanok, s velünk zuhan minden, ami fáj. Az idő, a tér, a bánatunk, s az éjeket fullasztó magány – megelőznek, s mi … Olvass tovább

Búcsú

Összes megtekintés: 19 

Összes megtekintés: 19  Elengedlek, mert szeretlek, Menj hát, menj csak utadon, Azt akarom, hogy boldog légy, Okodat nem kutatom. Azt gondoltam, hogy az Égnek Van még terve mivelünk, Elszakadni úgysem tudunk, Talán mégis szeretünk. Legyél boldog, ha nem velem, Legalább csak nélkülem, Mert a te nagy boldogságod Igen fontos énnekem. Jó volt veled, szép volt a … Olvass tovább

Halkan szitál …

Összes megtekintés: 23 

Összes megtekintés: 23  Halkan szitál … Halkan szitál az eső, hajnaltól napestig síremlékekről csordogál alá, nevek, évszámok, idézetek, néhol megfakult fénykép jelez életutat. Valaha ő is érzett örömet, fájdalmat, békét, szeretetet, hamisságot, és most nehéz kövek alatt pihen, porladó testén mécses tüzek. Lábam alatt félénken zizzen egy falevél, elmúlt ő is, elenyészik, mint minden mi született … Olvass tovább

Magamra hagytál

Összes megtekintés: 27 

Összes megtekintés: 27  Magamra hagytál Tavasz van megint. Öleletlen tavasz. S újra csak elnézem szemedben azt a jel-képet, amit már ismerek. Simulna hozzád egy idegen, és ölelését visszaadnád.. Fáj ez így nekem, magamra hagytál. Forogtak a tétlen szavak a szádon: “Miért így? Miért nem?” Talán hiányzott neked is valami, amit csak sejthet két magára hagyott esetlen … Olvass tovább

y = mx+b

Összes megtekintés: 16 

Összes megtekintés: 16  Mindent megpróbáltam megérteni A metaforáid A kőkerítésre felugró macskát 22:22-kor kívánni kell A horoszkópot és a vonatmenetrendet. késő. kés ő. Soha nem hittem el, hogy tényleg elvágtad az életvezetéket. Véletlenül vagy direkt Attól függ melyik csatornát néztem Egy patkány mászott ki a TV-ből Te nagyon féltél Én csak kicsit Látszólag Látszólag minden groteszk … Olvass tovább

Fiókomban

Összes megtekintés: 11 

Összes megtekintés: 11  Már kitakarítottam az összes fiókomat, de most azt hiszem elvesztem az egyikben. Mindet sikerült rendszerezni, kivéve azokat a fejemben, ahova beteszek minden dolgot, hiába vallom, hogy nem így kell élni az életet, nem tehetek róla. Ösztönösen teszegetem be az embereket és szedegetem ki őket újra. Egyedül érzem magam, magányos vagyok. Eddig emberek körül … Olvass tovább

Ki ez?

Összes megtekintés: 19 

Összes megtekintés: 19  Tudtad, hogy nem létezem? Hogy bennem minden hamis? Kettős itt minden érzelem, A félelem, még az is. Pedig tudod, én mindig féltem. Valamitől mindig. Hogy túl sok, inkább kevés a figyelem, Amiből nekem néha sok jutott, vagy alig. Kettős bennem minden, Mert semmi sem maradandó, Valami mindig van, vagy nincsen, Csak a változás … Olvass tovább

Verseim(3)

Összes megtekintés: 21 

Összes megtekintés: 21  Csak ülök a padon… Csak ülök a padon egyedül, S nézem, ahogy a város lecsendesül. Az emberek, autók alig járnak. Ilyenkor már a madarak sem szállnak. Hideg van, és én nagyon fázok, Mire hazaérek, talán el is ázok. Ilyenkor már nincs élet, Én is elmegyek végleg. S ha egyszer mégis visszatérek, Ne azt … Olvass tovább