Ahogy a levegő
Ahogy a levegő Zsebemben hordanálak, mint egy élő, titkos követ akit bármikor megérinthetek és magától mocorog, ha rossz vagyok, hiába mondom, hogy már nagyra nőttem, kéretlenül is őrzi az életem, őbenne laknak és tán látnak engem, zsémbesen mogorva őseim, mert meghurcolt minket a történelem. De mindenképp, ahogy a levegő, oly természetes vagy így is nekem … Olvass tovább